A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Budapest VI. kerülete | |||
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Terézváros | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Terézváros [1] | ||
Alapítás ideje | 1873 | ||
Irányítószám | 1061-1068 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Polgármester | Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) [2] | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 34 834 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Rangsorban | 20. | ||
Népsűrűség | 16 178 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,38 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″ | |||
Budapest VI. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VI. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.
Fekvése
A pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja.
Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca valamint a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak.
Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos-pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter.
Városrészek
Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található. Ingatlanhirdetésekben a sok nagykövetség miatt gyakran "Diplomatanegyedként" emlegetik a Szondi utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyedet.
Története
A kezdetek
A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték.
Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván, a század közepére már 251-et, 1768-ban 366-ot, 1790-re több mint 500-at, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott.
1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Ugyanebben az évben indult meg a városrészben a római katolikus plébánia anyakönyveinek a vezetése.
A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, de felügyelet híján a csemetéket lelegelték a környéken tartott állatok. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította.
1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz („homokos, terméketlen és műveletlen rész”), így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.
1799-ben 2000 napszámos dolgozott a Városligetben; a mocsarat (Ökör-dűlő) csapolták le, nyár- és vadgesztenyefákat ültettek.
1799. július 15-én megtartották az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). Friedrich Ferdinand Möller Graf von Waltron, oder die Subordination című darabját mutatták be.
19. század
A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévők sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő rész ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.
1825-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét.
Ekkoriban a közművek még igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak.
A Szabadságharc után, Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent.
Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákoló gázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3. §/d. rendelete kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.
Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán.
Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte erről kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött.
Pesti Napló: „Az a jó régi pesti szokás. Nálunk az új utcákat először is kikövezik. Ha megvan, konstatáltatik, hogy a kövezés nem ér semmit, ha nincs gáz. Felszedik tehát a köveket, elhelyezik a gázcsöveket, és megint lerakják a köveket. Akkor aztán az konstatáltatik, hogy vízvezeték is kellene, megint felszedik a kövezetet, és elhelyezik a vízcsöveket és újra lerakják a kövezetet. Akkor aztán felveszik a jegyzőkönyvet, hogy a kövezet rossz, és kezdődik újra a tréfa. Így aztán örökké köveznek…”
Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).
A Szív utcától keletre eső terület – ahol még az 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni.
A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.
A körúti villamos egy sínpáron 1887. november 27. óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884. szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve.
A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 1900–1906 között épült fel.
A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva.
A 20. századtól napjainkig
Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről nemegyszer zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől.
Első világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket.
1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV. kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hermina út–Erzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg.
A második világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szent-Györgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – a Hűség Háza, Andrássy út 60., ma Terror Háza – ellen. Terézváros 1945. január 18-án esett el/szabadult fel.
1970-re Terézváros területe 2,72 km². Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefon volt.
Néhány lépésnyire van a Nagykörúttól egy igazi kultúrtörténeti érték, a Hunyadi téri vásárcsarnok.
A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km².
Politika
A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[4] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[5]
A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[6]
2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 24-ról 15 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 14 képviselőből áll. A 14 képviselői helyből, 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[7] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[8] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
Polgármesterek
Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Seiler Tibor | SZDSZ[9] | |
1994–1998 | Borsány György | MSZP-SZDSZ[10] | |
1998–2002 | Farkas György | Fidesz-FKGP-MDF-MKDSZ[11] | |
2002–2006 | Verók István | MSZP-SZDSZ-Centrum[12] | |
2006–2010 | MSZP-SZDSZ[13] | ||
2010–2014 | Hassay Zsófia | Fidesz-KDNP[14] | |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[15] | ||
2019-től | Soproni Tamás | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[2] |
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye[16]
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Soproni Tamás | Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 7314 | 57,49% | |
Hassay Zsófia | Fidesz-KDNP | 5409 | 42,51% | |
Összesen | 12 723 | 100% |
- A képviselőtestület-választás eredménye[17]
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 11 | P | |||||||||||
Fidesz–KDNP | 4 |
Országgyűlési képviselő
A régi választási törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt összesen hat választást tartottak a kerületben. Ekkoriban a kerület még önálló választókerületet alkotott,[18] Budapest 8. számú választókerület néven.[19]
- Katona Kálmán (MDF) (1990–1994)
- Bársony András (MSZP) (1994–1998)
- Illés Zoltán (Fidesz) (1998–2002)
- Kékesi Tibor (MSZP) (2002–2010)
- Illés Zoltán (Fidesz) (2010–2014)
Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[20] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[21]
A VII. kerülettel egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 5. sz.-hoz.
Név | Párt(ok) | Terminus | Választókerület | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
Oláh Lajos | MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP | 2014 – | Budapesti 5. sz. | A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[22] | |
DK | A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[23] | ||||
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd | A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[24] |
Népesség
Lakosságszám[25][26] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 39 500 | — |
1880 | 51 963 | 2,74% |
1890 | 75 300 | 3,71% |
1900 | 99 500 | 2,79% |
1910 | 101 519 | 0,20% |
1920 | 95 525 | −0,61% |
1930 | 90 131 | −0,58% |
1941 | 96 052 | 0,58% |
1949 | 82 359 | −1,92% |
1960 | 90 448 | 0,85% |
1970 | 87 937 | −0,28% |
1980 | 71 204 | −2,11% |
1990 | 59 477 | −1,80% |
2001 | 44 137 | −2,71% |
2011 | 38 319 | −1,41% |
2022 | 35 441 | −0,71% |
A VI. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 35 441 fő volt, ami Budapest össznépességének 2,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2878 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 14 891 ember volt. A VI. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8,5%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 16,6% volt. 2022-ben a férfiaknál 75,7, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 15 285 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 10 727 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,8%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 49,1%-a, mintegy 17 383 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a VI. kerület lakosságszáma rohamosan növekedett, egészen 1910-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a kerület népessége megtorpant és csökkenni kezdett. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 14,3%-át veszítette el. A háború után, egészen 1970-ig stagnált a kerület lakosságszáma. A legtöbben 1910-ben éltek a kerületben 101 519 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a VI. kerületben, mint 1870-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló VI. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
Iskolai végzettség[27] | ||||
---|---|---|---|---|
fő | ||||
Általános iskolát nem végezte el | 1916 | |||
Általános iskola | 3433 | |||
Szakmunkás | 2659 | |||
Érettségi | 10727 | |||
Diploma | 15285 | |||
A 2022. évi népszámlálás szerint. |
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a VI. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 13 896 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 10 904 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 8753 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5509 fővel, végül a szakmunkások 3197 fővel.[28]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a VI. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 13 098 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 12 867 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 5369 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 3418 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1935 fővel.[29]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a VI. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 15 285 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 10 727 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3433 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 2659 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1916 fővel.[27]
Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportok[30][31] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2022) |
Ukrán | 1423 |
Német | 852 |
Kínai | 647 |
Francia | 500 |
Norvég | 374 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 44 137 fő volt, ebből 39 422 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 8,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2541 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1366 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (492 fő), cigány (380 fő) és a szlovák (156 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[32]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 38 319 fő volt, ebből 28 264 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 20,2%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 4498 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3232 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (705 fő), cigány (443 fő) és a román (209 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.[33]
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 35 441 fő volt, ebből 22 388 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 49,1%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8593 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 8790 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (1423 fő), német (852 fő) és a kínai (647 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[30]
Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Időszak | |||||||||||||||
2001 | 89,32% | 0,15% | 1,12% | - | - | - | |||||||||
2011 | 73,76% | 0,16% | 1,84% | 0,18% | - | - | |||||||||
2022 | 63,17% | 4,02% | 2,4% | 1,83% | 1,41% | 1,06% |
Gazdaság
VI. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[34]