Budapest V. kerülete
Az Országház madártávlatból
Budapest V. kerülete címere Budapest V. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Belváros Lipótváros [1]
Alapítás ideje	1873. november 17.
Irányítószám	1051–1056
Testvérvárosok	Lista Charlottenburg-Wilmersdorf (1998–) Mondragone Torockó község Gyergyószentmiklós Topolya Rozsnyó Rahó Jereván (nem ismert – )
Polgármester	Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)[2]
Országgyűlési képviselő	Csárdi Antal (LMP)
Népesség
Teljes népesség	23 494 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban	21.
Népsűrűség	10 148 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2,59 km²
Elhelyezkedése
Budapest V. kerülete Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″47.5, 19.04861111111147.500000°N 19.048611°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″47.5, 19.04861111111147.500000°N 19.048611°E
Budapest V. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Fekvése

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.

Földrajz

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Története

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület.

Politika

Polgármesterei

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

• A polgármester-választás eredménye^[11]

• A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után^[12][13]

Népesség

Az V. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 21 931 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3279 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 8468 ember volt. Az V. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 78, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 10 239 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 6456 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 47,4%-a, mintegy 10 394 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a V. kerület lakosságszáma minimálisan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 13%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, a legtöbben 1960-ban éltek a kerületben 65 867 fő. A 60-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az V. kerületben, mint 1870-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló V. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 9213 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 7490 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6767 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2854 fővel, végül a szakmunkások 1698 fővel.^[17]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 9787 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8170 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3456 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1686 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1174 fővel.^[18]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 10 239 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 6456 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1963 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 1313 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1119 fővel.^[16]

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok[19][20]
Nemzetiség	Népesség (2022)
Ukrán	736
Német	619
Kínai	441
Francia	362
Orosz	260

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 28 948 fő volt, ebből 26 728 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 12,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2529 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1045 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (555 fő), cigány (361 fő) és a román (155 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.^[21]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 210 fő volt, ebből 18 201 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 19,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3016 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1998 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (584 fő), cigány (238 fő) és az orosz (151 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben az örmények száma nőtt.^[22]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 21 931 fő volt, ebből 14 057 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 47,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5234 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 5160 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (736 fő), német (619 fő) és a kínai (441 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok, kínaiak és az oroszok száma nőtt.^[19]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak
2001	98,33%	0,19%	1,92%	-	-	-
2011	72,20%	0,15%	2,32%	0,1%	-	0,6%
2022	64,1%	3,36%	2,82%	2,01%	1,65%	1,19%

Gazdaság

V. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.^[23]