A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Komlós Vilmos | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
Született | Klein Vilmos 1893. január 29.[1] Süllye[2] |
Elhunyt | 1959. február 27. (66 évesen)[2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Pintér Irma (h. 1916–1959) |
Gyermekei | |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Farkasréti temető (22-1-75/76)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlós Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Komlós Vilmos (született Klein[4]) (Süllye, 1893. január 29.[5] – Budapest, 1959. február 27.)[6] magyar színész. Vadnay László Hacsek és Sajó című jelenetének klasszikussá vált figuráit Herczeg Jenő társaságában közel három évtizeden át alakították.[7]
Élete
Klein József kocsmáros és Meiszner Regina fiaként született. Egy műkedvelő társaság előadásán találkozott Salamon Bélával, akinek biztatására csatlakozott a csoporthoz. Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt, majd tizenkilenc évesen már Szabadkán volt szerződésben. Négy évvel később Pécs, majd a Fővárosi Operettszínház következett. Rövid ideig bankigazgatóként is ténykedett. Utolsó vidéki állomáshelye Békéscsaba volt. Ezt követően több fővárosi kabaré (Terézkörúti Színpad, Pódium Kabaré, Kamara Varieté, Komédia[8] tagja. 1934-ben egy évre hűtlen lett a kabarékhoz és a Király Színházhoz szerződött.
1945 után ismét a Pódium Kabaré, majd a Vidám Varieté és a Népvarieté következett. Tagja volt a Művész Színháznak, valamint az Úttörő és Ifjúsági Színházaknak is. 1951-ben szerződött a Vidám Színpadhoz. Utolsó bemutatója is ott volt – 120 éven aluliaknak – 1959. január 19-én. A darabban játszó színésztársai voltak többek között: Herczeg Jenő, Salamon Béla, Kazal László, Alfonzó, Rozsos István, Zsolnai Hédi és Géczy Dorottya.
Házastársa Pintér Irma színésznő volt, akit 1916-ban Szabadkán vett nőül. Gyermekei – Komlós Juci és Komlós András[9] – hivatásának folytatói voltak.
Vidám emlékezése, 1940-ben, a Kalász Könyvkiadónál jelent meg, Hol volt, hol nem volt… címmel.
1982-ben Qualiton lemezen[10] jelent meg tizenegy – eredeti, Vadnay László által írt – Hacsek és Sajó jelenet.
Komlós Vilmos időtálló népszerűsége a dühöngő, kávéházi márványasztalt verő Sajó figurájától eredeztethető. A kiváló jellem- és epizódszínész alakja – relikviák híján – egyre inkább eltűnőnek látszik.
Szerepeiből
Színház
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 33. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[11]
- Eugène Labiche: Florentini kalap (Dalabert)
- Alekszandra Brustein: Tamás bátya kunyhója (Gordon)
- Goetz: Erényes otthon (Tiszteletes)
- Molière:
- Urhatnám polgár (Jourdain)
- Képzelt beteg (Argan)
- Fejér István–Csizmarek Mátyás: Bukfenc (A papa)
Filmjei
- Megölöm ezt a Hacsekot! (1932, rövidfilm)
- Hacsek a Korzón (1932, rövid)
- Kísértetek vonata (1933) – utas a vonaton
- Vica, a vadevezős (1933) – Sajó
- Iza néni (1933)
- Mindent a nőért! (1933-34)
- Hacsek és Sajó - A börtöntöltelék (1934, rövidfilm)
- Hacsek és Sajó - Az égő nadrág (1934, rövidfilm)
- Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (1934, rövidfilm)
- Meseautó (1934) – hentes
- A királyné huszárja (1935) – Döbröközi Ödömér, színigazgató
- Barátságos arcot kérek! (1935) – ügynök
- Hol alszunk vasárnap? (1937, rövid) – Ladányi Hugó, irodavezető
- Az én lányom nem olyan (1937) – kéményseprő
- Beszterce ostroma (1948) – Bogdán, adóvégrehajtó
- Janika (1949) – házmester
- Állami áruház (1952)
- Fel a fejjel (1954) – férfi a cirkuszban
- 2x2 néha 5 (1954) – útjavító
- Gábor diák (1956) – uzsorás
- Dollárpapa (1956)
- Vasvirág (1958)
Hang és kép
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08286.htm, Komlós Vilmos, 2017. október 9.
- ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
- ↑ Komlós Vilmos (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
- ↑ Születési bejegyzése a losonci izraelita hitközség születési akv. 5/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. kerületi állami halotti akv. 206/1959. folyószáma alatt
- ↑ Az első opust 1928-ban mutatták be – egyes források szerint az évszám: 1929 – Nagy Endre kabaréjában, a Terézkörúti Színpadon.
- ↑ A Komédiában hasbeszélőként működött.
- ↑ Fiával tizenhárom alkalommal szerepelt azonos előadásban.
- ↑ LPX 16641
- ↑ 2011. április 6-i lekérdezés
Források
- Magyar színházművészeti lexikon
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001 ISBN 963-86162-3-7 )
- Netlexikon
- Hét nap[halott link]
- Hangosfilm
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.