Kanári-szigetek -

	Kanári-szigetek (Canarias)
; Kanári-szigetek címere	; Kanári-szigetek zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartományai	Santa Cruz de Tenerife,; Las Palmas
Rang	autonomous community of Spain
Hivatalos nyelv	spanyol
Székhely	Las Palmas de Gran Canaria
Elnök	Paulino Rivero Baute
Polgármester	Angel Victor Torres Perez
Irányítószám	CN
	Népesség
Teljes népesség	2 172 944 fő (2021)
Népsűrűség	248 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7447 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 28° 32′ 10″, ny. h. 15° 44′ 56″Koordináták: é. sz. 28° 32′ 10″, ny. h. 15° 44′ 56″
	Kanári-szigetek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A szigetcsoport geológiailag az Afrikai-lemezen fekszik, de politikailag és kulturálisan Európához tartozik.

A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, La Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) székhelyt cserél Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas között. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.

Nevének eredete

Nevének etimológiája a legelfogadottabb nézetek szerint a latin Canariae Insulae, (A kutyák szigete) elnevezésre megy vissza. Ez eredetileg az egyik sziget, Canaria – valószínűleg a mai Gran Canaria – neve lehetett, innen terjedt át az egész szigetcsoportra. Idősebb Plinius szerint ezen a szigeten nagy tömegben éltek igen nagy testű kutyák.^[2] Egyes vélemények szerint ezek a kutyák „tengeri kutyák”, azaz fókák is lehettek.^[3]

A kanárimadár nevét a szigetekről kapta, nem pedig fordítva.

Földrajz

Nyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pedig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerife, Salmor és Bonanza pedig El Hierro közelében.

A fő szigetek saját igazgatással		Szigetek saját igazgatás nélkül
Tenerife	2034 km²	–
Fuerteventura	1660 km²	Lobos	04,58 km²
Gran Canaria	1560 km²	–
Lanzarote	0846 km²	La Graciosa	0029 km²
		Alegranza	10,30 km²
		Montaña Clara	01,48 km²
		Roque del Este	00,06 km²
		Roque del Oeste	00,015 km²
La Palma	0708 km²	–
La Gomera	0370 km²	–
El Hierro	0269 km²	–

Nagyítás

A Kanári-szigetek térképe

Földtan

A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop)(wd) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeztek egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek.

Domborzat

Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.

A szigetek legmagasabb pontjai:

Név	Magasság és a sziget neve
Teide	3715 méter (Tenerife)
Roque de los Muchachos	2426 méter (La Palma)
Morro de la Agujereada	1956 méter (Gran Canaria)
Malpaso	1500 méter (El Hierro)
Garajonay	1487 méter (La Gomera)
Zarza	812 méter (Fuerteventura)
Peñas del Chache	670 méter (Lanzarote)
Caldera de Alegranza	289 m (Alegranza)
Las Agujas	266 m (La Graciosa)
La Mariana	256 m (Montaña Clara)
La Caldera o La Herradura	127 m (Lobos)

Éghajlat

Éghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35-40 °C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).^[4]

A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

Lanzarote (reptér, 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	20,7	21,3	22,9	23,5	24,6	26,3	28,2	29,1	28,6	26,7	24,2	21,8	24,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	14,0	14,3	15,0	15,7	16,8	18,8	20,4	21,2	20,8	19,4	17,2	15,4	17,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	17	18	13	5	2	0	0	1	2	10	15	29	111
Havi napsütéses órák száma	203	201	241	255	297	292	308	295	248	235	207	196	2978
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología^[5]

Las Palmas, Gran Canaria (reptér; 1981-2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	29,5	30,9	34,0	34,3	36,0	36,9	44,2	39,2	39,0	36,0	36,2	29,4	44,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	20,8	21,2	22,3	22,6	23,6	25,3	26,9	27,5	27,2	26,2	24,2	22,2	24,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	15,3	15,6	16,2	16,3	17,3	19,2	20,8	21,6	21,4	20,1	18,1	16,5	18,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	10,2	9,4	10,5	12,0	12,2	14,4	16,4	17,6	16,8	14,8	12,8	12,0	9,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	25	24	13	6	1	0	0	0	9	16	22	31	149
Havi napsütéses órák száma	184	191	229	228	272	284	308	300	241	220	185	179	2821
Forrás: World Meteorological Organization (UN),^[6] Agencia Estatal de Meteorología^[7]

Santa Cruz de Tenerife éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	21,0	21,2	22,1	22,7	24,1	26,2	28,7	29,0	28,1	26,3	24,1	22,1	24,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	15,4	15,3	15,9	16,5	17,8	19,5	21,2	21,9	21,7	20,3	18,4	16,6	18,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	32	35	38	12	4	1	0	2	7	19	34	43	226
Havi napsütéses órák száma	178	186	221	237	282	306	337	319	253	222	178	168	2887
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología^[8]

La Palma (reptér; 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	27,0	31,0	32,8	36,6	32,4	29,4	38,4	38,0	36,8	34,4	31,6	28,1	38,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	20,6	20,7	21,2	21,6	22,6	24,1	25,5	26,3	26,6	25,5	23,5	21,8	23,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	15,5	15,3	15,7	16,2	17,4	19,2	20,7	21,4	21,3	20,2	18,3	16,7	18,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	9,4	10,9	10,2	10,0	11,0	15,2	14,9	16,7	16,4	15,3	10,0	10,0	9,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	49	57	33	19	7	2	1	1	12	41	70	80	372
Havi napsütéses órák száma	141	146	177	174	192	188	222	209	187	175	140	138	2089
Forrás: AEM ^[9]

Növényzet

A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.

Echium wildpretii
Kanári sárkányfa
Astydamia latifolia
Kanári fenyők
Kanári kutyatej
Kopár hegyoldalak szukkulens vegetációval
A cserjés Echium decaisnei
Kaktuszfélékből (Opuntia és Senecio fajok) álló vegetáció
A kanári datolyapálma
Tamariska bokrok
Cytisus supranubius a Teidén
Babérlombú erdő Gomérán

Állatvilág

Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Sajátos faja volt az állatvilágnak a tenerifei óriáspatkány(wd) (Canariomys bravoi), ami a szigeti óriásnövés, az izolált gigantizmus(wd) példája lehetett. El Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) is még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.

Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:

Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (El Hierro sziget),
Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (La Palma).

Az invazív emlősök elterjedése a Kanári-szigeteken ^[10]
Invazív emlősök	Lanzarote	Fuerteventura	Gran Canaria	Tenerife	La Gomera	La Palma	El Hierro
Mediterrán sün ( Atelerix algirus )	x	x	x	x
Házi cickány (Crocidura Russula)			x
Etruszk cickány ( Suncus etruscus )				x
Nílusi repülőkutya ( Rousettus aegyptiacus )				x
Házimacska ( Felis catus )	x	x	x	x	x	x	x
Vadkecske ( Capra hircus )	x	x	x	x	x	x	x
Európai muflon ( Ovis gmelini )				x
Sörényes juh ( Ammotragus lervia )						x
Berber mókus ( Atlantoxerus getulus )		x
Házi patkány ( Rattus rattus )	x	x	x	x	x	x	x
Vándorpatkány ( Rattus norvegicus )	x	x	x	x	x	x	x
Nyugati házi egér ( Mus domesticus )	x	x	x	x	x	x	x
Vadnyúl ( Oryctolagus cuniculus )	x	x	x	x	x	x	x

Természetvédelem

A 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Az ország nemzeti parkjai közül itt négy van.^[11]

A négy nemzeti park:

Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)
Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)

Népesség

Bővebben: A Kanári-szigetek népessége

Népességének változása

A népesség alakulása 2016 és 2021 között

Lakosok száma	2 101 924	2 108 121	2 127 685	2 153 389	2 175 952	2 172 944
	2016	2017	2018	2019	2020	2021

Adatok: Wikidata

Az egyes szigetek népessége 2022-ben^[12]12">szerkesztés

Tenerife – 978 099
Gran Canaria – 876 192
Lanzarote – 154 915
Fuerteventura – 122 526
La Palma – 86 451
La Gomera – 22 711
El Hierro – 11 570

Legnépesebb településekszerkesztés

A szigetek legnépesebb települései 2019-ben,^[13] kiemelve az egyes szigetek legnagyobb települései.

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanári-szigetek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Source: Kanári-szigetek

Navigáció: Villamosságtan >

Elektromos ellenállás
Elektronika

Elektrotechnika
Hídkapcsolások

Villamosságtan

Kapcsolódó kifejezések: