A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Dunakanyar | |
Országok | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 19° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 19° 05′ 30″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakanyar témájú médiaállományokat. |
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A folyam ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között halad. A folyásiránya pedig nyugat-keletiről észak-délire változik. A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete, beleértve a Duna menti településeket mindkét oldalon Esztergom és Visegrád között, amely a világörökségi várományosi (jelölti) listán is szerepel, visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a katolikus védőszentje Szent Hedvig lengyel királynő.
Fekvése
A fenti meghatározást a terület szűkebb, földrajzi értelmezésére használjuk. Tágabb, turisztikai vonatkozásban azonban ide soroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti területet, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbik, Pest vármegyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel. A folyam partvidékét Kisoroszitól a fővárosig a Vác–Pesti-Duna-völgy kistája kíséri.[1]
Természeti adottságok
A Duna ezen szakasza áttöréses völgyre jellemző, változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok , természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport-lehetőségek együttesen adják természeti értékeit.
Közlekedés
A tájegység Budapest felől a bal parton az M2-es autóúton és a 2-es főközlekedési úton közelíthető meg. Kiágazik belőle felé a 12-es út. (Budapest – Vác – Nagymaros – Szob). Ez az út Verőcét, Kismarost, Nagymarost, Zebegényt és Szobot érinti a Dunakanyarban. A jobb parton a 11-es út halad. (Budapest – Szentendre – Visegrád – Esztergom). Ez az út a kanyarban Dunabogdányt, Visegrádot, Dömöst és Pilismarótot érinti. A vasúti közlekedést a 70-es számú (Budapest – Vác – Szob) villamosított nemzetközi fővonal, a 71-es számú (Budapest – Veresegyház – Vác) villamosított elővárosi, a 2-es számú (Budapest-Esztergom) szintén villamosított elővárosi vonal, illetve az 5-ös számú Szentendrei HÉV biztosítja. Ezenkívül a Volánbusz sűrűn közlekedő helyközi autóbuszaival minden település megközelíthető. A táj rendkívüli szépségét azonban a folyóról lehet élvezni a Mahart Budapest-Szentendre-Visegrád–Esztergom viszonylatban menetrendszerűen közlekedő személyhajó-járataival, illetve az alkalomszerű sétahajókkal.
Történelmi emlékei, természeti látnivalói
A Duna jobb partja
A tájegység művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, Visegrád a reneszánszot idézi, míg Esztergom a magyar román kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben, amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.
Helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. században „Osterringun”-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye. Az ország legnagyobb temploma a bazilika. Itt van még a Bakócz-kápolna a reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József esztergomi érsek hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik M S mester műveit. Itt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is.
Visegrádtól nyugatra található. I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete. Valószínű merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg, Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített. Könyves Kálmán itt vakíttatta meg Álmost fiával Bélával, mert a trónt a saját fiának szánta.
- A Rám-szakadék
- A település felett emelkedik a Prédikálószék.
Pilismarót Visegrád és Esztergom között, a Visegrádi-hegység lábánál helyezkedik el. A községhez hozzátartozik még a Duna-parti részen egy üdülőterület, valamint a falu melletti völgyben fekvő Basaharc. A település története az őskorig nyúlik vissza. Legjelentősebb ókori történelmi emléke a római limes részeként épült település (Castra Ad Herculem) maradványa, melynek romjai a falu közepén lévő Kishegyen találhatók, feltárásuk még folyamatban van. Pilismaróton található a Duna magyarországi szakaszának egyik legszebb szabadstrandja is, ami már a 19. század végén felkapott üdülőhelynek számított és az 1930-as évektől a Duna ezüstpartjának nevezték ezt a partszakaszt. Itt található a Dunához kapcsolódó Nagy- öböl is, amit évről-évre sok ember választ kikapcsolódásra, horgászásra. Pilismarót környékének nagy része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelíthetők meg a faluból. Jelentős természeti értékei a környező hegyek forrásai (pl. Hoffmann-forrás[halott link]) és sziklái (Hamvas-kő Archiválva 2021. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben), valamint a Miklós deák-völgyi halastavak.
A község főbb látnivalói:
- a Heckenast-kúria - itt dolgozta ki Deák Ferenc a Kiegyezés szövegét,
- a Református domb - tetején az 1685-ben épült templommal,
- az 1821-ben épült római katolikus templom,
- a főtéren a Dobozi Mihály szobor,
- az 1880-ban épült Hoffmann kunyhó - eleinte az erdészek menedékhelyéül szolgált, később átadták a természetjáróknak
- a Hajótemető .
- Dobogó-kő
- Magyarország első sípályája Dobogókőn 1923 óta
- Makovecz Zsindelyes Dobogókőn
A Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A népvándorlás után megtelepedő szlávok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly Salamon király. A tatárjárás után épült fel a fellegvár. Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. 1320 körül építette fel a nagyszabású királyi palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az osztrákok felrobbantották.
- A Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztán élt 1943-tól haláláig Áprily Lajos költő, műfordító.
- Ördögmalom-vízesés a településtől 2,5 km-re.
A település területén római castrum körüli városka volt. A romjai a mai napig láthatók a Szentendrei-Duna jobb partja mentén elterülő falu határában. A csendes nyaralóhelynek református temploma klasszicista elemekkel ötvözött, késő barokk kápolnái vannak. Hegyoldalából dácitot bányásznak (a Csódi-hegy lakkolitja).
A 19. században kiépült nyaralóhelyekből vált községgé. Az első reprezentatív nyaralók tudósok, színészek és más művészek számára épültek. Nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékmúzeum. Karinthy Ferenc nyaralóhelye. Termálvizes strandja és uszodája van. Itt található a legszebb kilátást nyújtó magaslat, a Vörös-kő.
Rendszertelenségben kanyargó, szűk kis utcái, lépcsős sikátorai különleges hangulatot adnak a városnak.
I. Endre görög szerzeteseket telepített be. A török terjeszkedés elől menekülő szerbek, dalmátok bevándorlásával nőtt lakossága. A 18. században barokk stílusban emelt épületek ötvöződtek
Az 1887-ben átadott HÉV megépítése a Budapestről történő megközelítést is kényelmesebbé tette.
- Jelentős képzőművészeti értékek (Szentendrei Festők Társasága), gyűjtemények (Ferenczy Múzeum, Kovács Margit Múzeum) találhatók itt.
- Szentendrei irodalom (a Hamvas Béla-hagyaték stb.)
- A Szentendrei Teátrum
- A Vujicsics-hagyaték és a délszláv népzene
- Magyarország első, nem török kávékereskedője Szentendrén 1696-ban
- Egykori dalmát borpincerendszer a Szamárhegy alatt
- A Skanzen, azaz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is itt talált otthonra.
- A Dera-patak szurdokvölgye
- A Holdvilág-árok
Kőkori leletek Csobánka határából
- A pomázi Teleki-Wattay kastély
- Szkíta és kelta emlékek, földvár a település határában.
Rézkori temető és a legrégebbi 4000 éves négykerekű európai agyagkocsi lelőhelye. A Duna-parton római kori őrtorony található. Ide is szerbek menekültek.
A Szentendrei-sziget
A Szentendrei-sziget legrégebbi települése; kőburkolatú töltés védi. Könyves Kálmán idején oroszok települtek be; a nevét is innen nyerte. A falu határában római őrtornyok találhatók. A vízitúrázóknak kiépített táborhelye van. A falu és Visegrád között kompjárat közlekedik.
A sziget legszélesebb részén lévő faluhoz műút vezet a váci komptól Tótfaluba. Onnan a sziget egyetlen hídján át Tahiba. A két községet a fenti néven egyesítették. Itt található Pollack Mihály síremléke, melyet Ybl Miklós tervezett. A Váccal szemközt lévő Duna-parton, a Pokolcsárda mellett római őrtorony-maradványok vannak. Váccal komp köti össze.
Középkori eredetű falu. A török uralom idején el nem pusztult falu volt. Műemlék értékű az egykori Eszterházy-birtok. A sziget túlsó oldalán épült meg Surány nyaraló-, és horgásztelepe, ami közigazgatásilag a településhez tartozik. Unger-Bercelly késő barokk kúria Pócsmegyeren
Az egyetlen falu a Szentendrei-szigeten, ami nem a parton épült. A 13. századi monostorát több szerzetesrend is birtokolta. Népi építészeti emlékek az oromfalas házak. A településhez tartozó Horány kedvelt üdülőtelep.
A Duna bal partja
Az Ipoly torkolatánál fekszik. Régészeti leletekben gazdag. A település nyaralóhely jellegű. A török uralom után újjáéledő faluban barokk stílusú templom épült 1775 és 1778 között. A Börzsöny Múzeumban a környék régészeti leletei, az Ipoly menti falvak népviselete, népi bútorai és használati tárgyai láthatók.
A falu házai a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegyre (485 m) épültek fel. A török időket követő betelepítések során szlovák favágók, majd dél-német telepesek vettek részt. Római katolikus temploma 1909-ben épült, az egyik tervezője Kós Károly építész volt. A klasszicista kálvária szinte a falu közepén magasodik. A község arról is nevezetes, hogy 1923-tól itt élt Szőnyi István festőművész. Műterem házában ma emlékmúzeum működik. A falu másik érdekessége Farkas Vince nyugalmazott hajóskapitány gyűjteményének kiállítása a Hajózástörténeti Múzeumban.
Középkori eredetű város. Visegráddal szemben Károly Róbert uralkodása idején annak ikertelepülése lett. Kiemelt szerepét csak a török megszállás idején vesztette el. Ma jelentős üdülőhely, a dunai vízi sport jelentős bázisa. A 14. században épült gótikus stílusú rk. temploma van. A városban művésztelep működik.
Dél-Börzsöny turisztikai életének legfontosabb kiindulópontja. A 18. századtól létezik itt település. Mária Teréziától a betelepített telepesek szabadalomlevelet kaptak. A 19. század elején a Morgó patakon mintegy fél évszázadig fát úsztattak. Egy vadászkastélya is van, melyet jelenleg szociális otthonnak használnak. Keskeny nyomtávú erdei kisvasút vezet Szokolyán át Királyrétre.
Anonymus a Gesta Hungarorumban már említést tesz a faluról. Temploma 19. századi. Látnivalói közé tartozik a Gorka Géza kerámiamúzeum és Ybl Miklós lakóháza
A Duna völgyén haladó ősi útvonalak mentén fontos átkelőhelynél épült, hegyvidék és a síkság találkozásánál. A környező tájat a Naszály hegy (652 m) zárja le. A bronzkortól lakott hely. I. Géza egyik oklevelében már városként említi. A tatárdúláskor elpusztult, majd német telepesek segítségével építik újjá. Migazzi Kristóf Antal püspök a 18. század nagy mecénása, a váci székesegyházat klasszicizáló késő barokk stílusban, az ún. "forradalmi építészet" stílusában építtette. Előtte már 1074-ben állt itt székesegyház. A kupola freskóit Franz Anton Maulbertsch alkotta. A börtön mellett áll az ország egyetlen diadalkapuja, ahol Mária Terézia látogatását fogadták. (1764-ben) Az ország első vasútvonala Pest és Vác között 1846-ban épült meg. A város székesegyházában és templomaiban rendszeresen tartanak orgonaversenyeket és visszatérő koncerteket.
A Duna-parton vízibázis létesült.
Környékén kőkori és bronzkori települések nyomait fedezték fel. A honfoglalás után állandó település létesült. Erről a 13. századi körtemplomának alapfalai és a gótikus szentélyrészlet tanúskodik. A kompkikötő mellett római erődítésmaradványok találhatók. Dunakeszi sportrepülőtérrel is rendelkezik.
Galéria
-
Légifelvétel Nagymarosról
-
Salamon-torony
-
Verőce és Nagymaros között
-
Visegrádi fellegvár
-
Visegrádi kikötő
-
Visegrádi rév
-
Zebegény, Dőry-kastély
-
Pilismaróti ezüstpart
Források
- MTESZ Munkabizottság: A kék Duna (Barangolás a Duna mentén) Duna projekt (Győr, 1994) Munkaszám: 7252-00-560
- Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
- Hegedüs Ernő:Ideghenforgalmi földrajz I. (KVIF. Budapest, 2004.) FI-05-01/2004
- Magyarország – Panoráma útikönyvek (Budapest, ? )
Kapcsolódó szócikk
További információk
- Dunakanyari Napok - a Dunakanyar híroldala
- I Love Dunakanyar
- Dunakanyari Hírek
- Dunakanyar.hu regionális turisztikai és információs portál
- http://dunakanyar.lap.hu/
- Kirándulások Dobogókőről a Visegrádi-hegységbe és a Pilisbe
- http://www.dptkt.hu/
- Félperces filmecske a dunakanyari napnyugtáról
- A Dunakanyarban fogható helyi televíziók: Danubia TV és a Gran TV
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakanyar témájú médiaállományokat.
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.