A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kecskeméti járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Bács-Kiskun vármegye |
Járási székhely | Kecskemét |
Települések száma | 16 |
városok | 3 |
Népesség | |
Teljes népesség | 154 664 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 129 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1212,21 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Kecskeméti járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Kecskeméti járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kecskemét. Területe 1212,21 km², népessége 156 475 fő, népsűrűsége pedig 129 fő/km² volt 2014 elején. 2014. január 1-én három város (Kecskemét, Kerekegyháza és Lajosmizse) és 13 község tartozott hozzá. Területfejlesztési szempontból a települések a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházai kistérséghez tartoznak.
A Kecskeméti járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1950. február 1. és 1983. december 31. között.
Települései
A települések 2014. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2014. január 1-ére vonatkozik.)
A járás települési önkormányzata közül nyolc működtet önálló hivatalt, a többi nyolc pedig négy közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
Település | Jogállás | Közös hivatal | Kistérség | Népesség | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Kecskemét | megyeszékhely megyei jogú város járásszékhely | Kecskeméti | 112 071 |
322,57
| |
Kerekegyháza | város | Kerekegyháza | Kecskeméti | 6 330 |
81,28
|
Lajosmizse | város | Lajosmizse | Kecskeméti | 11 228 |
164,66
|
Ágasegyháza | község | Kecskeméti | 1 892 |
55,87
| |
Ballószög | község | Kecskeméti | 3 366 |
35
| |
Felsőlajos | község | Lajosmizse | Kecskeméti | 858 |
11,41
|
Fülöpháza | község | Kerekegyháza | Kecskeméti | 845 |
47,06
|
Fülöpjakab | község | Kunszállás | Kiskunfélegyházi | 1 161 |
23,16
|
Helvécia | nagyközség | Kecskeméti | 4 406 |
56,47
| |
Jakabszállás | község | Kecskeméti | 2 615 |
70,86
| |
Kunbaracs | község | Ladánybene | Kecskeméti | 615 |
55,11
|
Kunszállás | község | Kunszállás | Kiskunfélegyházi | 1 661 |
20,85
|
Ladánybene | község | Ladánybene | Kecskeméti | 1 574 |
40,74
|
Nyárlőrinc | község | Kecskeméti | 2 323 |
66,36
| |
Orgovány | község | Kecskeméti | 3 372 |
99,16
| |
Városföld | község | Kecskeméti | 2 158 |
61,65
|
Története
A Kecskeméti járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. február 1-jén az Alsódabasi járásnak az újonnan létrejött Bács-Kiskun megyéhez került, továbbá a Kunszentmiklósi és a Kiskunfélegyházi járás Kecskeméthez közelebb eső községeiből.
Területe jelentősen megnövekedett 1950 és 1954 között, mivel a Kecskemét határából létrejött kilenc új községet ide osztották be. 1970-ben, amikor két szomszédos járás, a Dunavecsei és a Kiskunfélegyházi megszűnt, ezek területének egy részét is idecsatolták, ekkor érte el a Kecskeméti járás legnagyobb kiterjedését. 1973-tól kezdve viszont területe csökkent, mivel egyes községeit Kecskemét városkörnyékéhez oszották be.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Kecskeméti is. Községei közül Kunszentmiklós és Tiszakécske városi jogú nagyközségi rangot kapott, a többi község a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi városkörnyékhez, illetve a Kunszentmiklósi és a Tiszakécskei nagyközségkörnyékhez került.
Községei 1950 és 1983 között
Az alábbi táblázat felsorolja a Kecskeméti járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
---|---|---|---|---|
Ágasegyháza | 1952. január 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Alpár | 1970. június 30. | Kiskunfélegyházi járásból | 1973. április 14. | Tiszaújfaluval egyesült Tiszaalpár néven |
Ballószög | 1954 | (Kecskemét határából alakult) | 1977. március 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Bugac | 1950. június 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1983. december 31. | Kiskunfélegyházi városkörnyékhez |
Fülöpháza | 1950. február 1. | Kunszentmiklósi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Helvécia | 1952. január 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1977. március 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Hetényegyháza | 1952. január 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1973. április 14. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Izsák | 1950. február 1. | Kunszentmiklósi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Jakabszállás | 1950. február 1. | Kiskunfélegyházi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Kerekegyháza | 1950. február 1. | Kunszentmiklósi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Kunadacs | 1970. június 30. | Dunavecsei járásból | 1983. december 31. | Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez |
Kunbaracs | 1950. február 1. | Alsódabasi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Kunpeszér | 1970. június 30. | Dunavecsei járásból | 1983. december 31. | Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez |
Kunszentmiklós | 1970. június 30. | Dunavecsei járásból | 1983. december 31. | Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez |
Ladánybene | 1950. február 1. | Alsódabasi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Lajosmizse | 1950. február 1. | Alsódabasi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Lakitelek | 1950. június 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1983. december 31. | Tiszakécskei nagyközségkörnyékhez |
Lászlófalva | 1952. január 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1983. december 31. | Tiszakécskei nagyközségkörnyékhez |
Nyárlőrinc | 1950. június 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1983. december 31. | Tiszakécskei nagyközségkörnyékhez |
Orgovány | 1950. február 1. | Kunszentmiklósi járásból | 1983. december 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Szabadszállás | 1970. június 30. | Dunavecsei járásból | 1983. december 31. | Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez |
Tiszaalpár | 1973. április 15. | Alpár és Tiszaújfalu egyesülése | 1983. december 31. | Kiskunfélegyházi városkörnyékhez |
Tiszakécske | 1950. június 1. | Kiskunfélegyházi járásból | 1983. december 31. | Tiszakécskei nagyközségkörnyékhez |
Tiszaújfalu | 1970. június 30. | Kiskunfélegyházi járásból | 1973. április 14. | Alpárral egyesült Tiszaalpár néven |
Városföld | 1952. január 1. | (Kecskemét határából alakult) | 1977. március 31. | Kecskeméti városkörnyékhez |
Történeti adatai
Megszűnése előtt, 1983 végén területe 1865 km², népessége pedig mintegy 88 ezer fő volt.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
- Magyarország helységnévtára – 1973, 1984.
- Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye – 1950, 1952, 1970, 1973, 1977, 1983.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.