A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tisza-tó
(Kiskörei víztározó) | |
Ország(ok) | Magyarország |
Hely | Alföld |
Típus | mesterséges tó, víztározó |
Elsődleges források | Tisza |
Elsődleges lefolyások | Tisza |
Hosszúság | 27 km |
Felszíni terület | 127 km2 |
Átlagos mélység | 1,3 m |
Legnagyobb mélység | 17 m |
Tszf. magasság | 83 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza-tó
témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második[* 1] legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.[1] Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban épült Tiszai Hőerőmű hűtővíz igényéhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.
Fekvése
Az Alföld északi részén,[1] Heves vármegye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik.
Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák.[1] Hossza (a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban) 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter; a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. 43 km²-nyi sziget található benne.
Megközelítése
A Tisza-tó közúti megközelítése tulajdonképpen nem egyszerű, mert a térségében húzódó főutak jobbára messze elkerülik; ez alól az egyetlen kivétel a 33-as főút, amely nemcsak, hogy érinti, de (az északi harmadában) keresztül is szeli a tó területét, Poroszló és Tiszafüred között. A tó (folyásirány szerinti) bal partján fekvő települések között a Tiszaroff-Tiszafüred közti 3216-os húzódik végig, a jobb part községeit a 3213-as út köti össze; a tó északi oldalán fekvő települések megközelítési és összekötő útjai a 3301-es és a 3302-es utak, a két part közti átjárást pedig a 33-as főúton felül még egy út biztosítja: ez a 3209-es, mely Kiskörénél szeli át a Tiszát.
A hazai vasútvonalak között három olyan van, amelyen megközelíthető a Tisza-tó térsége. Kettő ezek közül a Tiszát is keresztezi: a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal, mely közvetlenül a 33-as főút nyomvonala mellett húzódva szeli át a tó északi részét, valamint a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, amely a vízlépcsőtől délre halad át a folyó felett; előbbihez Tiszafürednél csatlakozik a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal, mely Karcagtól húzódik a tópart legnagyobb városáig. A tó megközelítése szempontjából legfontosabb vasúti csatlakozási pontok: Poroszló vasútállomás, Tiszafüred vasútállomás, Kisköre vasútállomás és Abádszalók megállóhely, de a tó körüli községek közül saját állomása van Tiszaszőlősnek, és említést érdemel még e körben Tiszafüred-Gyártelep megállóhely is.
Történelem
1967–73 között építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld hatékonyabb vízellátása érdekében. Feltöltése 1978-ban fejeződött be.[2] A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el.
Azóta kialakult az ökológiája. Változatos növény- és állatvilág talált benne otthonra. A tó északi partján madárrezervátum is működik. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO világörökség része.[1]
Turizmus
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték el látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.[1]
A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]
2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, amely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 m³ össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet héthektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.[3]
A Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón
Légi felvételek
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Általános tudnivalók. Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Szendőfi Balázs - A szőke tó - A Tisza-tó hat évszaka / első rész (dokumentumfilm-sorozat Szendőfi Balázs Youtube csatornáján, 2019.09.22.)
- ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
Források
- A Tisza-tó élővilága
- A Tisza-tó általános bemutatása – Tisza-tó.hu
További információk
- Tisza-tó.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Tisza-tó a funiq.hu-n
- I love Tisza-tó turisztikai portál
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.