Mezőkovácsházai járás
A járásszékhely római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Békés vármegye
Járási székhely	Mezőkovácsháza
Települések száma	18
városok	4
nagyközségek	2
Népesség
Teljes népesség	33 226 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	881,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Mezőkovácsházai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Mezőkovácsházai járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Mezőkovácsháza. Területe 881,49 km², népessége 38 276 fő, népsűrűsége 43 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. 4 város (Mezőkovácsháza, Battonya, Medgyesegyháza és Mezőhegyes), 2 nagyközség (Dombegyház és Kevermes) és 12 község tartozik hozzá.

A járás (Mezőkovácsházi járás néven) a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett. Kezdetben Csanád vármegyéhez tartozott, majd az 1950-es megyerendezéskor került Békés megyéhez, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Mezőkovácsháza volt. Népesség alapján Mezőkovácsháza (6049 fő), terület alapján Mezőhegyes (155,44 négyzetkilométer) a járás legnagyobb városa. Mezőkovácsháza után a legnépesebb város Battonya (5 565 fő), míg Mezőhegyes után a legnagyobb területű város szintén Battonya (145,71 négyzetkilométer). A legkisebb területű és népességű település Magyardombegyház (201 fő; 7,65 négyzetkilométer)

Települései

A Mezőkovácsházai járásban 4 város és 14 község található. A járás öt legnagyobb települése népesség alapján:

• Mezőkovácsháza

• Battonya

• Mezőhegyes

• Medgyesegyháza

• Kunágota

A járásban kettő 100 négyzetkilométernél nagyobb, hat 50 négyzetkilométernél nagyobb és tizenhét 10 négyzetkilométernél nagyobb település található. Az ötezer főnél népesebb városok száma 2, a négyezer főnél népesebb városok száma 3, az ezer főnél népesebb települések száma 13. A járás legkisebb népességű települése Magyardombegyház (201 fő), a legkisebb területű pedig szintén Magyardombegyház (7,65 négyzetkilométer). A legnagyobb területű település a járásban Mezőhegyes, a legnépesebb Mezőkovácsháza.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bővebben: A Mezőkovácsházai járás történelme

Politikai élete

A járás 18 településének egy-egy, összesen 18 polgármestere van, míg a településeknek összesen 103 önkormányzati képviselője van. A legtöbb képviselővel Mezőkovácsháza, Mezőhegyes és Battonya rendelkezik (8 képviselő+1 polgármester), míg a legkevesebbel Pusztaottlaka, Magyardombegyház, Kisdombegyház, Dombiratos és Almáskamarás rendelkezik (4 képviselő+1 polgármester). Az önkormányzatok képviselőinek átlagos száma 5-6 fő, a polgármesterrel együtt 6-7 fő. Mivel a Mezőkovácsházai járásban nincs egyetlen 10 ezer főnél népesebb település sem, ezért minden településen csak egyéni listákról juthatnak be képviselők a helyi önkormányzatba.

2014-es magyarországi önkormányzati választás következtében a járások önkormányzatainak megoszlása a következő:

A 2014-es választás után 9 településen Fidesz-KDNP-s, 9 településen független lett a polgármester. A 18 önkormányzatból legnagyobb arányban Pusztaottlakán nyert egy párt, ahol a Fidesz-KDNP a polgármestert és mind a 4 képviselőt adhatja. Az MSZP összesen 2 képviselőt adott, egyet Magyarbánhegyesen, egyet pedig Medgyesegyházán, míg a Jobbik 1 képviselőt adott, Magyarbánhegyesen. A parlamenti frakcióval rendelkező pártok közül egyedül az LMP nem juttatott be egy képviselőt sem, de nem is indítottak, illetve a KDNP sem juttatott be képviselőt sehol sem, de nem is indult a KDNP-nek önállóan jelöltje, csak a Fidesz-szel közös. 2019-ben a Fidesz-KDNP-nek 1-el kevesebb településen lett polgármestere, mint azelőtt, emellett nagyjából a képviselői székeinek egynegyedét elvesztette. Az MSZP sehol sem jutott be, azonban 2019-ben egy medgyesegyházi, az Összefogás a Jövőnkért Egyesület színeiben bejutott képviselő halálát követően az MSZP jelöltje következett a kislistán. Az MSZP így a korábbi kettő mandátumához képest csak eggyel rendelkezik, bár a másik szocialista képviselő Magyarbánhegyesen független jelöltként bejutott a helyi grémiumba. Érdekesség, hogy míg a Fidesz pl. a hagyományosan baloldalinak számító Magyarbánhegyesen és Mezőkovácsházán is növelni tudta képviselői számát, több korábbi képviselőjük és polgármesterük is függetlenként indult el és jutott be. A legnagyobb népszerűségvesztést Battonyán könyvelhetik el: korábban frakcióval is rendelkeztek (5 fő + 1 támogatott polgármester), az új testületben egy fideszes sincs. Mezőkovácsházán nem indult fideszes polgármester-jelölt, Dombiratoson 2017 óta nincs jelen a Fidesz, Kaszaperen pedig az addigi polgármester független jelöltként indult el; ellenben megszerezték Medgyesegyházát, ahol addig független politikus volt hatalmon. A Jobbik sehol sem indult önállóan: Medgyesegyházán az Összefogás a Jövőnkért Egyesület színeiben indultak el, míg Végegyházán (ahol a 2017-es időközi választást követően jobbikos volt a polgármester) független csapat indult. 2 képviselőjük jutott be Medgyesegyházán, egyikük azonban sajnálatos módon elhalálozott. A jelöltek közül a legtöbbet a Fidesz-KDNP indította; az MSZP és a DK 1-1 főt (Medgyesegyházán, illetve Dombegyházon), továbbá civilszervezetek színeiben 4 fő indult: 3 fő az Összefogás a Jövőnkért színeiben Medgyesegyházán, míg 1 fő Az Ifjúsággal Békés Megyéért Egyesület színeiben Mezőkovácsházán.

A járás politikailag igencsak aktív: megyei listákon összesen 8 fő indult a járásból, ebből 3 fő a Fidesz-KDNP, 2 fő a Jobbik, 1 fő az MSZP, 2 fő a Mi Hazánk listáján, ebből 1 fő, Varga Gusztáv került be a megyei közgyűlésbe. A DK és a Momentum listáján nem szerepelt jelölt a mezőkovácsházai járásból.

Gazdasága

Bővebben: A Mezőkovácsházai járás gazdasága

A Mezőkovácsházai járás egyike Magyarország legelmaradottabb járásainak.^[2] A járás 18 településéből 15 számít társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, a járás összes települése, kivéve Mezőkovácsházát, Mezőhegyest és Kaszapert. A munkanélküliség csak Mezőkovácsházán, Mezőhegyesen és Kaszaperen nem jelent különösebb gondot, a többi településen a munkanélküliség az országos átlag legalább 1,75-szöröse, azaz 2015 márciusában ezen 15 településen a munkanélküliség meghaladta a 12,775 százalékot. Ezen érték alatt csak a mezőkovácsházai, mezőhegyesi és kaszaperi mutatók álltak.^[3] A járás főbb munkaadói az állam (helyi önkormányzatok, járási hivatal, kormányablak, valamint iskolák), a mezőkovácsházai székhelyű Pannon-Lúd Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok.

Népesség

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bővebben: A Mezőkovácsházai járás népessége

A járás népessége 38 276 fő. Jelentős kisebbség a cigányság, a románság, a szerbség, a szlovákság és a németség.

Oktatás

A járás területén 15 általános iskola (ebből 3 nemzetiségi általános iskola, 3 egyházi általános iskola), 3 középiskola (1 gimnázium, 1 szakközépiskola, 1 gimnázium-szakközépiskola) és 1 speciális általános iskola-középiskola található, így összesen 19 iskola található a Mezőkovácsházi járásban. A járás gimnáziumai: mezőkovácsházi Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, a Battonyai Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium és a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A járás negyedik középiskolája egy speciális középiskola, Magyarbánhegyesen található, a Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény EGYMI, ahová sérült gyerekek járnak óvodától középiskoláig. A járás területén Mezőkovácsházán található városi gyermek - és ifjúsági önkormányzat, ami egyedüli a járásban és Orosháza mellett egyedüli egész Békés vármegyében. A járás területén kb. 1000 középiskolás diák és kb. 3000 általános iskolás diák tanul. A 18 településből nincs iskolája Pusztaottlakának, Kisdombegyháznak, Magyardombegyháznak és Dombiratosnak. A 4 városból nincs középiskolája Medgyesegyházának, de gimnáziuma csak Mezőkovácsházának és Battonyának van. A 4 városból nincs szakközépiskolája a járásszékhely Mezőkovácsházának és Medgyesegyházának.

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• A KSH 2012. évi helységnévkönyve

Hivatkozások

Ez a magyar közigazgatási egységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!