A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kozák András | |
1970-ben | |
Született |
1943. február 23.[1] Vencsellő[2] |
Elhunyt |
2005. február 24. (62 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Drahota Andrea |
Gyermekei |
Ágnes (1965) Dénes |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1965) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | agydaganat |
Sírhelye | Farkasréti temető (939/2-1-101) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1961–2004 |
Híres szerepei |
Balázs Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül Tasso Goethe: Toquato Tasso Don Armado Shakespeare: A lóvá tett lovagok Mester Bulgakov: A Mester és Margarita Jóska Így jöttem Barna László ezredes Kisváros Lőrinc barát Shakespeare: Rómeó és Júlia Darabos József Pillangó (1970) Az okos Zebegényi Zebegényiek (1978) Tengelyi jegyző A falu jegyzője (1986) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozák András témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23. – Budapest, 2005. február 24.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, művészeti vezető, érdemes- és kiváló művész. Drahota Andrea Jászai Mari-díjas színművész férje és Madaras József apósa.
Életpályája
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben fejezte be. Előbb a szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966 és 1991 között a Thália Színház, illetve az Arizona Színház művésze volt. 1991 és 2001 között az akkori Nemzeti Színházban (a jelenlegi Pesti Magyar Színházban) játszott. Ezt követően 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja és művészeti vezetője volt. Itt nemcsak játszott, hanem több darabot rendezett is. Mind színházi alakításai, mind filmszerepei közül jó néhány emlékezetes marad. Életének utolsó napjait kórházban töltötte, agydaganata volt.[3] 2005-ben 62. születésnapját csak néhány órával élte túl. Sírja a Farkasréti temetőben található.
Családja
Özvegye Drahota Andrea színésznő.
Gyermekei: Ágnes, aki színésznőként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1989-ben és Madaras Józsefhez ment feleségül, valamint Dénes, aki informatikus lett.
Színházi szerepeiből
- Páris herceg (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- A holdbéli csónakos (Weöres Sándor)
- Balázs (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
- Claudius (Shakespeare: Hamlet, dán királyfi)
- Tevje (Hegedűs a háztetőn)
- Pyle (Graham Greene: A csendes amerikai)
- Mester (Bulgakov: A Mester és Margarita)
- Kopjáss István (Móricz: Rokonok)
- Lőrinc barát (Rómeó és Júlia)
- Albert herceg (Molnár Ferenc: A hattyú)
- Fejedelem (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
Színházi rendezései
- Olympia, (díszlettervező is)
- Tokaji aszú
- Sirály
- Különös éjszaka
- Lóvátett lovagok
- Csárdáskirálynő
- A kőszívű ember fiai
Filmjei
Játékfilmek
- Pesti háztetők (1961)
- Sodrásban (1963)
- Így jöttem (1964)
- Szegénylegények (1966)
- Apa – Egy hit naplója (1966)
- Tízezer nap (1967)
- Csillagosok, katonák (1967)
- Csend és kiáltás (1967)
- Fényes szelek (1968)
- Mérsékelt égöv (1970)
- Égi bárány (1970)
- Arc (1970)
- Agitátorok (1971)
- Bekötött szemmel (1974)
- A járvány (1975)
- Déryné, hol van? (1975)
- A mérkőzés (1981)
- Szörnyek évadja (1987)
- Soha, sehol, senkinek (1988)
- Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
- Kék Duna keringő (1991)
- Isten hátrafelé megy (1991)
- Blue Box (1992)
Tévéfilmek
- Ezer év (1963)
- Villon (1965)
- Sárga rózsa (1968)
- Tigris és hiéna (1968)
- Az ember tragédiája (1969)
- Valaki a sötétből (1969)
- Pillangó (1971)
- Ászja (1971)
- Öt férfi komoly szándékkal (1971)
- A Müller család halála (1972)
- A lámpás (1972)
- Az ember melegségre vágyik (1972)
- Giordano Bruno megkísértése (1973)
- A fekete Mercedes utasai (1973)
- És mégis mozog a föld 1–3. (1973)
- Bolond és szörnyeteg (1973)
- III. Richard (1973)
- Tigrisugrás (1974)
- Az ezeregyéjszaka meséi (1974)
- III. Béla (1974)
- Oszlopos Simeon (1976)
- Sophokles: Oedipus király (1977)
- Meztelenül (1977)
- Ady novellák (1977)
- A Zebegényiek (1978)
- Idegenek (1979)
- Cseresznyéskert (1979)
- Gulliver az óriások országában (1980)
- A hosszú előszoba (1980)
- Apród voltam Mátyás udvarában (Mátyás király) (1981)
- A Klapka légió (1983)
- Torquato Tasso (1984)
- Linda (1984)
- Tizenötezer pengő jutalom (1985)
- A falu jegyzője 1–6. (1986)
- A fekete kolostor (1987)
- A miniszter (1988)
- Az angol királynő (1988)
- Birtokos eset (1989)
- A megközelíthetetlen (1989)
- Halállista (1989)
- Szonatina egy páváért (1990)
- Julianus barát 1–3. (1993)
- Szent Gellért legendája (1994)
- Kisváros (1993-2001)
- Ebéd (2004)
Rádió
- Darvas József: Harangos kút (1967)
- Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
- Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
- Szakonyi Károly: Manilosz szerelme (1971)
- Darvas József: Elindult szeptemberben (1972)
- Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
- Hubay Miklós: Tüzet viszek (1975)[4]
- Victor Birladeanu: Ház a lövészárkok között (1975)[5]
- Giles Cooper: Őrség a hegyen (1976)
- Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
- Fazil Iszkander: A páncélszekrény titka (1986)
- Szabó István: Régi vasárnap (1986)
- Vampilov, Alekszandr: Húsz perc az angyallal (1986)
- Mattyasovszky Jenő: Hód fogságban (1990)
- Örkény István: Fohász (1993)
- Mészöly Miklós: Karácsony (1995)
- Németh László: Az írás ördöge (1995)
- Balázs Béla: A csend (1998)
- Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól (1998)
Díjai, elismerései
- Jászai Mari-díj (1971, 1978)
- Érdemes művész (1981)
- Kiváló művész (1990)
- Magyar Művészetért díj (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
- Kossuth-díj (1996)
Emlékezete
- Kozák András-stúdiószínpad a székesfehérvári Vörösmarty Színházban (2013)
Jegyzetek
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ FotoKlikk (2018. január 20.). „Keleti Éva: Kontakt tárlatvezetés”.
- ↑ Tüzet viszek – Rádiójáték
- ↑ Ház a lövészárkok között – Rádiójáték
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színház
- http://hvg.hu/itthon/20050317kozakandras
További információk
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Kozák András az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Kozák András a PORT.hu-n (magyarul)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.