A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Dorogi járás Komárom megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950. június 1. és 1983. december 31. között. Székhelye Dorog volt.
Története
A Dorogi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Esztergomi járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával. A változtatást az indokolta, hogy a bányászat folytán a megelőző évtizedekben erősen fejlődő Dorog a járás egészéhez képest jobban megközelíthető, mint Esztergom, de emellett egyértelmű politikai indíttatása is volt: a magyar katolikus egyház központjának szerepét betöltő Esztergom szerepének csökkentését célozta.
Területe csak egyszer, 1974 végén változott, amikor a Tatai járás megszűnésekor abból két községet idecsatoltak.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Dorogi is. A járási székhely városi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Dorogi, az Esztergomi és a Tatabányai városkörnyék között került felosztásra.
Községei
Az alábbi táblázat felsorolja a Dorogi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Esztergom jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.
Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
---|---|---|---|---|
Bajna | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Bajót | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Csolnok | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Dág | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Dorog | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | várossá alakult |
Dömös | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Epöl | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Gyermely | 1974. december 31. | Tatai járásból | 1983. december 31. | Tatabányai városkörnyékhez |
Kesztölc | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Lábatlan | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Leányvár | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Máriahalom | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Mogyorósbánya | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Nagysáp | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Nyergesújfalu | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Piliscsév | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Pilismarót | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Pilisszentlélek | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Piszke | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1950. szeptember 5. | Lábatlan része lett |
Sárisáp | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Süttő | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Szomor | 1974. december 31. | Tatai járásból | 1983. december 31. | Tatabányai városkörnyékhez |
Tát | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Tokod | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Úny | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Területe és népessége
Megszűnése előtt, 1983 végén területe 504 km², népessége pedig mintegy 69 ezer fő volt.
Lásd még
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.