A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Pátzay Pál (Pál Pátzay) | |
A Budapest folyóirat 1978. évi április számában Csigó László felvétele | |
Született | 1896. szeptember 17.[1][2][3][4] Kapuvár |
Elhunyt | 1979. szeptember 14. (82 évesen)[1][2][5] Budapest[6] |
Állampolgársága | magyar[7] |
Házastársa | Liebermann Lukrécia (h. 1924–1945)[8] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1945–1947) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátzay Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17.[9] – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész, az MTA levelező tagja.
Életpályája
Pátzay József kórházi gondnok és Szvetelszky Ilona[10] fiaként született. 1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A második világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművészek. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon és egyetlen párt tagja sem volt, vagy lett.
Művészete
Művészetszemléletében, s alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak, s barokkos lendületet. A robusztus Kenyérszegő c. szobrán, amikor a néző szeme a szobor arcával találkozik, szembetűnnek az arc finom görögös vonásai. A székesfehérvári huszárszobron nemcsak az arányos forma, hanem a lendület is magával ragadó.
Köztéri szobrai
- Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár, 1939
- Balassi Bálint (Budapest, Körönd, 1959)
- Faültető lányka (Kunfehértó, (eredetileg: Kunfehértói Állami Gazdaság) (jelenleg: Kunfehértó, Szabadság tér), 1963)
- Lenin (Budapest, Dózsa György út, 1970, ma a Szoborparkban)
- A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen)
- Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő című szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban, ennek másolata Szegeden előbb a Klauzál teret, majd a kis Dugonics teret díszíti.
- A komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred I. világháborús emlékműve (Komárom, 1941, megsemmisült)[11]
- Hunyadi János szobra Pécs, Széchenyi tér
- Kenyérszegő (Kapuvár, Fő tér, 1974)[12]
Fontosabb kisplasztikái és portréi
- Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG)
- Nővérek (1933)
- Vízbelépő (bronz, 1955)
- Bernáth Aurél (bronz, 1958)
- Derkovits Gyula (bronz, 1966)
- Kodály Zoltán (bronz, 1967)
Írásai
- Korunk esztétikai zűrzavara (tanulmány, Budapest, 1962)
- A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Budapest, 1966)
- Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet című kötetben jelentek meg 1967-ben.
Kiállításai
Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.
Társasági tagság
Díjai, elismerései
- A főváros Ferenc József jubileumi díja (1931, Dajka című szobráért)
- a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérem
- a párizsi világkiállítás nagydíja (a Szent Istvánt ábrázoló szobráért)
- Greguss-érem (a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért)
- A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották
- Kossuth-díj (1950, 1965)
- Kiváló művész (1952)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1970, a második világháború debreceni páncélos csapatának emlékművéért)
Emlékezete
- Sírja Kapuváron, a Szent Kereszt temető IX. parcellájának díszsírhelyén található. Egykori lakóhelyén (Budapest II. kerületében) emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
- A jeruzsálemi Jad Vasem intézet kertjében nevét a Világ Igazai emléktáblája őrzi.
Irodalom
- Genthon István: Pátzay Pál (Magy. Művészet, 1930)
- Ybl Ervin: Pátzay Pál művészete (Szépművészet, 1942. 7. sz.)
- Kassák Lajos: Pátzay Pál. Vallomás tizenöt művészről (Bp., 1942)
- Végvári Lajos: Pátzay Pálról (Művészet, 1965. 6. sz.)
- Pogány Ö. Gábor: Pátzay Pál szobrászművész kiállítása (Katalógus-előszó, Budapest, 1976)
- Kontha Sándor: Pátzay Pál (Budapest, 1985)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Pal Patzay (holland nyelven)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 43/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Születési bejegyzése a kapuvári polgári születési akv. 235/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Pátzay Józsefné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Az Észak-Komáromban felállított emlékművet 1945-ben lebontották, a Pátzay által készített bronz főalak raktárba került, ahonnan a 2000-es években eltűnt.
- ↑ Pátzay Pál - Kenyérszegő. www.irodalmiradio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Források
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Pátzay Pál – életrajza az Artportal.hu-n (hozzáférés: 2012. július 23.)
- The Righteous Among The Nations – Pátzay Pál Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.