A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye | |||
 | |||
| A Tisza-tó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegyeszékhely | Szolnok | ||
| Járások száma | 9 | ||
| Települések száma | 78 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 21 | ||
| ISO 3166-2 | HU-JN | ||
| Főispán | Dr. Berkó Attila | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 355 809 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 71,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5581,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye témájú médiaállományokat. | |||
_3.jpg)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves vármegye és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, keletről Hajdú-Bihar vármegye, délkeletről Békés vármegye, délről Csongrád-Csanád vármegye, délnyugatról Bács-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye Szolnok.
A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története cikkben található.
Jelképei
Címer
A vármegye címere álló, halfarkú, (4/5 arányban) vágott barokk pajzs.
 |
|
A címerpajzsot vörös bélletű, növényi ornamentikájú aranykeret övezi, melyen vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal ékesített kilencágú (öt levél között négy gyöngy), nyitott, arany leveleskorona látható.
Az alán eredetű jászok (philistei) kiváltságolt etnikum lévén a királynak elsősorban katonai szolgálattal tartoztak, ezt jelképezi a vágtázó lovas vitéz, jobbjában az ún. Lehel-kürttel, amely a 16. század vége óta (miután a török által megszállt nagykun, jász és külső-szolnoki territóriumot közigazgatásilag Heves vármegyéhez csatolták, a különállás hangsúlyozása végett) a jászkun kapitányok attribútuma lett, s amelyet aztán tucatnyi jász település felvett címerébe.
Szolnok vármegyét Szent István alapította. A törökök 1552-ben foglalták el Szolnok várát, majd ezt követően a megyét Heves vármegyéhez kapcsolták, így még 1734-ben is annak gólyás címerét használták. Az I. Ferenc József által adományozott új megyecímerben is (1878) megmaradt címeralkotó motívumként a Hevesben is szereplő gólya (csak a heraldika szabályai szerint szembefordítva az oroszlánnal).[2]
Földrajz
.jpg)
A történelmi Jász-Nagykun-Szolnok vármegye teljes területe az Alföld része volt. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Körös, a Berettyó voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak.
Északról Heves vármegye, keletről Hajdú, Bihar és Békés vármegyék, délről Békés és Csongrád vármegyék, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta.
Domborzat
A megye az Alföldön területén terül el, teljes területe síkság.
Éghajlat
A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.
Vízrajz
A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.
Élővilág, természetvédelem
A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Madárvédelmi Területen található jelenleg az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya. 2015-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Jászberényi Állat- és Növénykert egy sasküzpontot hozott létre a területen.[3]
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jellemző földrajzi pontjai
Szélső települések égtájak szerint
- a megye legészakibb települése Jászárokszállás (Jászberényi járás),
- a megye legdélibb települése Szelevény (Kunszentmártoni járás),
- a megye legkeletibb települése Karcag (Karcagi járás),
- a megye legnyugatibb települése Jászfényszaru (Jászberényi járás).
Történelem
A Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (németül: Komitat Jaß-Großkumanien-Sollnock, latinul: Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis) 1876-ban, az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján alakult meg a Hármas kerület két alkotórészének, a Jászságnak és a Nagykunságnak, illetve az addig Heves és Külső-Szolnok vármegye déli felét alkotó egykori Külső-Szolnok vármegyének az összevonásával. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként.
A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegye területét.
Az 1950-es megyerendezés során a megye területe kis mértékben módosult: a Tiszától bal partján fekvő, addig Heveshez tartozó Tiszafüred és környéke Szolnok megye része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították Békés megyével közös határát.
Közigazgatási beosztása 1990 előtt
Járások 1950-ig
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[4] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek.
A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).
- Jászsági alsó járás (Jászapáti)
- Jászsági felső járás (Jászberény)
- Tiszai alsó járás (Tiszaföldvár)
- Tiszai felső járás (Kenderes, majd 1895-től Kunhegyes)
- Tiszai közép járás, (Tiszaroff, majd 1908-tól Törökszentmiklós)
- Központi járás (1923-tól, székhelye Szolnok)
Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás.
Városai 1950-ig
A vármegyében megalakulásakor kilenc rendezett tanácsú város volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek.
- Jászberény
- Karcag
- Kisújszállás
- Mezőtúr
- Szolnok
- Túrkeve
- Jászárokszállás (1886-ig)
- Kunhegyes (1893-ig)
- Kunszentmárton (1895-ig)
Főispánjai 1950-ig
| Név | Időszak | Egyéb tisztségek és címek |
|---|---|---|
| balásfalvi Kiss Miklós | 1876–1879 | |
| németújvári gróf Batthyány József | 1880–1881 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja |
| beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc | 1881–1884 | titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja |
| Balogh Imre | 1884–1889 | |
| újfalusi Újfalussy Sándor | 1889–1892 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja |
| zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Géza | 1892–1898 | császári és királyi kamarás |
| koronghi Lippich Gusztáv | 1899–1905 | |
| dr. Lenk Gyula | 1905–1906 | |
| dr. zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre | 1906–1910 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja |
| dr. nagybányai vitéz Horthy Szabolcs | 1910–1914 | |
| szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry György | 1915–1917 | császári és királyi kamarás |
| dr. Kuszka István | 1917–1918 | |
| Darvas Ferenc | 1918–1919 | kormánybiztos-főispán |
| koronghi Lippich István | 1919–1920 | kormánybiztos-főispán |
| dr. borostyánkői Egán Imre | 1920 | kormánybiztos-főispán, Békés vármegye főispánja is |
| koronghi Lippich István | 1920–1922 | |
| Almásy Sándor | 1922–1932 | a Ferenc József-rend lovagja, Bihar vármegye főispánja is |
| roffi Borbély György | 1932–1939 | császári és királyi kamarás |
| monyorói báró Urbán Gáspár | 1939–1944 | |
| Veres József | 1944–1945 | |
| Baráth Endre | 1945 | |
| dr. Kovács Kálmán | 1945–1946 | |
| Földi István | 1946–1949 | |
| Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna | 1949–1950 |
Járások 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezés előtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat járás tartozott. A Jászsági alsó járás székhelye Jászapáti volt, a Jászsági felső járásé Jászberény, a Központi járásé Szolnok, a Tiszai alsó járásé Tiszaföldvár, a Tiszai közép járásé Törökszentmiklós, a Tiszai felső járásé pedig Kunhegyes). A megyerendezéskor ezek mindegyike Szolnok megyéhez került, de a Tiszai alsó járás székhelyét áthelyezték Kunszentmártonba, ezenkívül ide csatolták Heves megyétől a Tiszafüredi járást, így az új megyében 1950. február 1-jétől hét járás volt.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a megyében csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás nevét a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szolnok megye hét járásra oszlott (Jászapáti, Jászberényi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi).
Ezt követően 1983-ig a hétből három járás szűnt meg: a Jászapáti 1961-ben, a Kunhegyesi 1965-ben és a Törökszentmiklósi 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki és Tiszafüredi).
Városok 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezéskor Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat megyei város tartozott, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve.
1983-ig egyetlen település szerzett városi rangot a megyében: Törökszentmiklós 1952-ben, így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szolnok, Karcag és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Jászberény pedig a Jászberényi járáshoz tartozott közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként. Mezőtúr és Túrkeve 1952-ig a Törökszentmiklósi járáshoz tartozott, azután a megyei tanács alá, Törökszentmiklós pedig 1952-ben történt várossá alakulásától a Törökszentmikósi járáshoz.
1954-től 1971-ig valamennyi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1971‑1983 között
Szolnok megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Mezőtúri, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi, mindhárom 1974-ben, a Törökszentmiklósi járás megszüntetésével egyidőben. Mindegyik csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Szolnok járási székhely maradt 1983 végéig, Mezőtúr viszont korábban sem volt az.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Túrkeve kivételével, melyet lényegében körülvesznek a szomszédos városok. Ekkor alakult várossá a megyében nyolcadikként Tiszafüred, Kunszentmárton pedig városi jogú nagyközség és így nagyközségkörnyék-központ lett, majd 1986-ban szintén városi rangot kapott, kilencedikként. Végül 1989-ben alakult várossá Jászapáti, Kunhegyes és Martfű, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.
Önkormányzat és közigazgatás
Járások
Jász-Nagykun-Szolnok megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| #. | Járás neve | Székhely | Település | Népesség (2013.jan.1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| össz. | város | ||||||
| 1. | Jászapáti járás | Jászapáti | 9 |
2 |
33 160 |
544,45 |
61
|
| 2. | Jászberényi járás | Jászberény | 9 |
3 |
50 928 |
617,01 |
83
|
| 3. | Karcagi járás | Karcag | 5 |
3 |
43 152 |
857,26 |
50
|
| 4. | Kunhegyesi járás | Kunhegyes | 7 |
2 |
20 434 |
464,58 |
44
|
| 5. | Kunszentmártoni járás | Kunszentmárton | 11 |
2 |
36 300 |
576,49 |
63
|
| 6. | Mezőtúri járás | Mezőtúr | 5 |
2 |
27 798 |
725,74 |
38
|
| 7. | Szolnoki járás | Szolnok | 18 |
5 |
118 245 |
914,48 |
129
|
| 8. | Tiszafüredi járás | Tiszafüred | 7 |
1 |
19 895 |
417,05 |
48
|
| 9. | Törökszentmiklósi járás | Törökszentmiklós | 7 |
2 |
36 742 |
464,54 |
79
|
Kistérségek
Jász-Nagykun-Szolnok megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4601 | Jászberényi kistérség | Jászberény | 18 |
5 |
84 088 |
1 161,46 |
72
|
| 4602 | Karcagi kistérség | Karcag | 5 |
3 |
43 152 |
857,26 |
50
|
| 4603 | Kunszentmártoni kistérség | Kunszentmárton | 11 |
2 |
36 300 |
576,49 |
63
|
| 4607 | Mezőtúri kistérség | Mezőtúr | 5 |
2 |
27 798 |
725,74 |
38
|
| 4604 | Szolnoki kistérség | Szolnok | 18 |
5 |
118 245 |
914,48 |
129
|
| 4605 | Tiszafüredi kistérség | Tiszafüred | 13 |
3 |
38 234 |
846,59 |
45
|
| 4606 | Törökszentmiklósi kistérség | Törökszentmiklós | 8 |
2 |
38 837 |
499,58 |
78
|
Népesség
| Lakosságszám[5][6] | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 276 760 | — |
| 1880 | 298 655 | 0,76% |
| 1890 | 341 335 | 1,34% |
| 1900 | 375 134 | 0,94% |
| 1910 | 399 153 | 0,62% |
| 1920 | 413 593 | 0,36% |
| 1930 | 440 808
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnok_megye A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Source: Szolnok_megye
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. | |