A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Őrbottyán | |||
Őrbottyán vasútállomása | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Váci | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Szabó István Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 2162 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8203 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 257,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″ | |||
Őrbottyán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Őrbottyán város Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
Címere
Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere, jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.
Fekvése
A budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 kilométerre északkeletre fekszik, a Nyugati-Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában.
A közvetlenül határos települések: észak felől Váchartyán és Kisnémedi, északkelet felől Váckisújfalu, kelet felől Vácegres, délkelet felől Erdőkertes, dél felől Veresegyház, délnyugat felől Csomád, északnyugat felől pedig Vácrátót.
Megközelítése, közlekedése
Északnyugat-délkeleti irányban a Váctól Gödöllőig vezető 2104-es, délnyugat-északkeleti irányban pedig az arra nagyjából merőleges irányban haladó 2103-as út halad át a központján, ezek révén minden környező település felől könnyen elérhető. (Északi határszélét érinti még a Vácrátót-Váchartyán-Galgamácsa közti 2105-ös út is.)
Áthalad rajta a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja van itt, a központtól keletre, Őrbottyán vasútállomás, mely a 2103-as útból kiágazó 21 316-os számú mellékúton érhető el.
A települést érintő helyközi autóbuszjáratok: 313, 314, 315, 315, 342, 394, 396, 397, 398, 399, 450, 452, 454, 455
Története
A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kisszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[3][4]
Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1875-ben a kisszentmiklósi katonai kórház területén előkerült a 6. honvédzászlóalj 5. századának 1848-as pecsétnyomója, amit a Nemzeti Múzeumba küldtek.[6] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]
A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[3] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[7]
A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[8] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[9]
A második világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[10] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[11]
A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[12] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[13]
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[14]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Nagy Gábor (SZDSZ)[15]
- 1994–1998: Nagy Gábor (független)[16]
- 1998–1999: Bata János (független)[17]
- 1999–2002: Kereskényi János (független)[18]
- 2002–2006: Kereskényi János (független)[19]
- 2006–2010: Cserepka András (független)[20]
- 2010–2014: Cserepka András (független)[21]
- 2014–2019: Kmetty Károly (független)[22]
- 2019-től: Szabó István Ferenc (független)[1]
A településen 1999. október 10-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[18]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7091 | 7030 | 7370 | 7605 | 7812 | 8392 | 8203 |
2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 15%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,7% (30% nem nyilatkozott).[23]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,9% volt római katolikus, 13,7% református, 1,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[24]
Híres őrbottyániak
- Dohos László (1948–) nyugállományú ezredes, a Magyar Honvédség volt főkarmestere
- Hűvösvölgyi Ildikó (1953-) színésznő[25]
- Kvassay Jenő (1850–1919) vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat megújítója[26]
- Nagy Feró (1946-) énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere
- Obersovszky (Oby) Gyula (1927-2001) író, költő, főszerkesztő, az 1956-os forradalom hőse[27]
- Pindroch Csaba színművész
- Sajó Elemér (1875-1934) vízépítő mérnök, gazdaságpolitikus[28]
- Sólyom Irén gobelin-varró[29]
- id. Albert Flórián (1941-2011) az FTC aranylabdás, olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, világbajnoki gólkirály labdarúgója, a Nemzet Sportolója az '50-es években Őrszentmiklóson élt
Nevezetességei
- Szent Miklós plébániatemplom (1779-1781)
- Péter és Pál apostolok templom (1763)
- Református templom (1936)
- Evangélikus templom (1963)
- Baptista imaház (1892)[30]
- Pálos-kolostor (~1760)[29]
- I. és II. világháborús emlékmű (Vácbottyán)
- Magyarország egyetlen harangöntödéje. Gombos Miklós (1953-) harangöntő mester A Dózsa György utca elején [31]
Képgaléria
-
Rákóczi Ferenc út
-
Gombos Miklós harangöntödéje
-
Őrbottyán térkép
-
Őrbottyáni helytörténet
-
Református templom
Jegyzetek
- ↑ a b Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205
- ↑ a b Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum, 1773, pp. 162-163
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115
- ↑ Pesti Napló 26/213, 3 (1875. szeptember 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933
- ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
- ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
- ↑ A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0
- ↑ Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ Az őrbottyáni csatornaberuházás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. október 10. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Őrbottyán Helységnévtár
- ↑ Őrbottyán Helységnévtár
- ↑ Köztünk éltek/élnek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Kvassay Jenő Általános Iskola Archiválva 2012. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Őrbottyán (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Őrbottyáni nevezetességek Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Őrbottyáni Online Hírhatár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Sajó Elemér, História, Tudósnaptár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ a b Őrbottyáni nevezetességek Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Őrbottyán templomai (Hozzáférés: 2013. március 17.
- ↑ Gombos Miklós - Harangöntés (Hozzáférés: 2012. március 18.)
Lásd még
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.