A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Pestszentlőrinc | |||
Budapest XVIII. kerülete | |||
Pestszentlőrinc, Rákoskeresztúr és Pest város hármas határpontját jelölő kő 1738-ból a mai Álmos és Tünde utcák sarkán | |||
| |||
Névváltozatok | Szentlőrinc, Szent Lőrinc puszta, Pusztaszentlőrinc, Pestlőrinc | ||
Alapítás | 12-13. század | ||
Megszűnés | 1950 | ||
Oka | Budapesthez csatolták | ||
Ország | Magyarország | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 116-149 m | ||
Terület | 1851-ben 37 km², 1910-35: 20,7 km², 1935-45: 19,1 km², 1950-ben kb. 23 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 10′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 10′ 36″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pestszentlőrinc témájú médiaállományokat. |
Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.[1] Jelenleg Pestszentimrével (németül Sanktemmerick) együtt Budapest XVIII. kerületét alkotja.
Fekvése
Pestszentlőrinc Budapest délkeleti részén, a Pesti-síkságon helyezkedik el. Északon Kispest és Kőbánya-Újhegy, keleten Rákoshegy, délen Vecsés és Pestszentimre, nyugaton pedig Soroksár határolja.
Földrajza
A felszín kialakulása
A település a Pesti-síkság északi részén, a Duna által a legutóbbi jégkorszakban kialakított ún. „teraszokon” fekszik. A teraszok a Duna mindenkori vízhozamának megfelelően alakultak ki a Duna folyami hordalékából: homokból, kavicsból és agyagból. Ha a kisebb vízhozam miatt a folyó lerakta hordalékát, akkor épültek, ha a nagyobb vízhozam bevágódott a hordalékba, akkor pusztultak a felszíni képződmények. A hordalékok között kisebb-nagyobb kiterjedésű „kavicsszigetek” is találhatóak, mint pl. a Szarvascsárda tér és a Petőfi utca-Gilice tér mentén húzódó területen, melynek kavicsbányáiban a jégkori felszínformálás, így a fagyékek és kavics-zsákok nyomai is fellelhetőek.
Mai felszíne
A kerület mai felszíne hullámos, többnyire kelet felé emelkedik. Legmagasabb pontja a mai Álmos utcában, a X. és a XVII., valamint a XVIII. kerület határán található (149 m), legmélyebb pontja pedig a mai Méta utca-Nagykőrösi út találkozásánál és a Lajosmizsei sorompó környékén fekszik (116 m).
Vizei
A legtöbb felszíni víz a Gyáli-patak 7-es ágába folyik. A Lakatos-út Margó Tivadar utca-Baross utca-Kolozsvár utca vonalában épült ki a Sósmocsár-árok, mely ezen szakaszokon a felszín alatt, majd a Közdülő utca mentén nyílt árokban halad a Duna felé.[2] A Duna egykori medrének mélyebb területein a jégkorszak után is fennmaradtak a mocsaras-lápos területek, melyek lecsapolását a 19-20. században végezték el (pl. a mai Havanna-lakótelep vagy a Kispesti Erőmű területén). A felszín alatti agyagréteg mélysége is változó, ezért a talajvíz a lecsapolás után is veszélyeztet bizonyos városrészeket. A talajvíz hozta létre Pestszentlőrinc tavait is: a Balázs-féle téglagyár gödreit 1930-ban az állandó vízbetörések miatt kellett felhagyni, strandként majd horgásztóként hasznosították (Balázs-tó).[3] Egykori bányagödör vízelöntésével keletkezett a Nefelejcs utcai Büdös-tó is.[4]
Városrészei
Városrészei (a kialakulás évével): Nyaralótelep (Villatelep, 1875-, ma: Lónyaytelep), Ezerháztelep (1887-, ma Bókaytelep része), Bókaytelep (1898–), Rendessytelep, Újmajor (ma Miklóstelep része), Kavicsbánya (ma Lőrinci temető, Miklóstelep része), Erzsébettelep (1902–), Ó-Szemeretelep, Liptáktelep (1910–), Állami lakótelep (1921–), Új-Szemeretelep (1928–), Szent Imre-kertváros (1929–), Rokkanttelep (ma: Miklóstelep), Tulipántelep (ma Miklóstelep része), Ferihegy, Halmierdő, Madártelep (ma Gloriett-telep része), Gloriett-kertváros (ma Gloriett-telep része)
Később hozzácsatolt településrészek: Bélatelep (1920-as évek eleje, 1948-ig Rákoskeresztúrhoz tartozott), Ganztelep (vagy Csákyliget, 1929-, 1945-ig Vecséshez tartozott), Ganzkertváros (1930-as évek elejétől, 1945-ig Vecséshez tartozott),
Története
Népessége
Pestszentlőrinc népessége az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, a parcellázások beindulásával évente több mint 1%-kal növekedett. A növekedés üteme a 20. század első évtizedeiben 0,9% körül mozgott, csak az 1930-as években csökken a még mindig kiemelkedő 0,6%-os értékre. A növekedést a magas természetes szaporodás mellett mindvégig a településre történő új beköltözések magas száma növelte a leginkább.
Év | Népesség |
---|---|
1869 | 361[5] |
1890 | 896 |
1900 | 5952[6] |
1910 | 7824 |
1920 körül | 12 000 |
1925 | 18 269 |
1930 | 39 223[5] |
1941 | 59 219 |
1949 | 58 722 |
1960 | 69 621 |
1970 | 92 154 |
1980 | 90 617 |
1990 | 97 700 |
2001 | 96 353 |
2011 | 98 499 |
2019 | 100 725 |
(A külön nem hivatkozott adatok lelőhelye: Dr. Téglás Tivadar Pestszentlőrinc krónikája, Bp. 1996)
Az 1930-as években a lakosság legnagyobb részét a nagyipari munkásság adta. Az országos átlagnál nagyobb volt a polgárság (állami- és közalkalmazottak, magántisztviselők, önálló iparosok, kereskedők) aránya is. A lakosság kb 62%-a a római katolikus, 22%-a a református, 9%-a az evangélikus és 3%-a a zsidó felekezethez tartozott. Ezek mellett jelentős volt az unitárius vallás Erdélyből áttelepült híveinek száma is.[5]
Pestszentlőrincen születtek
- 1917 Kincses Mihály válogatott labdarúgó, csatár, jobbszélső
- 1906 Legányi Béla Norbert bencés rendi főapát, pedagógus
- 1931 Szarka István 1954-ben a Tőzsdepalotában részt vett az első magyar televízió-stúdió elkészítésében
- 1932 Szommerauer János a Hammond Manufacturing Guelph-i (Kanada) Transzformátorgyár tervező mérnöke
- 1932 Tóth Kálmán magyar kémikus, a kémiai tudományok kandidátusa
- 1920 Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
- 1926 Horányi Mátyás irodalomtörténész
- 1928 Szentessy Zoltán magyar színész
Pestszentlőrincen éltek, dolgoztak
- Balogh Géza főjegyző, az első polgármester (1936–1944)
- Bánky Vilma szülei
- dr. Bókay Árpád egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
- Borics Pál szobrász
- Csepregi Éva énekesnő, a Neoton Família tagja
- Deák Ferenc (Bamba) a Szentlőrinci AC labdarúgója, az 1945–1946 idényben 34 mérkőzésen 66 gólt rúgott ami máig világrekord
- dr. Domsitz Béla orvos
- báró Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter
- Fedák Sári színésznő, A Nemzeti Egység Pártja helyi szervezete női csoportjának elnöke, képviselő
- dr. Finszter Géza kriminológus
- Györffy László, író, színész és dramaturg
- Hartai Sándor a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója
- Havass Imre főügyészhelyettes
- Hofherr Albert a Hofherr és Schrantz Gépgyár vezetője, a „Kispesti általános Ipartestület” díszelnöke
- Kertész Ede pedagógus, igazgató Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium (1957–1967)
- Kincses Mihály válogatott labdarúgó, csatár, jobbszélső
- Klados Gusztáv metróguru a csalagút egyik főépítésvezetője
- Komlós Juci A Nemzet Színésze
- Komlós Vilmos színész
- Kondor Béla festőművész
- dr. Krepuska Géza fülész, egyetemi tanár, szőlőnemesítő
- Legányi Béla Norbert bencés rendi főapát, pedagógus
- Lónyay Menyhért miniszterelnök, az MTA elnöke
- Mayerffy Xavér Ferenc szőlőtermesztő, Ferihegy névadója
- dr. Margó Tivadar egyetemi tanár, MTA-tag
- dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő
- dr. Nemcsics Antal a színdinamika megteremtője
- Puskás Tivadar a telefonhírmondó feltalálója
- Sas József színész, rendező, író, a Mikroszkóp Színpad volt igazgatója
- Somogyi László plébános
- Szarka István 1954-ben a Tőzsdepalotában részt vett az első magyar televízió-stúdió elkészítésében
- Szemere Miklós kamarás, lótenyésztő, követségi munkatárs
- Szommerauer János a Hammond Manufacturing Guelph-i (Kanada) Transzformátorgyár tervező mérnöke
- dr. Téglás Tivadar pedagógus, helytörténész
- Tóth Nándor matematikatanár
- Tapasztó János színművész, bábszínész oktató, az Állami Déryné Színház egyik alapító tagja
- Tunyogi István színművész, a Lőrinci Színpad alapítója
- Vadon János műsorvezető
- Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
- dr. Zsebők Zoltán radiológus, Kossuth-díjas
Jegyzetek
- ↑ 1949. évi XXVI. törvény. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ bp18.hu - A kerület története. . (Hozzáférés: 2011. június 6.)
- ↑ Tomory Lajos: Lakóhelyünk felszínének kialakulása, In: Dr. Téglás Tivadar (szerk.) Pestszentlőrinc krónikája, Budapest, 1996, 11-12. o.
- ↑ http://old.bp18.econet.hu/text/doc/doc411029/dedit/Er-02-01.doc[halott link]
- ↑ a b c pestszentlorinc.info - Pestszentlőrinc várossá alakulása[halott link]
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. december 20.)
Források
- Dr. Téglás Tivadar (szerk.): Pestszentlőrinc krónikája, Budapest, 1996 ISBN 963 03 4015 1
- XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.