A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Ópusztaszer | |||
Az Erdők temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Kisteleki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Makra József (független)[1] | ||
Irányítószám | 6767 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1989 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 59,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 29′, k. h. 20° 05′Koordináták: é. sz. 46° 29′, k. h. 20° 05′ | |||
Ópusztaszer weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ópusztaszer témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. Közúton: az 5-ös úton Kistelektől kb. 7 km.
Fekvése
Csongrád-Csanád vármegye nyugati részén, a Tiszától körülbelül 10 kilométerre nyugatra, Szegedtől 25, Kistelektől 7, Budapesttől 150 kilométerre található.
A környező települések közül Bakssal és Dóccal a 4519-es, Kistelekkel pedig az 5411-es út köti össze. Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisteleki letéréssel.
Története
Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.
Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.
Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg.
1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye.
Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta.
Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említi.
1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak a Szer-monostor romjaitól délkeletre 800 m-re, a Kápolnai erdei határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett.
A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt.
1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra.
1930-ban a környező uradalmi kishaszonbérletekben lévő 300-500 tanyán már több mint másfél ezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóccal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt. Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza; tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major, és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom.
Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni. 1974-ben átnevezték a települést Ópusztaszerre.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kecskeméti János (független)[3]
- 1994–1998: Kecskeméti János (független)[4]
- 1998–2002: Makra József (független)[5]
- 2002–2006: Makra József (független)[6]
- 2006–2010: Makra József (független)[7]
- 2010–2014: Makra József (független)[8]
- 2014–2019: Makra József (független)[9]
- 2019-től: Makra József (független)[1]
Népesség
Lakosok száma | 2292 | 2251 | 2178 | 2147 | 1964 | 1989 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2 németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 2%, felekezeten kívüli 12,8% (38,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlovénnek és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 3% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 22,9% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Ópusztaszer leginkább a Nemzeti Történeti Emlékparkról ismert, azon belül is az ott található, Feszty Árpád festette és róla elnevezett Feszty-körképről.
Ezen kívül itt található még az egykori Pallavicini-kastély, a Szer-monostora (ez egy romkert), valamint a Csillagösvény labirintus is, ami egy tematikus sövénylabirintus és élménypark, illetve itt van a Csete György és Dulánszky Jenő tervezte Erdők temploma, valamint egy turul-szobor is.[13]
Képgaléria
-
Restaurált parasztház a faluban
-
Csillagösvény labirintus
-
Pallavicini-kastély
-
Légi fotó
-
Erdők temploma
-
Utca részlet, légi fotó
-
Kun szoborpár
-
Utcarészlet
Jegyzetek
- ↑ a b Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ópusztaszer Helységnévtár
- ↑ Ópusztaszer Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
Források
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
- Ópusztaszer az utazom.com honlapján[halott link]
- Ópusztaszer.lap.hu – linkgyűjtemény
- Vályi Katalin és Zombori István: Ópusztaszer község öröksége, Budapest, 2007, ISBN 963 9287 01 6
- Juhász Antal: Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítése Ópusztaszeren
- Ópusztaszer. Csongrád megye öröksége online. Tóth Ferenc (szerk.) Csongrád megye építészeti emlékei.Szeged, 2000. Ópusztaszer.
További információk
- Magyarok Országos Gyűlése az Emlékparkban. opusztaszer.hu. ÓNTE Nonprofit Kft.. . (Hozzáférés: 2021. június 13.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.