A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nagybőgő / Gordon | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
angol: double bass német: Kontrabass francia: contrebasse olasz: contrabbasso | ||||||||
|
A nagybőgő egy hangszer, négy, a hegedűcsalád többi tagjától eltérően kvart távolságra hangolt húrral. A vonós hangszerek közé soroljuk, közöttük a nagybőgő a legmélyebb. Közeli rokonai a hegedű, a brácsa (mélyhegedű) és a cselló (kisbőgő).
Húrjai a kontra E (ez egyébként a hangszeren elérhető legmélyebb hang), kontra A, nagy D és nagy G.
A kottáját basszuskulcsban írják, úgy, hogy a leírt hangokat egy oktávval lejjebb kell értelmezni (lásd kotta a jobb oldalon). Ennek célja, hogy elkerüljék a túlságosan sok pótvonal használatát. A szabály érvényes a többi használt kulcsra is (tenorkulcs, nagyon ritka esetekben violinkulcs).
A nagybőgő története
A hangszer elődje a violone volt, amely a viola da gamba egyik típusa.
A húrjai csak a romantika korára állandósultak (előtte léteztek öt- és hathúros bőgők is), bár később háromhúros is készült, de az nem terjedt el igazán.
A komolyzenében a nagybőgő a tagja a szimfonikus zenekaroknak, vonószenekaroknak és különböző kisebb kamaracsoportoknak.
Főbb művek nagybőgőre (komolyzene)
Nagybőgő szóló
- Luciano Berio: Psy
- Wolfgang Amadeus Mozart: KV 612-es „Ária nagybőgőre”
Nagybőgő zongorakísérettel
- Paul Hindemith: Szonáta
- Giovanni Bottesini: Nagybőgőversenyek
- Joseph Haydn: Nagybőgőverseny (elveszett)
- Edgar Meyer: 3 nagybőgőverseny
- Szergej Alekszandrovics Kuszevickij: Nagybőgőversenyek
- Carl Ditters von Dittersdorf: Nagybőgőverseny
Kamarazene nagybőgővel, zenekari művek főbb nagybőgőszólóval
- Antonín Dvořák: Vonósötösök (2 hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő)
- Joseph Haydn: 6, 7, 8 szimfónia (menüett-tételek)
- Gustav Mahler: 1. szimfónia
- Niccolò Paganini: Fantázia egy Rossini-témára (szóló nagybőgőre és zenekarra)
- Gioachino Rossini: Duó csellóra és nagybőgőre
- Franz Schubert: Pisztrángötös (hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, zongora)
- Camille Saint-Saëns: Állatok farsangja; „Elefánt”
- Galina Ustvolskaya: Kompozíciók II (8 nagybőgő, pergődob, zongora
Nagybőgő a jazzben, bluesban stb.
A nagybőgő általában meghatározó tagja a különböző könnyűzenei együtteseknek. Míg a pop- és rockzenében a basszusgitár az általános, a szimfonikus könnyűzene (lounge), a dzsessz, a rock and roll és a rockabilly többnyire nagybőgőt használ.
A könnyűzenében a nagybőgőt az esetek 90%-ában csak pengetik, azaz pizzicato játékmódot alkalmaznak. Különösen kedvelt az ún. Bartók-pizzicato. A dzsesszben gyakori, a rockabilly zenében általános a húrókat csapkodó „slapping” technika, utóbbi 1957 előtti időszakában nem is volt dob, a ritmust a csapkodó bőgőhang adta.
Gyakran használnak elektromos kiegészítőket, vagy hoznak létre az elektromos hegedűhöz, vagy az elektromos csellóhoz hasonló, de nagybőgőn alapuló hangszereket.
Nagybőgő a magyar népzenében
A magyar népzenében használt nagybőgő tipikusan 4 vagy 3 húros (E húr nélkül), de a klasszikus zenében használt nagybőgőtől eltérően a mai napig gyakori, hogy fémhúrok helyett juhbélből sodort húrokkal szerelik fel a hangszert. Bizonyos tájegységeken, így például az erdélyi Mezőségen az is előfordul, hogy csak egyetlen húron játszanak, ekkor a húrt kontra A helyett általában nagy C-re hangolják, a többi húrt csak tartalékként, illetve a húrláb stabilitásának megtartása érdekében szerelik fel. A népzenében, mivel jellemzően tánczenéről van szó, a nagybőgő és a brácsa feladata a ritmuskíséret biztosítása, így mindig nagyobb hangsúlyt fektettek a megfelelő vonózásra, mint a tiszta harmonizálásra. A nagybőgő helyett egyes területeken csellót vagy kisbőgőt használtak.
A nagybőgő felépítése
A nagybőgő egy olyan hangszer, aminek a mai napig nem alakultak ki a végleges vonásai.
Felépítés szemszögéből a hangszer félúton áll a gambacsalád és a hegedű család között. A hegedű családtól örökölte
- az F-lyukakat,
- a húrok számát,
- és a fogólap tulajdonságait;
a gambacsaládtól pedig
- az esetenként lapos hátlapot
- a nyak formáját.
A hangszer kb. 170–180 cm hosszú.
A hangszer részeinek neve, és felépítésének nagy része megegyezik a hegedűnél tárgyaltakkal.
Vonó
Két fajta klasszikus vonótípus létezik:
- Francia vonó: Ez alapvetően nem más, mint egy tömegre nehezebb kiadása egy hegedű (brácsa), vagy egy csellóvonónak.
- Német vonó: Ez a régi gambák vonójából alakult ki.
A Vonó között kinézet-, tömeg- és játékmódbeli különbségek vannak.
A magyar népzenében a klasszikus vonón kívül gyakran használják a sokszor házi készítésű, rövid, tömörebb felépítésű vonót. Ennél a vonótípusnál hiányzik a klasszikus vonóknál megtalálható, a szőr feszességének szabályozására szolgáló mechanika, helyette a belefont erősebb zsinór segítségével kötik oda a szőrt a kápához, lehetőleg minél feszesebben. Ezt a vonótípust rendszerint marokfogással tartják.
Hangolás
A hangszer húrjai azért vannak kvartonként hangolva, hogy ne legyenek túl nagyok a lépések a hangok között, és minden hangot kényelmesen le lehessen játszani.
A nagybőgőből létezik 5 húros kiadás, ilyenkor általában még egy kontra C, esetleg szubkontra H húrt kap még az E húr mellé. Ez a bőgőfajta nem igazán elterjedt, bár a romantikus (és XX. századi, ill. kortárs) zeneművek előadására használják, mert ezek szerzői - pl. Mahler - gyakran megkövetelik a kontra C-re való leszállást. Az eredetileg 4 húrosra tervezett nagybőgők 5 húrossá alakítása a húrok feszességéből adódó erőhatások megnövekedését, így a hangszer hangjának megváltozását eredményezi, ezért profi zenészek az ilyen hangszereket kerülik, és vagy olyan hangszert használnak, melyet eleve 5 húrosra terveztek, vagy a 4 húros hangszerre az E húrt meghosszabbító ún. C-gépet szerelnek fel.
A háromhúros kiadás neve a Halbbaß. A nagybőgőnél mélyebb hangszer az oktobasszus.
A hangszer húrjait gyakran hangolják akár egy egész hanggal is feljebb, elsősorban szólódaraboknál.
Irodalom
Bordás Tibor: Nagybőgők és nagybőgősök. Budapest, 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631867536
Fervágner Csaba: A nagybőgő akusztikája. DLA-értekezés. Budapest, 2013. LFZE.
További információk
- Great Double Basse Paintings
- A Nagybőgősök honlapja
- A Pallas nagy lexikona a nagybőgőről
- Sulinet Muzsikatára a nagybőgőről
- Egy érdekes írás a nagybőgőről
- Nagybőgőhúrok leírásai[halott link]
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.