A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Rákospalota | |||
Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-főplébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Kerület | XV. | ||
Alapítás ideje | 1243 (első említés) | ||
Városhoz csatolás | 1950 | ||
Korábbi rangja | megyei város (1923-tól) | ||
Irányítószám | 115X | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 38 530 fő (2011. okt. 1.)[1] | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákospalota témájú médiaállományokat. |
Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, mivel 1950 előtt Rákospalotához tartozott Istvántelek, 1909 előtt Pestújhely, 1920 és '30 között több, most a IV. kerülethez tartozó rész (többek között Káposztásmegyer is).[2] valamint az 1970-es évek elején épített Újpalota területét is innen hasították ki.
Fekvése
A mai Rákospalota városrész határai: A Budapest–Vác–Szob-vasútvonal a rákospalotai körvasúti elágazástól (Rákosrendező) egészen Budapest határáig – Budapest közigazgatási határa a Rákospalotai határútig – Szentmihályi út – Bánkút utca – Mézeskalács tér északkeleti oldala – Őrjárat utca – Adria utca – Árvavár utca – rákospalotai körvasút egészen a körvasúti elágazásig (Rákosrendező)
Néhány fontosabb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út az országos közúthálózat részének tekinthető, mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai.
Története
A Nyír-Palota név először 1281-ben jelent meg oklevélben.[3] A török időkben a környék több települése is lakatlanná vált, de Palota fennmaradt.[4] Gyakran változtak a környék földesurai. A lakosok a tagosítás befejezése után, 1861-ben megváltották magukat gróf Károlyi Istvántól. Az addigi község 1923. június 30-tól rendezett tanácsú várossá alakult.[5]
Számos más főváros környéki településsel együtt 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget,[6] amelyekből a XV. kerület létrejött. Ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.
Gazdaság
A Rákospalotai Növényolajgyárat 1831-ben alapították a Szilas-patak partján, amikor Hutter József szappanfőző mester megalakította Pesten a szappan- és gyertyaöntő műhelyét.[7]
Tömegközlekedés
Fontosabb csomópontok a kerületben
Megálló neve | Átszállási kapcsolatok |
---|---|
Rákospalota, Kossuth utca | Villamosok: 12
Buszok: 5, 104, 104A, 125, 170, 204, 224, 231, 270 |
Hubay Jenő tér | Buszok: 25, 96, 104, 104A, 124, 125, 196, 196A, 204, 224, 225, 270, 296, 296A |
Rákospalota-Újpest vasútállomás | Villamosok: 12, 14
Buszok: 96, 121, 270 Vonatok: S70, G70, S71, G71 |
Ismert emberek
- Itt született Szőcs Bertalan (1880–1928) jegyző, városi tanácsnok
- Itt született Barsy Béla (1906–1968) színész (a Palotaújfalu nevű egykori részben).
- Itt született Turay Ida (1907–1997) magyar színésznő.
- Itt született Vogl Mária (1912–1996) geokémikus, az MTA tagja.
- Itt született Gulácsyné Aggházy Mária (1913-1994) művészettörténész.[8]
- Itt született Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkész, pszichológus.
- Itt született Cselőtei László (1925–2012) kertészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született Budai II. László (1928–1983) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat jobbszélsője.
- Itt született Kertész Zsuzsa (1945–) televíziós bemondónő, pszichológus.
- Itt született Szöllősi Rita (1959–) divat- és ékszertervező iparművész
Híres polgárok
- Beller Imre (1845–1895) A palotai katolikus egyházközség megszervezését, új temploma építésének előkészítését bízta rá a váci püspökség 1884-ben. A templomépítés anyagi bázisát magánvagyonával teremtette meg.
- Cserba Elemér (1876–1936) A várossá lett Rákospalota első polgármestere.
- Károlyi Sándor (1831–1906) Az ő személye az első fórum, minden közös érdeket érintő közügyben, egyszóval meghatározó szerepet játszott Palota mindennapjaiban, még ha nem is volt szereplője ezeknek a mindennapoknak.
- Madarász Adeline (1871–1962) Madarász Viktor festőművész lánya a II. világháború után költözött palotai rokonaihoz, és itt élt haláláig. Madarász Viktor hagyatékát a Rákospalotai Múzeumnak adományozta.[9]
- Szikora Róbert (1953) az R-Go énekese.
- Szőcs Áron (1879–1956) Rákospalota háború utáni első polgármestere volt.
- Tóth István (1823–1908) Rákospalota legendás hírű bírója. Negyven esztendőn át látta el közmegbecsülésnek örvendve ezt a tisztet, egészen 1903-ban bekövetkezett visszavonulásáig.
- Wágner Manó (1858–1929) Rákospalota iskolaügyének jeles alakja.
- Vass László dr. (1902–1990) TBC- és gyermekszakorvos, a rákospalotai ernyőszűrő állomás alapítója, a település - később a kerület - "vasslacibácsija", aki egészen 1988-ig aktívan gondozta és gyógyította a hozzá fordulókat több generáción át. A XV. kerület díszpolgára.
Itt hunyt el
- Hegedüs Lajos (1831–1883) jogtudós, jogi író, az MTA tagja
- Kovácsy Kálmán (1862–1932) evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő
- Lubrich Ágost (1825–1900) egyetemi tanár, az MTA tagja
- Maderspach Livius (1840–1921) bányamérnök
- Nádaskay Béla (1848–1933) állatorvos
- Pornói Rezső (1892–1959) gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor, egyházkarnagy
- Szlezák Rafael (1887-1959) harangöntő, a kerület posztumusz díszpolgára
- Tanay József (1857–1929) nyomdász
- Veres Sándor (1859–1913) vándorszínész, énekes, az Operaház tagja
- Wágner Manó (1857–1929) magyar királyi kormányfőtanácsos, intézettulajdonos, gimnáziumi igazgató, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, városi képviselő, Rákospalota díszpolgára
Jegyzetek
- ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=11314
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Elszakadási mozgalmak Pestújhely után (magyar nyelven). XV. kerületi blog, 2015. május 29. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
- ↑ Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből XV. Kerületi Tanács 1974 49. o.
- ↑ Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből XV. Kerületi Tanács 1974 56. o.
- ↑ Rákospalota története a KSH honlapján található online Helységnévtárban[halott link]
- ↑ 1949. évi XXVI. törvény (Budapest főváros területének új megállapításáról). (Hozzáférés: 2008. április 24.)
- ↑ http://chemonet.hu/hun/food/iptort/iptort2.html
- ↑ Kozák Péter: Aggházy Mária, G. szócikk (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2017. április 9.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Ember, város: Madarász Viktor és Madarász Adeline (magyar nyelven). XV. kerületi blog, 2014. február 16. (Hozzáférés: 2017. április 9.)
További információk
- Ladányi László: Rákospalota – Pestújhely – Újpalota: XV. kerület. Budapest városrészei-sorozat. Budapest: CEBA Kiadó, 2000. ISBN 963-9089-65-6
- a Besenyő parkról Archiválva 2020. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.