A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Pécsi Nemzeti Színház | |
Általános adatok | |
Alapítva | 1895. október 5. (127 éves) |
Státus | nemzeti színház |
Tagozatok | Prózatagozat, Operatagozat, Tánckar |
Épületek | Nagyszínház, Kamaraszínház |
Játszóhelyek | Nagyszínház, Kamaraszínház, N. Szabó Sándor terem |
Személyzet | |
Főigazgató | Lipics Zsolt |
Igazgatók | Gulyás Dénes (zeneigazgató) |
Színészek | 23 |
Elérhetőség | |
Postacím | 7621 Pécs, Színház tér 1 |
Telefonszám | +36 72 512-671 |
Honlap | http://www.pnsz.hu |
titkarsagpnsz.hu | |
é. sz. 46° 04′ 34″, k. h. 18° 13′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 34″, k. h. 18° 13′ 50″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Nemzeti Színház témájú médiaállományokat. |
A Pécsi Nemzeti Színház 1895. október 5-én nyitotta meg kapuit a műkedvelők előtt a Bánk bán című Erkel Ferenc-operával. Az épület 90 évig szolgálta Pécs és a térség színházszerető közönségét, de életveszélyessé vált. Az öt éven át, tartó felújításnak köszönhetően (1986-tól 1991-ig), korszerű, több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpadot, új fény-, hang-, és videórendszert szereltek be, valamint egy négy részben süllyedő zenei árkot is kapott.
A pécsi színházi élet, színház nélkül 1895-ig
Már a 19. század közepén Pécs soknemzetiségű város volt: magyarok, németek, horvátok éltek itt, és évszázadok alatt keveréknyelvük alakult ki. A tiszta magyar és német irodalmi nyelvet a vándorszínészek hozták el, akik különféle helyeken léptek fel, míg állandó színházuk nem volt: fogadókban, magánházakban, például az ún. Elefántos Házban, vagy a tettyei kisszínpadon. Színház építését már 1815 óta tervezték, az első állandó színház végül 1839-ben[1] nyílt meg a Mária utcában, a Királyi Ítélőtáblának a polgári leányiskola felé eső részén. Az épületnek csak homlokzati rajza maradt fenn; 1886-ban bezárták rossz állapota miatt.[1] Ez követően ideiglenes jelleggel egy fából épült nyári színkört emeltek a tornacsarnok mellett.[1]
Építése és a megnyitó
Az új színházépület felépítéséhez a város Színügyi Bizottságot állított fel. A kiválasztott helyszínen, a mai Színház téren akkor katonai csapatkórház állt. Az 1890 májusában kiírt tervpályázatot Láng Adolf és Steinhardt Antal nyerte.[1] A város pótadó kivetésével és adománygyűjtéssel igyekezett előteremteni az építéshez szükséges pénzt, de ez nem járt sikerrel,[1] ezért hitelt vettek fel.[1] 1894-ben adták volna át eredetileg, de az építési nehézségek miatt egy évet csúszott az átadás,[1] és 1895. október 5-én nyitották meg a színházat Erkel Bánk bánjával.
Az épület felújítása
Mivel az épület egy évszázad alatt életveszélyessé vált, ezért 1986. június 5-én bezárták, és Siklós Mária tervezésében öt év alatt felújították.[1] Ennek során az épület teljesen megújult. Ekkortól több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpad, négy részben süllyedő zenekari árok, új fény-, hang- és videorendszer, s klimatizált nézőtér áll rendelkezésre.
2011 nyarán ismét felújították az épületet. Többek között megújult a teljes homlokzat és az épület belseje.[2]
A színház igazgatói
- Kövessy Albert (1905–1911)
- Füredi Béla (1911–1920)
- Asszonyi László (1923–1926)[3] és Kürthy György (1923–1924)
- Fodor Oszkár (1927–1938)[4]
- Hlatky László (1942–1943)
- Székely György (1943–1945, 1947–1948)[5]
- Szendrő József (1949–1952)
- Katona Ferenc (1955–1962)[6]
- Nógrádi Róbert (1962–1988)[7]
- Lengyel György (1988–1993)
- Balikó Tamás (1993–2011)[8]
- Rázga Miklós (2011–2021)[9]
- Lipics Zsolt (2021–)[10]
Társulat (2023/2024)
Igazgató: Lipics Zsolt
Operaigazgató: Gulyás Dénes
Művészeti vezető: Vidákovics Szláven
Produkciós vezető: Juhász Ferenc
Zenei vezető: Bókai Zoltán
Színészek
- Bera Márk
- Bocskai Virág
- Darabont Mikold
- Füsti Molnár Éva
- Götz Attila
- Györfi Anna
- Illés Alexa
- Józsa Richárd
- Katona Levente
- Kecskés Alexisz
- Kállai Gergely
- Kovács Panka
- Köles Ferenc
- Lipics Zsolt
- Laklóth Aladár
- Németh János
- Sólyom Katalin
- Stenczer Béla
- Stubendek Katalin
- Széll Horváth Lajos
- Takaró Kristóf
- Tóth András Ernő
- Uhrik Teodóra
- Unger Pálma
- Urbán Tibor
- Vári Éva
- Vidákovics Szláven
- Vlasits Barbara
Örökös tagok
- Illyés Gyula
- Babarczi Etelka
- Bakos László
- Bódis Irén
- Czímer József
- Csaba Zita
- Csanálossy Zoltánné
- Domján Mária
- Eck Imre
- Faludy László
- Fülöp Mihály
- Füsti Molnár Éva
- Galambos György
- Gyurász Ferenc
- Kós Lajos
- Kovács Dénes
- Labancz Borbála
- Marczis Demeter
- Mester István
- Monori Ferencné
- Németh Alice
- Németh János
- Nógrádi Róbert
- N. Szabó Sándor
- Paál László
- Péter Gizi
- Simon István
- Sík Ferenc
- Sólyom Katalin
- Szabó Samu
- Szivler József
- Takács Margit
- Tóth Sándor
- Uhrik Teodóra
- Unger Pálma
- Vári Éva
- Vata Emil
- Wágner József
A társulat híresebb tagjai
Színészek
- Avar István
- Bálint András
- Bán János
- Bánffy György
- Bessenyei Ferenc
- Bősze György
- Buss Gyula
- Haumann Péter
- Holl István
- Faludy László
- Fekete András
- Győry Emil
- Kézdy György
- Koltai Róbert
- Kovács Dénes
- Kulka János
- Láng József
- ifj. Latabár Kálmán
- Marczis Demeter
- Mendelényi Vilmos
- Mester István
- Páger Antal
- Sas József
- Szabó Ottó
- Somló Ferenc
- Szegvári Menyhért
- Széplaky Endre
- Tomanek Nándor
- Végvári Tamás
- Wunderlich József
Színésznők
- Bázsa Éva (1947–1975)
- Bereczky Júlia (1987–?)
- Bódis Irén (1953–1985)
- Cseh Mária (1966–1991)
- Esztergályos Cecília (1960–1963, Pécsi Balett)
- Halász Judit (1964)
- Labancz Borbála (1964–1990)
- Lang Györgyi (1981–1988)
- Margitai Ági (1958–1962)
- Máthé Erzsi (1949–1952)
- Pásztor Erzsi (1965–1978)
- Pécsi Ildikó (1962–1966)
- Péter Gizi (1951–1959, 1962–1999)
- Ronyecz Mária (1967–1970)
- Sólyom Katalin
- Szabó Tünde (1968–1973)
- Unger Pálma (1974–)
- Vajda Márta (1965–1977)
- Vári Éva (1963–1992, 2017–2018)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 22. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ A Színház története. . (Hozzáférés: 2011. december 7.)
- ↑ Asszonyi László (angol nyelven). www.mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ Fodor Oszkár, dr. (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ https://index.hu/kultur/2012/09/22/meghalt_szekely_gyorgy_szinhaztortenesz/
- ↑ Katona Ferenc (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. október 1.)
- ↑ Nógrádi Róbert. Mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
- ↑ Elhunyt Balikó Tamás. PNSZ. . (Hozzáférés: 2016. december 15.)
- ↑ Rázga Miklós marad az igazgató. PNSZ. . (Hozzáférés: 2016. december 15.)
- ↑ Lipics Zsolt lesz a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója (magyar nyelven). Papageno, 2020. november 17. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
További információk
- Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez (Pécs, 1979)
- Teljes képernyős panorámakép a Színház térről
Kapcsolódó szócikkek
Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.