A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bonn | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Kerület | Köln | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Katja Dörner (2020. november 1. – , Szövetség ’90/Zöldek) | ||
Irányítószám | 53111–53229 | ||
Körzethívószám | 0228 | ||
Rendszám | BN | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 331 885 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2223 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 60 m | ||
Terület | 141,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′Koordináták: é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′ | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Bonn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonn témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9. legnagyobb városa, amely Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja volt egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a „Bundespräsident” is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. A kormányhivatalok nagyjából fele megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.
Történelme
A város helyén eredetileg kelta település állt, majd a római korban Castra Bonensia néven vált légióstáborrá, amelyet Drusus alapított i. e. 9 és 12 között a Rajna vonalának biztosítására. Castra Bonensia nevét először Tacitus említette 69-ben.
Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A 13. században falat emeltek a város köré. a 12. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük (III.) Frigyes német királyt 1314-ben és IV. Károly német-római császárt 1346-ban. 1815-től Poroszország, azóta Németország része.
Nevezetességek
- Münster – A Münsterplatz délkeleti oldalán áll a 900 éves templom, amely a római kortól kezdve ma is központja a városnak.
A római korban a kereszténység megjelenése idején két római tiszt: Cassius és Florentius mártíromsága emlékére a mai templom (Mümster) helyén sírkápolnát emeltek és itt őrzik a két vértanú, Szent Cassius és Szent Florentius csontjait is.
A templom építése a 11. század hatvanas éveiben kezdődött, mai alakját azonban a 12-13. században kapta. Központja volt a Cassius-kolostornak, amely a franciák által 1802-ben történt feloszlatásáig itt tartotta istentiszteleteit. Két szentélytornyos épület, 94 méter magas toronnyal. A középkori építészet remeke a Münsterhez délről csatlakozó kerengő, amelyet Gerhard von Are kolostori prépost építtetett a 12. századi építőmúvészet egyik legjelentősebb német alkotásaként.
- Jézus Szíve-templom (Namen-Jesu-Kirche (Bonn) – A 17. század végén, az ellenreformáció szimbólumaként építették. 1717-ben szentelték fel.
Az alapjában barokk építmény román és gótikus stílusjegyeket is tartalmaz. Hagymakupolás tornyai egykor Bonn tűztornyaiként szolgáltak. E templom tornyában lakik a város legrégebbi, 1535-ből való harangja, mely egykor hetenként egyszer harangszóval figyelmeztette a város polgárait a járdák tisztán tartására.
- Ludwig van Beethoven (1770–1827) szülőháza (Beethovenhaus) – a Bonngasse 20. alatt található, ahol életének első négy esztendejét töltötte.
Beethoven szülei: Johann van Beethoven és ifjú felesége, Maria Magdalena Kevernich 1767-ben költöztek a ház hátsó részébe. Az első részben a választófejedelem udvari zenekarának tajai laktak, amelynekm apja a tenoristája volt.
1889-ben a házat eladásra vagy lebontásra ítélték, mivel a város akkori vezetői sajnáltak háromezer márkát kifizetni érte, a bonni zenebarátok azonban megmentették az épületet a lerombolástól. Megalapították a Beethoven-ház egyesületet (Verein Beethoven Haus), melyhez olyan személyiségek csatlakoztak, mint például Bismarck, Adolf von Menzel festő, Johannes Brahms, Clara Schumann és külföldről Giuseppe Verdi. Egy évvel később pedig megrendezték a házban az első emlékkiállítást is. Az épületet eredeti formájában helyreállították, majd a fellelhető Beethoven emlékek gyűjtésére indított akció során 1927-ben a szomszédos házban, a Bonngasse 18.-ban megalapították a Beethoven-archivumot, amely főleg a tudományos kutatás céljait szolgálta. Itt működik egy húszezer kötetes könyvtár is és itt őrzik a világon fellelhető valamennyi Beethoven-kézirat fénymásolatát is. Az archívum elsősorban zenekutatók szolgálatában áll, de a tudományos érdeklődésű közönség is meglátogathatja.
- Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem – főépülete barokk stílusban épült.
Lakosság
Közintézmények
Államigazgatás
Miután Bonn 1991-ben elveszítette szövetségi fővárosi státusát, az államigazgatás keretein belül továbbra is kitüntetett szerepe van; a szövetségi város (Bundesstadt) megkülönböztető rangot viseli. Az egyes minisztériumok és államigazgatási intézmények Berlinbe költöztetését az 1991. június 20-án elfogadott Berlin/Bonn-törvény szabályozza, amelynek értelmében hat szövetségi minisztérium és számos államigazgatási intézmény székhelye továbbra is Bonn maradt, s az egyensúly fenntartása végett huszonkét szövetségi intézmény, illetve hivatal székhelyét Bonnba helyezték át. Ezenkívül a törvény megszabja a berlini és a bonni székhelyű minisztériumi alkalmazottak számának egyensúlyban tartását is, aminek következtében utóbbiak száma megközelítőleg 10 000 fő. Továbbra is bonni székhelyű a Szövetségi Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Minisztérium, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium valamint a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium. Ezenkívül a berlini székhelyű minisztériumok rendelkeznek egy-egy alsóbb szintű bonni, úgynevezett második székhellyel is.
Oktatásügy
A -Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) elődjét, az Akadémiát 1777-ben alapították. Az intézményt, bő két évtizednyi tevékenységét követően 1798-ban megszüntették. 1818-ban történt újraalapítását követően Németország legnagyobb egyetemei közé sorakozott fel. Az egyetemi kórházzal együttvéve jelenleg Bonn legjelentősebb munkáltatói közé tartozik. Egykori csillagvizsgálója, a mai Bonni Népi Csillagvizsgáló (Volkssternwarte Bonn) és egyúttal a Tudományos Kommunikációs Intézet (Institut für Kommunikationswissenschaften) székhelye is.
A városban található a Max Planck Intézet matematikai és rádióasztronómiai tagozata. Miután némely tudományos és kutatási intézmény székhelyét Berlinbe helyezték át, az intézmények egyensúlyának helyreállítása végett, 1998-ban megalapították a bonni Caesar Kutatási Központot (Forschungszentrum Caesar), az 1964-ben Berlinben alapított Német Fejlesztéspolitikai Intézetet (Deutsche Institut für Entwicklungspolitik) pedig Bonnba költöztették.
A helyi ENSZ központban székel az Egyesült Nemzetek Egyetemének „Institute for Environment and Human Security (UNU-EHS)" elnevezésű intézete.
Itt működik a hernei központú Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztériumi továbbképzési akadémia (Fortbildungsakademie des Innenministeriums des Landes Nordrhein-Westfalen) pénzügyi tagozata, a „Fortbildungsakademie der Finanzverwaltung NRW (FortAFin)” is.
Az itteni Borromäus-egyesület (Borromäusverein) által 1921-ben alapított és 1947-ben államilag is elismert Fachhochschule für das öffentliche Bibliothekswesen felsőoktatási intézmény 2004-ben szűnt meg.
Az 1995-ben alapított Bonn-Rhein-Sieg Főiskola, nevével ellentétben, nem a város területén található. Az iskola székhelye Sankt Augustinban, további tagozatai pedig Rheinbach és Hennef (Sieg) városokban vannak.
Egészségügy
A város területén lévő mintegy 15 kórház közül legjelentősebb a Bonni Egyetemi Kórház (Universitätsklinikum Bonn), amelynek tizenkét osztályán harminc klinika tevékenykedik. Az egyetemi kórház épületeinek java része a Venusbergen fekszik. A kórház történetének kezdetei 1783-ig nyúlnak vissza, ekkor alapították meg az egyetem elődjének számító Akadémián a sebészeti tanszéket. Első sebészeti klinikáját 1819-ben alapították, mely 1883-ban átköltözött egy Theaterstraße-beli új épületbe. A második világháborúban 1944 októberében az épületet bombatalálat érte. Az egyetemi kórháznak jelenleg otthont adó venusbergi épületkomplexum építését 1946-ban kezdték el, s 1949-ben már az új építmények falai között indította újra tevékenységét. Az intézményben 2004-ben 674 orvos és 1148 ápolónő látta el feladatát, aminek eredményeként abban az évben 39 000 kórházi kezelést végeztek. A venusbergi épületkomplexumban elhelyezett klinikák illetve gyógyászati centrumok: szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat, ideggyógyászat, sugárkezelés, radiológia, gyógyszerészet. A belvárosba kihelyezett klinikái: fogászat és szájsebészet, gyermekklinika, poliklinika.
További jelentős nagy kórház a Rheinischen Kliniken Bonn.
Polgármesterek
- 1814–1816: Anton Maria Karl Graf von Belderbusch
- 1816–1816: Peter Joseph Eilender
- 1817–1839: Johann Martin Joseph Windeck
- 1840–1850: Karl Edmund Joseph Oppenhoff
- 1851–1875: Leopold Kaufmann
- 1875–1891: Hermann Jakob Doetsch
- 1891–1919: Wilhelm Spiritus
- 1920–1922: Fritz Bottler
- 1923–1931: Johannes Nepomuk Maria Falk
- 1932–1933: Franz Wilhelm Lürken
- 1933–1945: Ludwig Rickert
- 1945–1948: Eduard Spoelgen
- 1948–1951: Peter Stockhausen
- 1951–1956: Peter Maria Busen
- 1956–1969: Wilhelm Daniels
- 1969–1975: Peter Kraemer
- 1975–1994: Hans Daniels
- 1994–2009: Bärbel Dieckmann
- 2009–2015: Jürgen Nimptsch
- 2015 óta: Ashok-Alexander Sridharan
Média
Rádió és televízió
- Deutsche Welle
- ZDF
- WDR
- Radio Bonn/Rhein-Sieg“
Újságok
- General-Anzeiger
- Bonner Rundschau
- Boulevardblatt Express
A város híres szülöttei
- Klaus Barbie, háborús bűnös
- Benjamin Barg, labdarúgó
- Ludwig van Beethoven, zeneszerző
- Hans Bongartz, labdarúgó
- Walter Eschweiler, labdarúgó játékvezető
- Julius von Haast, geológus
- Moses Hess, filozófus
- Natalie Horler, énekes, műsorvezető
- Gottfried Kinkel, költő, művészettörténész
- Peter Joseph Lenné, műkertész
- Klaus Ludwig, autóversenyző
- Balduin Möllhausen, író
- Marcel Ndjeng, labdarúgó
Galéria
Testvértelepülések
- Németország, Potsdam 1988
- Izrael, Tel-Aviv 1983
- Egyesült Királyság, Oxford 1947
- Magyarország, Budafok (Budapest XXII. kerülete) 1991
Bad Godesberg városrész testvértelepülése:
- Lengyelország, Opole 1997
- Franciaország, Saint-Cloud 1957
- Olaszország, Frascati 1960
- Egyesült Királyság, Windsor and Maidenhead 1960
- Belgium, Kortrijk 1964
- Törökország, Yalova 1969
Beuel városrész testvértelepülése
Hardtberg városrész testvértelepülése:
Jegyzetek
- ↑ register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
Források
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 294–295. o. ISBN 963-05-6928-0
További információk
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.