A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Budapest XV. kerülete | |||
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Pestújhely Rákospalota Újpalota [1] | ||
Irányítószám | 1151-1158 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Cserdiné Németh Angéla (Momentum-MSZP-DK-Párbeszéd-LMP)[2] | ||
Országgyűlési képviselő | Barkóczi Balázs (DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd)[3] | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 75 590 fő (2023. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 2 805,86 fő/km² | ||
Terület | 26,94 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 10″ | |||
Budapest XV. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XV. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest XV. kerülete, azaz Rákospalota-Pestújhely-Újpalota a pesti oldal északi részén fekvő budapesti kerületek egyike.
Fekvése
Budapest északkeleti részén helyezkedik el. Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten a XVI. kerület, délnyugaton a XIV. kerület, nyugaton pedig a IV. kerület határolják.
Fontosabb útjai és csomópontjai
- Az M3-as autópálya bevezető szakasza,
- a Fő út,
- a Szentmihályi út,
- a Nyírpalota út, [5]
- a Kolozsvár utca,
- a Rákos út,
- a Fő tér,
- a Hubay Jenő tér,
- a Sztárai Mihály tér
- és a Kossuth utca
Néhány főbb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út, továbbá a Rákospalotai határút tehermentesítésére épült új út az országos közúthálózat részének tekinthető, előbbiek mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai, utóbbi pedig a kerületet Csömörrel összekötő 21 105-ös számú mellékút városhatáron belüli része.
Története
A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.
Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.
1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.
Népesség
Lakosságszám[6][7] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 2 948 | — |
1880 | 3 583 | 1,95% |
1890 | 5 478 | 4,25% |
1900 | 10 682 | 6,68% |
1910 | 28 437 | 9,79% |
1920 | 40 127 | 3,44% |
1930 | 52 239 | 2,64% |
1941 | 58 336 | 1,00% |
1949 | 56 496 | −0,40% |
1960 | 61 558 | 0,78% |
1970 | 62 664 | 0,18% |
1980 | 112 810 | 5,88% |
1990 | 95 593 | −1,66% |
2001 | 85 232 | −1,04% |
2011 | 79 645 | −0,68% |
2022 | 77 091 | −0,30% |
A XV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 77 091 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2554 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2862 ember volt. A XV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 71,9, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 27 378 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 17 315 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 12%-a, mintegy 9217 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, kínai és vietnámi nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XV. kerület lakosságszáma lassan növekedett, egészen 1900-ig. Az 1900-as években hatalmasat növekedett a lakosság száma, majd dinamikusan növekedett tovább a második világháborúig. A háború következtében a kerület a lakosságának a 3,1%-át veszítette el. A kerület lakossága 1970-ig gyakorlatilag stagnált, majd a 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, az újpalotai lakótelep felépítése révén. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 112 810 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XV. kerületben, mint 1980-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
Iskolai végzettség[8] | ||||
---|---|---|---|---|
fő | ||||
Általános iskolát nem végezte el | 5690 | |||
Általános iskola | 11814 | |||
Szakmunkás | 10642 | |||
Érettségi | 27378 | |||
Diploma | 17315 | |||
A 2022. évi népszámlálás szerint. |
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 25 603 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 22 594 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 11 525 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 388 fővel, végül a diplomával rendelkezőek 10 070 fővel.[9]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 27 191 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 16 025 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 13 483 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 11 772 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 6462 fővel.[10]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 27 378 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 17 315 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 11 814 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 642 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5690 fővel.[8]
Jelképei
A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.
A kerület zászlaja, illetve lobogója 2:1-arányú fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[11]
Látnivalók
A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.
- Városháza a Hubay Jenő téren
A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[12]
Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizennyolc emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó.[13] A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy tűnt a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[14] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten, (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[15] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[14]
- Újpalotai (Rákospalotai) Hulladékhasznosító Művek
Az 1982-ben üzembe helyezett Hulladékhasznosító Mű három évtizeden keresztül megfelelt az előírásoknak. Időközben folyamatosan változtak, jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi és energetikai követelmények, ezért szükségessé vált új füstgáztisztító berendezés létesítése és a kazánok felújítása a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelően. 2002 decemberében a tervezéssel megkezdődött Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A fővállalkozó a német Lurgi Lentjes AG., lebonyolítója a hazai ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. volt. A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően a Mű kapacitása megnőtt, évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak, és jelentős szerepet tölt be a hulladék energetikai hasznosítása terén.
A létesítmény területén található az Európában is egyedülálló Köztisztasági Múzeum, ahol régi korok dokumentumait, valamint köztisztasági és hulladékszállító járműveit tekinthetik meg az érdeklődők. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű és a Köztisztasági Múzeum előzetes bejelentkezést követően látogatható.[16]
Politika
Polgármesterei
Név | Jelölő szervezet | Időszak | Források | |
---|---|---|---|---|
Czibik Tamás | SZDSZ | 1990–1996 | Az 1990-es választás eredményei: [17] | |
Az 1994-es választás eredményei: [18] | ||||
Hajdu László | MSZP | 1996–2010 | Az 1996-os időközi választás eredményei: [19] | |
Az 1998-as választás eredményei: [20] | ||||
A 2002-es választás eredményei: [21] | ||||
A 2006-os választás eredményei: [22] | ||||
László Tamás | Fidesz | 2010–2014 | A 2010-es választás eredményei: [23] | |
Hajdu László | DK | 2014–2018 | A 2014-es választás eredményei: [24] | |
Cserdiné Németh Angéla | RÁTE-Szolidaritás | 2018– | A 2018-as időközi választás eredményei: [25] | |
DK | A 2019-es választás eredményei: [2][26] |
A kerületben a rendszerváltás óta eddig kétszer kellett időközi polgármester-választást tartani, 1996-ban és 2018. szeptember 30-án.[25] Az előbbi oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek, utóbbira viszont azért került sor, mert az addigi polgármester parlamenti mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel.[27][28]
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye[29]
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Németh Angéla | Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 16 860 | 54,96% | |
Dr. Pintér Gábor | Fidesz-KDNP | 12 063 | 39,32% | |
Victorné Dr. Kovács Judit | Független | 1505 | 4,91% | |
Karacs Lajosné | Munkáspárt | 251 | 0,82% | |
Összesen | 30 679 | 100% |
- A képviselőtestület-választás eredménye[30]
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP – RÁTE – Szolidaritás – MMM – Jobbik | 15 | P | |||||||||||||||
Fidesz–KDNP | 5 | ||||||||||||||||
MKKP | 1 |
Országgyűlési képviselők
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 6. és 23. számú választókerületekhez.[31]
Régi Budapest 6. számú választókerület[32]
- Török Ferenc (SZDSZ) (1990–1994)
- Kiss Péter (MSZP) (1994–2010)
- Wintermantel Zsolt (Fidesz) (2010–2014)
Régi Budapest 23. számú választókerület[33]
- Mécs Imre (SZDSZ) (1990–1994)
- Hajdu László (MSZP) (1994–2010)
- László Tamás (Fidesz) (2010–2014)
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében - a IV. kerület egyes részeivel - önálló választókerületet alkot, Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület néven.
- László Tamás (Fidesz) (2014–2018)
- Hajdu László (DK) (2018–2022)
- Barkóczi Balázs (DK) (2022 óta)
Díszpolgárok és ismert személyek
A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[34]
Kerületi média
- Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság
- XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV)
- Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től
Kultúra
- Művészetoktatás:
- Könyvtárak:
- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár három kerületi tagkönyvtára
- Művelődési házak, galériák:
- Pólus Filmszínház
- Csokonai Művelődési Ház (Csokonai Kulturális és Sportközpont)
- Palota Galéria
- Pestújhelyi Közösségi Ház
- Újpalotai Közösségi Ház
- Kozák téri Közösségi Ház 10
- Víztoronyház Műterem (VTHM/WTHA) 12
Testvérvárosai[35]szerkesztés
- Liesing, Bécs XXIII. kerülete, Ausztria
- Berlin X. kerülete, Németország
- Linyi, Kína
- Maroshévíz, Románia
- Murakirály, Horvátország
- Kassa, Szlovákia
- Obervellach, Ausztria
- Sanming, Kína
Képgalériaszerkesztés
-
Az Ázsia center légifotója
-
Templom madártávlatból
-
Kossuth tér
-
A nagytemplom a levegőből
-
Látkép
-
A Pólus Center
-
A sportpálya
-
A 69-es villamos a Vasutastelep utcában, a háttérben a Mézeskalács téri lakótelep
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
- ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ BUDAPEST, 12. számú OEVK – Budapest XV. kerület – Országgyűlési választás 2022. Nemzeti Választási Iroda, 2022. április 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. 2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
- ↑ XLS Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycoQoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZ8np7KCqog7HwiUnIqSOanWPiaDvSA5AA5NFVcNAANIYpysqA===
- ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYhCgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1spCqiDsfCJScipImqdY-JpG9IDkDEUcAGlshPmlrpo1xYBmVYXFgBY9pbzCgvygA=
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYhCgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkycykKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQMRRwAaWyEucXWlfmFgGYNxYAWXYW8woL8oA
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYhCgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJhzsykKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQMRRwAaU6aOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FvMKC_KA===
- ↑ http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.) ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
- ↑ Gazsó Rita: A rákospalotai városháza Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Nemzet 2001. december 7.
- ↑ Tábi Emőke: Az újpalotai óriás – A Nyírpalota úti Víztoronyház 2020. május 11.
- ↑ a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán Archiválva 2014. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - Late Modern blog 2009. június 3.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
- ↑ Fővárosi Hulladékhasznosító (Létesítményeink). www.fkf.hu. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
- ↑ Budapest XV. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1996
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármestere (magyar nyelven) (html). bpxv.hu. 2017. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Hajszállal, de legyőzte a baloldal a Fideszt. Index.hu, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=015&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
- ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=015&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
- ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
- ↑ Budapest 6. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ Budapest 23. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
- ↑ Testvérvárosok. Budapest XV. kerület honlapja (Hozzáférés: 2021. június 28.) arch
Forrásokszerkesztés
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információkszerkesztés
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XV._kerületeA lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.