A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Gellért Oszkár | |
 | |
| Született | Goldmann Oszkár 1882. szeptember 10.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1967. december 16. (85 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Gellért Endre |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (8/3-1-21/22) |
| Írói pályafutása | |
| Első műve | Az első stációnál (versek, 1903) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Oszkár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gellért Oszkár, 1899-ig eredeti nevén Goldmann Oszkár (Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Endre Gellért György, Gellért Oszkár, Gellért Tibor apja.
Élete
Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. Húsz éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt.[3] 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914–1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én felvette a római katolikus vallást[4] (korábban felekezeten kívüli volt). 1920–1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.
Művei
- Az első stációnál. Versek; Magyar Géniusz, Bp., 1903
- A Szent Korona tan hazugságai. Alkotmányjogi tanulmány; Légrády, Bp., 1908
- A deltánál. Újabb versek; Nyugat, Bp., 1909
- Ofélia térdein. Versek; Nyugat, Bp., 1911
- Gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
- Rubens asszonya. Új himnuszok a szerelemhez; Nyugat, Bp., 1912
- A diadalmas forradalom könyve. A Népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása; szerk. Gellért Oszkár; Légrády, Bp., 1918
- Testvérbánat csillaga. Régi és új versek 1900–1922; Kner, Gyoma, 1922
- Velem vagytok. Új versek; Genius, Bp., 1926
- Az utolsó dalért; szerzői, Bp., 1928
- Valami a végtelen sugarakból; Nyugat, Bp., 1929
- Őrizd meg titkodat. Új versek; szerzői, Bp., 1932
- Hajnali három. Új versek; Hungária Ny., Bp., 1934
- Tíz esztendő. Válogatott versek; Nyugat, Bp., 1934
- Égtájak közt. Versek 1945–1946; Révai, Bp., 1946
- A hetvenötéves Schöpflin Aladár; az emlékkönyvet Gellért Oszkár és Vidor Miklós állította össze; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
- Szövetség. Versek; Révai, Bp., 1948
- Arany János – Petőfi Sándor levelezése; sajtó alá rend. Gellért Oszkár; Hungária, Bp., 1948
- A három hegycsúcs. Versek; Révai, Bp., 1950
- Önéletrajz; Szépirodalmi, Bp., 1950
- Költő a békéért; Szépirodalmi, Bp., 1951
- Ötven év verseiből; Szépirodalmi, Bp., 1952
- Hírmondó. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
- Kortársaim; Művelt Nép, Bp., 1954
- Levelezésem a kortársaimmal; Művelt Nép, Bp., 1955
- Tiéd az egész föld. Versek; Magvető, Bp., 1955
- Nem vagy egyedül. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956
- Emberség, szerelem. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1957
- Daloló Hungária. Költemény ezer sorban; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Egy író élete; Bibliotheca, Bp., 1958–1962
- 1. 1902–1925
- 2. A Nyugat szerkesztőségében. 1926–1941
- Utószüret; Szépirodalmi, Bp., 1963
- Még hányszor? Versek; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Zuhanóban. Új versek; Szépirodalmi, Bp., 1966
- Száz az ezerből. Versek és történetük; Szépirodalmi, Bp., 1967
- Száz az ezerből; Szépirodalmi, Bp., 1982
- "...olvasd el szigorú szemmel cikkemet". Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Bp., 2017
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Budapest VIII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1907. év, 547. folyószám.
- ↑ Budapest-terézvárosi plébániahivatal által 5171/1939. sz. alatt kiállított bizonyítvány.
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 917. o. Online elérés
- Borbély Sándor: Gellért Oszkár; Akadémiai, Bp., 1976 (Kortársaink)
További információk
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- A magyar irodalom története
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.