A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.
1873 és 1945 között a főpolgármester a kormány képviselőjeként állt a fővárosi törvényhatóság (önkormányzat) élén, a vármegyékhez és a vidéki törvényhatósági jogú városokhoz kinevezett főispánokhoz hasonlóan. A fővárosi törvényhatóság első tisztviselője Budapest polgármestere volt.
A tisztség története 1873 és 1945 között
Budapest főpolgármestere a főváros közigazgatásában hasonló hatáskört töltött be, mint a főispánok a vidéki törvényhatósági jogú városok tekintetében, tehát a kormány képviselője volt, és mint ilyen ellenőrzési joggal és közvetlen befolyással rendelkezett a városi önkormányzat fölött a város területére és lakosságára vonatkozó közigazgatási ügyekben. Emellett ő volt a városi önkormányzat legfontosabb testületeinek, így a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak az elnöke is, és kinevezési és fegyelmi jogkört gyakorolt a város számos fontos tisztviselője felett. A város gyakorlati vezetését ugyanakkor nem ő, hanem Budapest polgármestere látta el, aki a törvényhatóság első tisztviselője volt.
A főpolgármestert eredetileg a király által a belügyminiszter előterjesztésére kijelölt három egyén közül a fő- és székváros törvényhatósági közgyűlése hat évre választotta. Állásának és hatáskörének általános szabályait az 1872. évi XXXVI. törvénycikk foglalta magában. 1930-tól a főpolgármestert a kormányzó nevezte ki és tetszés szerint el is mozdíthatta, egészen a nyilas hatalomátvételig. 1944. november 8-án, Szálasi Ferenc Mohay Gyulát nevezte ki főpolgármesternek, aki 1945. február 13-ig, Budapest elestéig töltötte be a tisztséget.
A tisztség a közigazgatási és önkormányzati rendszer átszervezésével 1945-ben megszűnt, szerepét részben a törvényhatósági bizottság által választott elnök vette át a tanácsrendszer bevezetéséig (1950). A törvényhatósági bizottság elnöke 1945-48 között (köztársasági elnökké választásáig) Szakasits Árpád volt, majd Köböl József.
A főpolgármesteri tisztség 1990-től
A rendszerváltás után újra bevezették a főpolgármesteri tisztséget. Azóta azonban a főváros élén csak a főpolgármester áll, polgármesternek viszont a kerületek választott vezetőit nevezik.
A főpolgármesteri tisztség tartalmát tekintve tulajdonképpen közelebb áll a korábbi polgármesteréhez, amennyiben az önkormányzat első számú választott tisztségviselője és az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója, azonban magába olvasztotta az 1945 előtti főpolgármesteri tisztség önkormányzati elemeit is, így a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés elnöke és vezeti annak üléseit.
Ahogyan a Fővárosi Közgyűlés nincs a kerületi önkormányzatok fölé rendelve, ugyanúgy a főpolgármester sem felettese a kerületi polgármestereknek.
A főpolgármesteri tisztséget 1990-től 2010-ig Demszky Gábor töltötte be, öt egymást követő alkalommal választották meg. Utóda 2010-től Tarlós István lett. Ő két ciklust töltött a főpolgármesteri székben, majd 2019-től Karácsony Gergely lett a főpolgármester.
Főpolgármester-választások 1990-től
Budapest főpolgármesterét 1990-ben a Fővárosi Közgyűlés választotta tagjai sorából, 1994-től kezdve a város választópolgárai közvetlenül választják. A választás szabályai azóta lényegében változatlanok, a választáson résztvevők számától függetlenül az a jelölt lesz a megválasztott, aki a legtöbb szavazatot kapja. A jelöléshez szükséges ajánlások száma 1994 és 2010 között a főváros választópolgárainak legalább 0,5%-a volt, 2010-től azonban 2%-nyi ajánlás szükséges.
1990
A főpolgármestert 1990-ben még a 88 tagú Fővárosi Közgyűlés választotta meg. (A választók közvetlenül a Fővárosi Közgyűlés háromnegyedének összetételéről döntöttek, a további 22 tagot a kerületi képviselő-testületek delegálták, kerületenként egyet.) Ennek ellenére öt párt is megnevezett főpolgármester-jelöltet, akik a következők voltak: Demszky Gábor (SZDSZ), Barsiné Pataky Etelka (MDF), Ungár Klára (Fidesz), Rácz Sándor (FKGP) és Borbély Endre (MSZDP). E pártok fővárosi kampányukat is jelöltjükre építették. A közgyűlésbe végül bejutott pártok közül az MSZP nem nevezte meg jelöltjét.
Az első szabad önkormányzati választások nagyfokú érdektelenségben zajlottak, Budapesten az első fordulóban a választók 37,4%-a, míg a második fordulóban mindössze 34,9%-a vett részt. Az alacsony részvétel miatt az első forduló teljes egészében érvénytelen lett, ugyanis az érvényesség feltétele legalább 40%-os részvétel volt.
A második forduló eredményei alapján a Szabad Demokraták Szövetsége 25 mandátumot (34,68%), a Magyar Demokrata Fórum 20 mandátumot (27,35%), a Fiatal Demokraták Szövetsége 13 mandátumot (18,16%), a Magyar Szocialista Párt 5 mandátumot (7,25%), míg a Kereszténydemokrata Néppárt 3 mandátumot (4,95%) szerzett a listán kiosztott 66-ból. A kerületi delegáltak nagy része az SZDSZ és a FIDESZ megállapodásai alapján e két pártból került ki, így együtt biztos többséggel rendelkeztek a testületben. A két párt a főpolgármester személyéről is megegyezett, így a közgyűlés Demszky Gábort választotta Budapest 1945 utáni első főpolgármesterévé.
1994
1994. szeptember 30-án az MSZP–SZDSZ-koalíció – kétharmados parlamenti többségére támaszkodva – módosította az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényt (1994. évi LXII. törvény). A módosítások nyomán egyfordulóssá vált az önkormányzati választás, a polgármestereket – beleértve Budapest főpolgármesterét is – azóta közvetlenül választják.
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 215 374 | 36,28% |
Latorcai János | Fidesz, MDF, KDNP | 168 731 | 28,42% |
Baráth Etele | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 155 365 | 26,17% |
Szabó János | FKGP-MIÉP | 33 651 | 5,66% |
Kollát Pál | Munkáspárt (MP) | 12 767 | 2,15% |
Magyar György | Köztársaság Párt-Vállalkozók Pártja (KP-VP) | 7 706 | 1,29% |
Összesen | 593 5941 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 6 888[1]
1998
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 373 969 | 58,22% |
Latorcai János | Fidesz, MDF, MDNP, FKGP | 250 335 | 38,97% |
Kollát Pál | Munkáspárt (MP) | 18 008 | 2,80% |
Összesen | 642 3121 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 9 527[2]
2002
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 348 534 | 46,70% |
Schmitt Pál | Független (Fidesz-támogatással) | 267 563 | 35,85% |
Gy. Németh Erzsébet | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 98 289 | 13,17% |
Csurka István | Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) | 24 341 | 3,26% |
Droppa György | Összefogás Magyarországért Centrum (Centrum) | 4 404 | 0,59% |
Karacs Lajosné | Munkáspárt (MP) | 3 121 | 0,42% |
Összesen | 746 2521 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 7 502[3]
2006
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) – Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 362 289 | 46,86% |
Tarlós István | Független (Fidesz–KDNP-támogatással) | 349 412 | 45,20% |
Katona Kálmán | Magyar Demokrata Fórum (MDF) | 46 367 | 6,00% |
Zsinka László | Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) | 10 791 | 1,40% |
Székely Péter | Magyar Munkáspárt (MP) | 4 212 | 0,54% |
Összesen | 773 0711 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 10 579[4]
2010
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Tarlós István | Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) | 321 908 | 53,37% |
Horváth Csaba | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 177 783 | 29,47% |
Jávor Benedek | Lehet Más a Politika (LMP) | 59 638 | 9,89% |
Staudt Gábor | Jobbik Magyarországért Mozgalom | 43 839 | 7,27% |
Összesen | 603 1681 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 7 796[5]
2014
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Tarlós István | Fidesz-KDNP | 290 675 | 49,06% |
Bokros Lajos | MoMa (a DK, az Együtt és a budapesti MSZP támogatásával) | 213 550 | 36,04% |
Staudt Gábor | Jobbik | 42 093 | 7,1% |
Csárdi Antal | LMP | 33 689 | 5,69% |
Bodnár Zoltán | MLP | 12 461 | 2,1% |
Összesen | 592 4681 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 11 563[6]
2019
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
---|---|---|---|
Karácsony Gergely | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-MLP | 353 593 | 50,86% |
Tarlós István | Fidesz-KDNP | 306 608 | 44,1% |
Puzsér Róbert | Független (Állampolgárok a Centrumban Egyesület) | 30 972 | 4,46% |
Berki Krisztián | Független | 4045 | 0,58% |
Összesen | 695 2181 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 8388[7]
Jegyzetek
- ↑ Főpolgármester-választások eredményei – 1994–2006 (vokscentrum.hu). . (Hozzáférés: 2007. január 9.)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 1998 (választás.hu)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2002 (választás.hu)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2006 (választás.hu). . (Hozzáférés: 2007. május 28.)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2010 (választás.hu). . (Hozzáférés: 2013. december 14.)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2014 (valasztas.hu). . (Hozzáférés: 2014. október 13.)
- ↑ A főpolgármesteri választás eredménye (2019)
További információk
- Thaisz Miklós – Négy budapesti főpolgármester-választás, egyező eredmény (iroga.hu)
- Önkormányzati és főpolgármester-választások Budapesten (Echo Tv cikk)
- Választás.hu
- Polgármester-választások adatai 1990-2006 (Vokscentrum.hu)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.