A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Budapest XVI. kerülete | |||
 | |||
| A Gizella-kastély (vagy Festetics- illetve az utcájáról Cziráki-kastélynak is nevezett épület) a sashalmi városrészben | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Árpádföld Cinkota Mátyásföld Rákosszentmihály Sashalom [1] | ||
| Alapítás ideje | 1950. január 1. | ||
| Irányítószám | 1161-1165 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Polgármester | Kovács Péter (Fidesz-KDNP)[2] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 72 154 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 2193 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 235 m | ||
| Terület | 33,51 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest XVI. kerülete
Pozíció Budapest XVI. kerülete térképén
| |||
 é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 10′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 10′ 26″ | |||
| Budapest XVI. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVI. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Budapest XVI. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekvő kerületek egyike. Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII. kerület, délnyugaton a X. kerület, nyugaton a XIV. kerület, míg északnyugaton a XV. kerület határolja. Jelentősebb terei többek között a Reformátorok tere, Petőfi tér, Pálffy tér, Mátyás király tér és a Hősök tere. Jelentősebb parkjai többek között a Kertvárosi olimpikonok parkja, a Naplás-tavi, illetve a sashalmi parkerdő és a Regős liget.
A kerület 1950. január 1-jén jött létre az akkor Budapesthez csatolt négy nagyközségből (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom), valamint az addig is a fővároshoz tartozó, a Budapesti út és a Pirosrózsa utca által határolt területből. Az 1990-es évek óta a kerület területén Budapest öt városrésze osztozik, melyek határai nagyjából megegyeznek az egykori települések „Nagy-Budapest” létrejötte előtti határaival. Az 1950 előtt is már a fővároshoz (ezen belül Rákosfalvához) tartozott részt ekkor Sashalom városrészhez osztották be, míg a korábban Cinkota részét képező Árpádföld külön városrész lett.
A kerület területe 33,52 km², lakosainak száma a 2023. január 1-i népességszámítás alapján 72 154 fő, illetve népsűrűsége 2153 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül a hetedik legnagyobb területű kerülete, tizenegyedik legnagyobb népességével rendelkező kerülete és az ötödik legritkábban lakott kerülete.
Fekvése
A XVI. kerület 1950 óta Budapest egyik elővárosi kerülete, a főváros keleti részén, mely az egykori elődtelepülések összenövéséből alakult ki. A Szilas-patak két partján, a Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el.[4]
Északon Csömör, keleten Kistarcsa és Nagytarcsa, délkeleten Budapest XVII. kerülete, délnyugaton Budapest X. kerülete, nyugaton Budapest XIV. kerülete, északnyugaton Budapest XV. kerülete határolja.
Kerületi városrészek nevei és területi lehatárolásai
A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatban foglalt javaslat alapján.[5][6]
- Szlovák út (Budapesti úttól) – Csömöri út – Budapest közigazgatási határa – Budapesti út.
- A főváros határa a Budapesti úttól északkeletnek, majd délkeletnek, majd délnyugatnak futva – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár – Forrásmajori dűlő – Zsemlékes út – Nógrádverőce utca – Sarjú út – Budapesti út meghosszabbított vonala – Budapesti út.
- Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.
- Körvasútsor – Rákospalotai határút – Budapest közigazgatási határa – Csömöri út – Szlovák út –Budapesti út.
- Futórózsa utca a Budapesti úttól – Veres Péter út – Jókai Mór utca – Újszász utca – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Pesti határút – Sárgarózsa utca – Kerepesi út – Szolnoki utca – Budapesti út a Futórózsa utcáig.
Története
.JPG)
Számos más fővároskörnyéki település mellett Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségeket, továbbá Csömörtől Szabadságtelepet 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez, s ezek egyesítésével hozták létre a kerületet.
A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkorszaktól élnek emberek ezen a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál található területen. Az időszámítás utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig az avarok éltek itt. A magyarok a XI. század második felében települtek meg a vidéken. Cinkota, benne a mai Mátyásföld és Sashalom területe már több, mint 950 éve létezik településként, míg Rákosszentmihályon és a kezdetekben ahhoz tartozó Árpádföldön a tatárjárás előtt – és nem bizonyítottan utána is – csupán kisebb falvak voltak.
A kerület részeinek 1950 előtti története
szócikkeiben olvasható.
1950. január 1-jével a négy nagyközséget (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom), mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolta az 1949. évi XXVI. törvény. E rendelettel Rákosfalvának a körvasúttól északra fekvő területe is ide került.[7][8][9] Az újonnan alakult kerületet két közigazgatási területre osztották: Rákosszentmihályra és Cinkotára.[10] Ekkortól a Mátyásföldön található Ikarus, majd 1956-tól a Szovjet Hadsereg „Déli Hadseregcsoport” Főparancsnokságának helyet adó terület (mátyásföldi repülőtér, Erzsébet-liget) kapott központi szerepet, így a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban megépítették, s ezért e részek fejlődtek elsősorban. A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése (rendőrségi székház, szakrendelő, kerületi pártközpont, posta, patika stb.). A kerület egészét tekintve a lakosság száma – a központi fejlesztések hatására – az 1950 utáni három évtizedben szinte megduplázódott. Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály más részeinek jelentősebb fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált. Az M2-es metróvonal megépítését követően a kerület közlekedését átalakították. A Szilas-patakon, Cinkota határában az 1970-es évek második felében árvízvédelmi okokból, mesterségesen létrehozták a Naplás-tavat, hivatalos nevén a Szilas-pataki árvízvédelmi tározót, ami azóta is Budapest legnagyobb állóvize.[11] A kerület a szovjet csapatok távozása (1991) után is jelentős változáson ment keresztül. Az 1992 áprilisában megjelent Fővárosi Közlöny öt városrészre osztotta a területet.[12]
A kerület egységes megjelenése 45 évig váratott magára. 1995 áprilisában a képviselő-testület pályázatot írt ki a kerület egységes földrajzi nevére, valamint ehhez kapcsolódva a kerületi címerre. A „Minek nevezzelek?" pályázatra 162 név-javaslat érkezett. Mindkét pályázatból négyet-négyet szavazásra bocsátottak az önkormányzat újságjában. A névről (mely szavazáson az „Ilona-kertváros”, a „Pestszentmargit”, a „Margitváros” – ez utóbbi kettő arra emlékeztet, hogy a kerületet adó területet IV. Béla király a nyulak-szigeti apácáknak adományozta, ami közel háromszáz évig az övék is maradt – és a „Szilas-kertváros” elnevezések közül lehetett választani[13]) végül döntés nem született sem ekkor, sem következő év októberében, amikor egy újabb kiírást kezdeményeztek. Az 1990-es évek végétől azonban egyre gyakrabban jelenik meg egy egységesen használt kerület-megnevezés, a Kertváros. A kerületi címer és zászló tervezője Bodrog Levente Budakeszi illetőségű villamosmérnök volt. A címer és zászló nyilvános bemutatása 1996. augusztus 19-én történt, másnapi felszentelését dr. György Attila, a Sashalmi Katolikus Egyházközség plébánosa végezte a 929. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat közreműködésével, megáldását pedig Pánczél Tivadar, a Rákosszentmihály-Sashalmi Református Egyházközség tiszteletese. A kerület címerének zöld mezejében – ami a természeti kincseket, a ligetes erdőket, virágos réteket, köztereket és a gondozott kerteket szimbolizálja – két, hullámos ezüst pólya – ezek a terület szabad vizeire utalnak – között ötágú arany korona lebeg. A címerpajzsot ágkoszorú fonja körül: egy tölgyág öt makkal és egy „rózsaág” öt szimbolizált levéllel (botanikailag nem hű, mivel az szárnyasan összetett) és rózsavirággal – ez utóbbit két tövis egészíti ki – az öt kerületrész összetartozását, kül- és kertvárosias jellegét jelképezik. A zászló színei a zöld és az arany.[14][15][16][17][18][19]
1997-től az addigra intenzív horgászvízzé lett Naplás-tó környezetével egy – 2013-ra 167 hektáros – természetvédelmi terület része, ahol számos természeti érték, tanösvények és kilátó is található.[11][20][21] Kiépültek a „Tempo 30-as” (forgalomcsillapított) övezetek, 2011-től folyamatosan zajlott a közterületek akadálymentesítése, az utcák szilárd burkolattal való ellátása és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése.[22] 2021 decemberétől a kerület elindította erdőtelepítési programját a Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai irányításával.[23]
A 2000-es években a kerületben két uszoda is épült. A Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft.-t Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzata 2006. december 13-án alapította az alapító Önkormányzat tulajdonában álló, de a társaság üzemeltetésében lévő Erzsébetligeti Uszodára és Rákosszentmihályi Uszodára kiterjedő teljes körű sportlétesítmény-üzemeltetői tevékenység ellátása, mely 2008 közepétől 2012-ig még a Keringő utcai sporttelep, 2010 tavaszától 2017-ig pedig az Ikarus sportpálya futófolyosó-öltözőépület működtetésével is kiegészült.[24]
Az Erzsébet-ligetben már volt egy 1902. július 16-án megnyílt strandfürdő (előbb Mátyásföld, majd 1954-től a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola, 1957 után az Ikarus Munkás Szabadidőközpont üzemeltette; 1972-ben pedig a szovjet Déli Hadseregcsoport emelt új fedett épületet két szabadtéri medencével, ami a szovjet polgárok rendelkezésére állt),[25][26] 1990-től azonban a terület állapota fokozatosan leromlott. A korábbi fürdő helyén a 2005. januárjában indult[27] liget rehabilitációs program keretében épült egy teljesen új, modern (a napelemes fűtésrendszer mellett az akkor Magyarország legnagyobb fesztávolságú – harminc méteres –, ragasztott fából készült tetőszerkezete tette különlegessé), de a villanegyeddel is harmonizáló épület, ami a kerület első saját uszodájaként 2008. január 25-én nyithatta meg kapuját.[28] Négy évvel később (kültéri) stranddal bővült, majd a továbbiakban csúszdákkal és további két medencével is kiegészítették.[29] Az intézmény 2019. április 30-án vette fel vezetője, Rátonyi Gábor nevét halálát követően.[30][31]
A sokáig csak Szentmihályi Uszodaként emlegetett másik létesítményt csupán fél évvel az előbbi után, 2008. július 10-én nyitották meg, ezzel a fővárosban egyedüliként a kerületnek már két önkormányzati uszodája is lett.[32] Ennél 2003-ban került sor a meghívásos tervpályázat kiírására[33] és 2017. október 28-án vette fel Konrád Ferenc, a Rákosszentmihályon élt olimpiai bajnok vízilabdázó nevét, aki haláláig sokszor megfordult ott, mint a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola által szervezett úszóversenyek díszvendége.[34][35] A 25 m-es úszómedence mellett tanmedencével is rendelkező uszoda 2023. január 28-án hajnalban kigyulladt és az uszodatér mellett (ahol feltehetően a szaunában keletkezett a tűz) a teljes tetőszerkezet is kiégett.[36][37]
Politika
Polgármesterek
| Név | Jelölő szervezet(ek) | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Fekete Gábor | Fidesz | 1990–1994 | Az 1990-es választási eredmények:[38] |
| Kovács Attila | MDF-KDNP-FKgP-MIÉP | 1994–1998 | Az 1994-es választási eredmények:[39] |
| Szabó Lajos Mátyás | MSZP-SZDSZ | 1998–2006 | Az 1998-as választási eredmények:[40] |
| MSZP | A 2002-es választási eredmények:[41] | ||
| Kovács Péter | Fidesz-MDF-MIÉP-VP | 2006 óta | A 2006-os választási eredmények:[42] |
| Fidesz-KDNP | A 2010-es választási eredmények:[43] | ||
| A 2014-es választási eredmények:[44] | |||
| A 2019-es választási eredmények:[2] |
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye[45]
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Kovács Péter | Fidesz-KDNP | 18 803 | 57,42% | |
| Nemes Gábor | Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 12 705 | 38,8% | |
| Schaffer Viktor | Civil16 Egyesület | 1238 | 3,78% | |
| Összesen | 32 746 | 100% | ||
| Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz–KDNP | 12 | P | |||||||||||||
| Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP – Jobbik | 5 | ||||||||||||||
| Civil16 Egyesület | 1 | ||||||||||||||