Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Vaszary János (egyértelműsítő lap).

Vaszary János
Vaszary János 1925 körül
Született	Vaszary János Antal 1899. január 11. Budapest[1]
Elhunyt	1963. november 27. (64 évesen)[2] Madrid[3]
Állampolgársága	magyar osztrák–magyar
Házastársa	Muráti Lili
Foglalkozása	író forgatókönyvíró színműíró színész rendező filmrendező színigazgató
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vaszary János (Budapest, 1899. január 11.^[4] – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

Életpályája

Vaszary Gábor (1866–1932)^[5] főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?) gyermekeként született.^[6] 1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban és a Belvárosi Színházban 1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoëffnél tanulta. 1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállalkozást, 1926-ban azonban hazatért. 1927–1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932–33-ban a Terézkörúti Színpad művészeti vezetője volt, majd ezt követően két évig az Andrássy úti Színház rendezője, 1935–36-ban főrendezője volt. 1933–34-ben a Budapesti Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett. 1939–1941 között a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház főrendezőjeként, 1941–1944 között az Andrássy úti Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1945-ben, feleségével Muráti Lili színésznővel emigrált, két évre rá Madridban telepedett le. Ott halt meg, 1963-ban.

Magánélete

Első házastársa Siklossy Janka színésznő volt, akit 1929. szeptember 10-én Budapesten vett nőül, ám 1938-ban elváltak.^[7] Második felesége Muráti Lili színésznő volt.

Írói tevékenysége

1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt, továbbá filmet is rendezett.

Rendezései

• Walter Hasenclever: Emberek
• Jean Sarment: Hamlet házassága
• Carl Zuckmayer: Kristóf Katica
• Békeffy István – Stella Adorján: Jöjjön elsején!
• Vaszary Gábor: Bubus
• Hermann Bahr: Josephin

Művei

• Szőke Szakáll: VIII. Albert / Vaszary János: Braun ki lesz csapva / Békeffy László: Kitöltjük az összeíró ívet; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
• Szajnaparti kaland. Regény; Írás, Bp., 1942
• Zörgetik az ajtót... Naplójegyzetek 1944 karácsonyától 1946 júniusáig az oroszok által megszállt Magyarországon; Hungária, Bad Wörishofen, 1949
• A macska felugrott az asztalra. Regény; Magyarok útja, Buenos Aires, 1950
• Tubák csodálatos élete (regény, 1958)
• Kaland a vöröshajú lánnyal (regény, 1990)
• Ma éjjel szabad vagyok (dráma, 1934)
• A vörös bestia (dráma, 1934)
• Angyalt vettem feleségül (dráma, 1939)
• A pénz nem boldogít (dráma, 1942)

Filmjei

• Egy éj Velencében (1934)
• Rád bízom a feleségem (1937)
• 3 : 1 a szerelem javára (1937)
• Tokaji rapszódia (1937)
• Mámi (1937)
• Édes a bosszú (1937)
• A papucshős (1938)
• Párbaj semmiért (1940)
• Igen vagy nem? (1940)
• Tökéletes család (1941)
• Miért? (1941)
• Egy éjszaka Erdélyben (1941)
• Pofon az éjszakában (1941)
• Házasság (1942)
• Megálmodtalak (1943)
• Kölcsönadott élet (1943)
• Házassággal kezdődik (1943)
• Erénycsősz (1943)
• Egy nap a világ (1944)

Jegyzetek

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Kortárs magyar írók