A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Horváth Ádám | |
Született | 1930. június 4. Budapest |
Elhunyt | 2019. június 19. (89 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Csűrös Karola (1966–2019) |
Szülei | Sárközi Márta Horváth Zoltán |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-77)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horváth Ádám (Budapest, 1930. június 4. – Budapest, 2019. június 19.) Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, a Gaudiopolisban kikiáltott Gyermekköztársaság első kultuszminisztere, érdemes és kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja.
Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Emlékezetes élő közvetítések, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője is volt.
A magyar televíziózás érdekében – az egyéni, művészi, alkotó munkát háttérbe szorítva – többször vállalt vezető funkciót. Jelentős szerepe volt a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek kinevelésében is.
Életpályája
Agrobiológusnak készült, 1948–49-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1952–1956 között a Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja és karvezetője volt. 1957-ben külsősként került az induló televízióhoz Apáthi Imre asszisztenseként. 1958-ban lett a Magyar Televízió munkatársa, 1959-től már rendezőként tevékenykedett. 1961-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, Máriássy Félix tanítványaként 1965-ben diplomázott. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója, 1968-ban Rómában a RAI ösztöndíjasa volt. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezőjeként dolgozott. 1994–95-ben a köztévé elnöke volt.
A főiskolán 1968-tól kezdve tanított. 1983-tól egyetemi tanár, 1994–2002 között rektorhelyettes, 2005-től professor emeritus volt.
Utolsó éveiben tüdőrákkal küzdött.[3] 2019. június 19-én hunyt el Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben.[4]
2019. július 16-án vettek végső búcsút tőle a Farkasréti temetőben. A szertartáson beszédet mondott Nemcsák Károly, Naszlady Éva valamint Bárdos András, Gáti Oszkár egy verset szavalt.[5][6]
2020. november 20-án emléktáblát avattak korábbi lakhelyének falán, a Budapest Szent István park 19. szám alatt.[7]
Családja
Szülei Horváth Zoltán és Molnár Márta;[Mj. 1] nevelőapja Sárközi György volt. Nővére Horváth Eszter (1927–1996, házastársi neve Lukin Eszter[Mj. 2]). Féltestvére Sárközi Mátyás (1937–) Londonban élő író. Nagyapja a világhírű író, Molnár Ferenc. 1966-ban házasságot kötött Csűrös Karola színésznővel, aki a második felesége lett. Két gyermeke az első házasságából született: Péter (1955–2001) és Veronika (1959). A második világháború után, öccsével együtt a Sztehlo Gábor által alapított Gaudiopolisba (Örömváros) került. A „Gyermekköztársaság” kikiáltásakor kultuszminiszteri tárcát kapott a Keveházi László által vezetett kormányban.
1968-tól feleségével a budapesti Szent István park egyik lakásában élt.[8][9]
Válogatás rendezéseiből
- Tévéjátékok
- Murray Schisgal: A gépírók (1967)
- Csurka István: A ló is ember (1968)
- Rónay György: Éjszakai vendég (1968)
- Bencsik Imre: Az írnok kálváriája (1968)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: Kolozsvári est - mai módra (1969)
- Fejes Endre: Élő Klára (1970)
- Stoppard: Szabad, mint a madár (1971)
- Heltai Jenő: Kiskirályok (1972)
- Henkel: Csőmázolók (1974)
- Görgey Gábor: Nem lőnek, csak fúj a szél (1975)
- Molnár Ferenc: Valaki (1976)
- Molnár Ferenc: A farkas (1981)
- Fényes Szabolcs-Feydeau-Szenes Iván: Osztrigás Mici (1983)
- Márai Sándor: Az alibi (1993)
- Sorozatok
- Petőfi (1977)
- Mire megvénülünk (1979)
- Nemeskürty István: Széchenyi napjai (1985)
- Szomszédok (1987–1999)
- Életképek (2004–2009)
- Portréműsorok, összeállítások
- Székely Mihály (1963)
- Heltai-est (1966)
- Kun Zsuzsa (1967)
- Orosz Adél - Róna Viktor (1967)
- Hunyady-est (1968)
- A mesterdalnokok Simándy József (1969)
- Budapesti állatkert - Molnár Ferenc-est (1970)
- Egy óra - három arc. Darvas Lili (1972)
- Markó Iván (1975)
- Dózsa Imre (1980)
- Rácz Aladár (1986)
- Seregi László (1989)
- In memoriam dr. Kulka Frigyes (1989)
- Isaac Stern végre Budapesten (1991)
- Zenés műsorok, tévéjátékok
- Kodály Zoltán: Háry János (1962)
- ifj. Johann Strauss: Denevér (1965)
- Donizetti: A csengő (1966)
- Kodály Zoltán: Budavári Te Deum
- Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970)
- Hidas Frigyes-Seregi László: A cédrus (1977)
- Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (1977)
- Verdi: Rigoletto (1987)
- Sorozatok
- Zenélő órák (1964–1967)
- Budapesti Zenei Hetek Beethoven sorozata (1964-1969)
- Bach: Brandenburgi versenyek (1996)
- Kabarék, szórakoztató műsorok
- Hofi Géza műsorok
- 1983 nyarán a Hősök terén új tévéfelvétel készült. A 200 tagú kórust és a rádiózenekart Ferencsik János vezényelte.
- 1981-től az Ablak című heti közéleti szolgáltató műsort rendezte.
Elismerései
- Balázs Béla-díj (1970)
- Érdemes művész (1978)
- Erkel Ferenc-díj (1985)
- SZOT-díj (1988)
- Kiváló művész (1990)
- TV kritikusok életmű-díja (1990)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
- A XIII. kerület díszpolgára (2002)
- a Magyar Televízió Örökös Tagja (2004)
- Kossuth-díj (2007)
- Többszörös MTV nívó díjas
- Szocialista Kultúráért
- Kiváló munkáért
Nemzetközi díjak
- 1971-Sorrento: Ezüst szirén-díj: Bartók Béla: A fából faragott királyfi
- 1977-Prága: A zenés drámai művek legjobb tévéváltozatáért járó díj: Hidas Frigyes–Seregi László: Csontváry (balettfilm)
Megjegyzések
- ↑ Sárközi Márta néven közismert
- ↑ Lukin László felesége
Hivatkozások
- ↑ Elhunyt Horváth Ádám rendező
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/kulonoldal.htm
- ↑ Dávid, Kovács: Rák okozta Horváth Ádám halálát (magyar nyelven). index.hu, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
- ↑ Horváth Ádám utolsó napjairól beszélt Csűrös Karola (Hvg.hu, 2019-06-21)
- ↑ Origo: Eltemették Horváth Ádám rendezőt (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
- ↑ Mira, Lengyel-Szabó Péter, Marjanovic: Mindent neked köszönhetünk, Horváth Ádám (magyar nyelven). index.hu, 2019. július 16. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
- ↑ Emléktábla Horváth Ádám díszpolgárunknak (hu-HU nyelven). Budapest13, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
- ↑ Elhunyt Horváth Ádám (hu-HU nyelven). Budapest13, 2019. június 20. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
- ↑ Nincs jól Csűrös Karola! (magyar nyelven). Blikk.hu, 2016. szeptember 23. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó (1981) ISBN 963091832 3
- Tévékönyv 1985
További információk
- Televíziós Művészek Társasága
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A magyar televíziózás műfajai
- Molnár Ferencről
- Európai utas: Sárközi Márta
- Interaktív Filmkatalógus
- Emlékezés Sztehlo Gáborra és a Gaudiopolisra
- 168 óra: A Gaudiopolisról[halott link]
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.