Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Dömölky János
 
Dömölky János
Született1938. október 30.
Budapest[1]
Elhunyt2015. március 26. (76 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaTakács Katalin
ÉlettársaSzemes Mari
GyermekeiDömölky Dániel
Foglalkozásafilmrendező, egyetemi tanár
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1960-1965)
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1976)
Érdemes művész (1981)
Kiváló művész (1986)
SírhelyeFarkasréti temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Dömölky János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dömölky János (Budapest, 1938. október 30.Budapest, 2015. március 26.[2]) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

1953–1957 között a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanult. 1960–1962 között a Magyar Televízió ügyelő asszisztenseként dolgozott. 1960–1965 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tv- és filmrendező szakán tanult, ahol Máriássy Félix és Makk Károly tanították. 1966–1999 között a Magyar Televízió rendezője volt. 1978-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; 1985–1992 között Szinetár Miklós tanársegédje volt. 1981-től a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének főtitkára volt. 1989-ben a Magyar Televízió egyik drámai stúdiójának vezetője volt. 1990. január és április között a Magyar Televízió elnökségi tagja volt. 1997–98-ban a Magyar Televízió elnök tanácsadója volt.

Munkássága

A Magyar Televízió számára dolgozott, többnyire irodalmi alkotásokat ültetett át. Alkotásai közül Vercors A tenger csendje (1965) című kisregényének tv-filmváltozata 1966-ban a magyar kollekció egyik tagjaként a monte-carlói fesztiválon a Telespectateur-díjat kapta. Moziforgalmazásba is került vígjátéka a Heltai Jenő regénye nyomán készült Jaguár (1967). Megfilmesítette Örsi Ferenc Mohács környéki nemzetségi miliőbe ágyazott Rómeó és Júlia történetét, a tragikus Holtágat (1968).

Színházi rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 13.[3]

  • Euripidész-Göncz: Magyar Médeia (1976, 1982)
  • Csehov: Sirály (1981)
  • Miller: Szerelmi történet-féle (1988)
  • Miller: Nem emlékszem semmire (1988)
  • Uhde: Örömhír (1992)
  • Wedekind: Pandora szelencéje (Lulu) (1996)
  • Csehov: Ványa bácsi (1997)
  • Márai Sándor: Parázs és más… (2008)
  • Forgách András: A kulcs (2009)
  • Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Parázs) (2010)
  • O'Neill: Utazás az éjszakába (2011)
  • Miroslav Krleža: Agónia (2013)
  • Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok (2015)

Filmjei

Filmrendezőként

Színészként

Filmproducerként

Díjai

Jegyzetek

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  2. Elhunyt Dömölky János
  3. 2014. október 27-i lekérdezés

Források

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 269.-270. old.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dömölky_János
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.