Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fazekas Lajos (egyértelműsítő lap).

Fazekas Lajos
Gáspár Miklós felvétele
Született	1939. augusztus 23. (84 éves)[1] Kecskemét
Állampolgársága	magyar
Szülei	Fazekas Lajos
Foglalkozása	filmrendező operatőr
Iskolái	József Attila Gimnázium (Makó) (1954–1957) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1961-1965)
Kitüntetései	Szkíta Aranyszarvas díj (2012) Balázs Béla-díj (2018) Magyarország Érdemes Művésze díj (2020)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekas Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fazekas Lajos (Kecskemét, 1939. augusztus 23. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, operatőr, érdemes művész.

Életpályája

Szülei: Fazekas Lajos rendőrkapitány és Szendrői Jozefa (1922–1992)^[2] voltak.

1954–1957 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt.^[3] Az 1956-os forradalom alatt is Makón volt. A középiskola után műtősként dolgozott a kecskeméti kórházban. Komlón bányász, Siófokon felcserként tevékenykedett. Zongorázással is próbálkozott. 1961–1965 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1964–1994 között a Mafilm rendező-operatőre volt. 1994 óta szabadfoglalkozású.

1965-ben a Balázs Béla Stúdióban fényképezte a Három történet a romantikáról című kisfilmet. Két évvel később készítette el a fiatalokról szóló első nagy játékfilmjét a Lássátok feleim! címen, amely ún. szerzői film.

Magánélete

1979-ben házasságot kötött Görög Évával. Egy lányuk született: Piroska (1980).

Filmjei

Játékfilmek

• Kézenfogva (1964, Simó Sándorral, Szíjj Miklóssal)
• Kitörés (1964)
• Requiem (1964)
• A szonett (1965)
• Nosztalgia (1966)
• Lássátok feleim! (1967)
• Igaz mese Magyarországról (1972)
• Ámokfutás (1974)
• Defekt (1977)
• Művészegyüttessel Latin-Amerikában (1978)
• Haladék (1980)
• A sor

TV-filmek

• Három történet a romantikáról (1965)
• Bors (1968)
• Hosszú levél (1968)
• Történelmi társbérlet (1968)
• Alattvalók és királyok (1972)
• Kasparek (1977)
• Vándorbot (1977)
• Földalatti történet (1980)
• A világ metrói (1984–1993)
• Barlangbudapest (1985)
• Almási, avagy a másik gyilkos (1987)
• Holnapra a világ (1989)
• Áldott szép Húsvétnak gyönyörű ideje (1991)
• Arany fának arany ága (1991)
• Bölcsek jöttek napkeletről (1992)
• Csillagtörténetek (1992)
• Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc (1993)
• Csörgősipka (1993)
• Energia (1993)
• Kisváros (1993–2001)
• Sikeremberek (1993)
• Ganz Villamossági Művek (1994)
• Egyesült izzó (1994)
• "Engedjétek hozzám…" (1994)
• Zodiákus (1994)
• Duna-Tisza-csatorna (1994)
• Ez az a munkásság (1994)
• Hídépítők (1994)
• Magyarnémetek – Legenda a svábok hazájából (1999)
• Magyarnémetek – Rabszolgák (1999)
• Millenniumi mesék (2000)
• Családi album (2002)
• Tihany, az Európa-diplomás félsziget (2004)
• Az élet menete 2005 (2005)
• Gardasütés Tihanyban (2005)
• Fedőneve Achilleus (2006)
• Mátyás, a sosem volt királyfi (2006)
• Török dzsámiból, keresztény templom (2006)
• Az Időkirály birodalma (2007)
• Négyszögletű kerek erdő (2007)
• Illemberke (2007)
• A hét nyolcadik napja (2010)
• Életveszélyben (Állatmesék) (2010)
• Küzdelem egy csatornáért és 100 ezer munkahelyért (2013)
• Végzős kezdők (2013)
• A Szent Jog
• Játékszüret
• Jankovich Marcell műsora

Díjai

• Szkíta Aranyszarvas díj (2012)^[4]
• Balázs Béla-díj (2018)
• Érdemes művész (2020)

Jegyzetek

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 304. old.
• Napkút.hu Archiválva 2016. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Filmkatalógus.hu

További információk

• Magyar rendezők könyve. Szerkesztette: Gelencsér Gábor. Budapest, Magyar Filmintézet-Magyar Filmunió, 1999.
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4