A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban. Magyarországon a polgármester a települési önkormányzat képviselő-testületének elnöke. Képviseli az önkormányzatot illetve a képviselő-testületet harmadik személyek irányában. Budapest fővárosban ezt a tisztséget a főpolgármester tölti be. A megyei önkormányzat esetében a polgármesterrel azonos jogállású a megyei közgyűlés elnöke.[1]
A tisztség története
A Pallas nagy lexikonában
- 1. az 1886. XXI. t.-c. szerint a törvényhatósági jogú városoknak első tisztviselője, mint ilyen elnöke a városi tanácsnak, s a főispán akadályoztatása esetében a közgyűlésnek; hatáskörét a hivatkozott törvény részletesen szabályozza.
- 2. Az 1886. XXII. t.-c. szerint a polgármester rendezett tanácsú városokban az elöljáróságnak és a tanácsnak tagja és feje, rendes fizetést kap, amely a tiszti fizetésnél, amely az adott törvényhatóságban a főszolgabírák részére van megállapítva, kisebb nem lehet. Rendes elnöke a közgyűlésnek. A polgármestert városi törvényhatóságokban a törvényhatósági közgyűlés, rendezett tanácsú városokban a képviselőtestület 6 évre választja.
- 3. Budapest székes fővárosi törvényhatóságban, amelynek élén a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által 6 évre választott főpolgármester áll, a polgármester a törvényhatóságnak közege, a tanácsnak elnöke, s intézkedik a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben. A polgármesteren kivül a székes fővárosban egy, legfeljebb két alpolgármester is van, akik a tanácsnak tagjai. A polgármestert és az alpolgármestereket a bizottság 6 évre, mégpedig a polgármestert általános, az alpolgármestereket viszonylagos szótöbbséggel választja.
- 4. Fiume városi és kerületi törvényhatóságban, amelynek ügyeit az 1886. XXI. t.-c. rendelkezése szerint a törvény újabb rendelkezéséig a fennálló törvényes gyakorlat szerint intézik, polgármester (podesta) a képviselő-testület (rappresentanza di Fiume) elnökének a neve, akit a képviselőtestület saját tagjai közül 6 évre választ.
A második világháború után
- Magyarországon a hagyományos polgármesteri tisztséget az 1950. évi tanácstörvény törölte el és a tanácsrendszer bevezetésével a polgármesterével nagyrészt megegyező jogkörű tanácselnöki tisztséggel váltotta fel.
- 1990-ben a helyi önkormányzatokról szóló törvény ismét bevezette a polgármesteri tisztséget.
A polgármester jogállása ma Magyarországon[2][3]23">szerkesztés
A polgármester megválasztására 1994-ig a helyi önkormányzat képviselő-testülete volt jogosult.[4] 1994 óta a polgármester megválasztása a helyi képviselők megválasztásával egyidejűleg történik. 1994 óta a törvény egy időben lehetővé tette, hogy a polgármestert egyidejűleg országgyűlési képviselővé válasszák.
A polgármester a jegyző útján irányítja a szakapparátust, a polgármesteri hivatalt. Az állam nem utasíthatja a polgármestert, intézkedéseit csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja a törvényességi felügyelet keretében.
A polgármestert munkájában a helyi képviselő-testület által az ő javaslatára megválasztott egy vagy több alpolgármester segíti.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat élén főpolgármester áll, a kerületi önkormányzatok élén pedig polgármesterek.
A magyar választási rendszer nem zárja ki, hogy egy polgármester egyidejűleg magas párttisztséget viseljen és nem zárja ki az ismételt megválaszthatóságot sem.
Jogállása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvénybenszerkesztés
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a polgármester jogállásáról a következőket rendeli:
A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.[5]
A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.[6]
Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.[7]
A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.[8]
A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.[9]
A polgármester
- a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
- b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
- d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
- e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
- f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
- g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.[10]
A polgármester esküjének és fogadalmának szövegeszerkesztés
„ | Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! |
” |
– 1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez – A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege[11] |
Törvénymódosítási javaslat 2020-banszerkesztés
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter nyújtotta be a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló T/13270. számú törvényjavaslatot [12]
A javaslat indokolása szerint
„Az önkormányzati feladatellátást irányító polgármestereknek is differenciáltabb lett a tevékenysége. Mindezekre tekintettel szükségessé vált a megváltozott feladatellátásukhoz igazítani díjazásukat.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a polgármesterek díjazásának a fentieknek megfelelő korrekciójára irányul. A lakosságszámhoz igazodó kategóriák tekintetében a jelenlegihez képest tovább differenciálja a rendszert, ezáltal a feladatellátás nagyságrendjéhez képest méltányosabb illetményeket (tiszteletdíjakat) állapít meg. Kiemelendő, hogy a szabályozási javaslat elfogadásával minden településen emelkedni fog a polgármesterek díjazása. Figyelemmel arra, hogy sok településen az önkormányzatoknak csak minimális a saját bevétele, ezért a Javaslat a korábbi illetmény és a megemelt illetmény közötti összeg központi költségvetésből történő finanszírozása tekintetében az emelés megtérítését differenciáltan biztosítja. A differenciálás alapja az adott település egy főre jutó adóerőképessége.
A Javaslat az elmúlt időszak tapasztalatait értékelve több koherenciazavart kiküszöbölő rendelkezést tartalmaz, pontosítja a polgár-mesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a képviselő-testület mérlegelési jogkörébe utalja a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának feladatainak nagyságrendjéhez igazodó megállapítását, továbbá rendelkezik a megfelelő átmeneti és hatályba léptető szabályokról.[12]”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020. április 1-jén bejelentette, hogy a törvényjavaslatot a kormány visszavonja. 1
Forrásokszerkesztés
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Bíró Endre: Jogi szótár. 395. old.
- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
- ↑ 1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról. 2011. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
- ↑ 1990. évi LXVII törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
- ↑ 2011. évi CLXXXIX. törvény 63. §
- ↑ 2011. évi CLXXXIX. törvény 64. § (1) bek.
- ↑ 2011. évi CLXXXIX. törvény 64. § (2) bek.
- ↑ 2011. évi CLXXXIX. törvény 65. §
- ↑ 2011. évi CLXXXIX. törvény 66. §
- ↑ 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. § (1) bek.
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
- ↑ a b https://www.parlament.hu/irom40/13270/13270.pdf
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
Polgármesterek listáiszerkesztés
- Budapest főpolgármestereinek listája
- Esztergom polgármestereinek és tanácselnökeinek listája
- Kecskemét polgármestereinek listája
- Miskolc polgármestereinek listája
- Pécs polgármestereinek listája
További információkszerkesztés
- 26/2000. (IX. 27.) BM rendelet A polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmáról
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.