A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Sümegi járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Veszprém vármegye |
Járási székhely | Sümeg |
Települések száma | 21 |
városok | 1 |
Népesség | |
Teljes népesség | 14 453 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 50 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 306,48 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Sümegi járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Sümegi járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá.
A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. A sümegi járást 1849-ben hozták létre a Szabadságharc után. A sümegi járás első főszolgabírója várbogyai és nagymádi Bogyay József (1806–1872) lett, aki 1849 októberében foglalta el a hivatalt császári és királyi főbíróként, és 1854. április 28.-áig töltötte be. 1849 előtt, Sümeg és a hozzá tartzozó községei a Szántói járás része voltak, amelyet 1853-ban végleg szüntették meg.[2] Jeles említésre méltó sümegi főszolgabíró dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), aki a város korszerűsítés érdekében az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat is kezdték tervezni;[3] amikor 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, boldogfai Farkas István, dr. Lukonich Gábor járásorvos, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos gondoskodott a helyzetről.[4] 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a boldogfai Farkas István főszolgabíró a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához.[5] Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István "erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak".
A járásban 1945. január 1.-én 3 nagyközség és 29 kisközség, összesen 32 község volt. A kisközségek 10 körjegyzőséget alkottak. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott; a minisztertanács 1950. március 16.-i hatállyal a járást Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta. A NET 1966. március 31.-i hatállyal a járást megszüntette. Csabrendek, Gyepükaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár önálló tanácsú községeket és Nemeshany (Bodorfa) közös tanácsú községeket a devecseri járáshoz, Bazsi, Kisgörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Vindornyaszőlős önálló tanácsú községeket és Nagygörbő (Döbröce) közös tanácsú községeket a keszthelyi járáshoz, Gógánfa, Sümeg, Sümegprága, Zalagyömörő önálló tanácsú községeket, Dabronc (Hetyefő, Zalaerdőd), Mihályfa (Kisvásárhely, Szalapa), Rigács (Zalameggyes), Ukk (Megyer) közös tanácsú községeket a tapolcai járáshoz csatolta.[6]
Települései
Település | Rang (2013. július 15.) |
Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Sümeg | járásszékhely város | Sümeg | Sümegi | 6 357 |
64,13
|
Bazsi | község | Gógánfa | Sümegi | 388 |
9,1
|
Bodorfa | község | Sümeg | Sümegi | 100 |
2,22
|
Csabrendek | község | Csabrendek | Sümegi | 3 113 |
44,94
|
Dabronc | község | Gógánfa | Sümegi | 425 |
20,28
|
Gógánfa | község | Gógánfa | Sümegi | 796 |
13,17
|
Gyepükaján | község | Sümeg | Sümegi | 323 |
9,11
|
Hetyefő | község | Gógánfa | Sümegi | 73 |
4,11
|
Hosztót | község | Csabrendek | Sümegi | 61 |
7,27
|
Káptalanfa | község | Sümeg | Sümegi | 840 |
33,78
|
Megyer | község | Gógánfa | Sümegi | 23 |
4,26
|
Nemeshany | község | Sümeg | Sümegi | 409 |
10,5
|
Rigács | község | Gógánfa | Sümegi | 194 |
6,17
|
Sümegprága | község | Gógánfa | Sümegi | 613 |
5,79
|
Szentimrefalva | község | Csabrendek | Sümegi | 202 |
10,87
|
Ukk | község | Gógánfa | Sümegi | 322 |
13,87
|
Veszprémgalsa | község | Csabrendek | Sümegi | 279 |
8,71
|
Zalaerdőd | község | Gógánfa | Sümegi | 250 |
17,69
|
Zalagyömörő | község | Gógánfa | Sümegi | 445 |
11,11
|
Zalameggyes | község | Gógánfa | Sümegi | 43 |
2,56
|
Zalaszegvár | község | Csabrendek | Sümegi | 134 |
6,84
|
Története
Az 1848-as szabadságharc után az 1849 előtti zalai járásokból csak hármat, a zalaegerszegit, a nagykapornakit és a tapolcait hagyták meg. A területileg kisebb megyében is hat járást hoztak létre. A már említett három járáson kívül kialakították a sümegit, az alsólendvait és a nagykanizsait. A keszthelyi járást (a sümegi és a tapolcai járás mellett) 1950. március 16-án csatolták el Zala vármegyétől Veszprém megyéhez. 1979. január 1-jén, az időközben megszüntetett sümegi járás egy részével megnagyobbított keszthelyi járást csatolták vissza.[7]
A sümegi járás főszolgabírái
- Bogyay József, nagymádi és várbogyai (1849. október–1854. április 28.) (Cs. kir. főbíró)
- Balogh Károly (1854. április 29.–1857.) (Cs. kir. főbíró)
- Isoó Alajos, nemes (1857. augusztus 25.–1861. január) (Cs. kir. főbíró)
- Bogyay Antal, nagymádi és várbogyai (1872. január 9.–1880. július 18.)
- Soós Pongrác (1880. július 18.–1895. szeptember 1.)
- Fűzik Gyula, puszta-ocsai és czifferi (1895. október 1.–1904. június 27.)
- Sólyomy Tivadar, (1904. szeptember 12.–1911. február 1.)
- Farkas István, boldogfai, dr. (1911. február 13.–1920. december 14.)
- Szilágyi Dezső (1920. december 14.–1940. március 31.)
- Nagy Béla, dr. (1940. április 1.–1946. március 26.)
- Molnár János (1945. május 3.–?)
- Karsai Antal (1945. augusztus 10.–1948. február 23.)
- Szentirmai László (1948. február 28.–1950. március 16.)
A sümegi járás (al)szolgabírái
- Bertalan Lajos (1849. október - 1851. (1852 ?)
- Mocsáry János (1853.)
- Mórocza Károly (1854. április 29. - 1855.)
- Kozáry László (1854. március 31.- 1858.)
- Réder Vilmos (1854. április 30.-1860.)
- Radenich Simon (1858.)
- Vajda József (1860. április 11.-1861.)
- Kovács Sándor (1878. január 4. - 1880. szeptember 6.)
- Fűzik Gyula, puszta-ocsai és czifferi (1880. szeptember 6. - 1895. október 1.)
- Malatinszky Lajos, alsómalatini (1895. október 1. — 1895. december 17.)
- Mayer István (1895. december 17. — 1900. december 10.)
- Karácsony (Unger) Kálmán (1900. december — 1909. február 8.)
- Vizkelety Árpád, dr. (1909. február 8.—1911.) (?)
- Gózony István, dr. (1911. február 13. — 1910-es évek első fele)
- Oltay László, dr. (1910-es évek közepe)
- Paál Viktor (1910-es évek második fele)
- Hódos Dezső (?) (1920. május 10. (?) - ?)
- Mikula Szigfrid, dr. (1923. december 10. - 1927. április 1.)
- Hertelendy Ferenc, dr., hertelendi és vindornyalaki (1927. november 1. — 1929. február)
- Schmidt István, dr. (1929. május 1. - 1929. július 10.)
- Apáthy József, dr. (1929. december 9. - 1935. június 30.)
- Forintos László, dr. (1935. július 1. - 1937. január 1.)
- Kiss József, dr. (1937. január 1. — 1940. február 1. )
- Nagy Béla, dr. (1940. február 15. — 1940. április 1. )
- Forintos Géza, forintosházi dr, (ifjabb) (1941. január 1. — 1943. április 17.)
- Józsa János, dr. (1944. november 2. — 1945. november 2.)
- Briglevics István, dr. (?) (1945. április 29. — ?)
- Lovassy Péter, dr. (1945. június 23. — 1946. augusztus 31.)
- Horváth Miklós, dr. (?) (1945. ? — ? )
- Szilágyi Lajos, dr. (?) (1947. január 10. — 1947. március 1.)
- Sághváry Iván, dr. (1948. február 11. — 1949. január 31.)
- Sághváry Iván, dr. (?) (1949. április 20. (?) -)
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Molnár András. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) Zala megye tisztikara 1872-1950
- ↑ Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)1911-02-05 / 6. szám
- ↑ Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám) • 1911-08-31 35. szám
- ↑ Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)1916-11-26 / 40. szám
- ↑ Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982)IV. fejezetTapolcai járás
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala megye közigazgatása 1849-1860
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.