A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Makaronézia az Atlanti-óceán északi medencéjében, Dél-Európához, illetve Észak-Afrikához viszonylag közel található szigetcsoportok összefoglaló elnevezése. Ezeket a szigeteket ugyancsak Makaronézia néven önálló flóraterületként, illetve biorégióként is megkülönböztetik.[1] Ebben az értelemben Makaronézia az északi flórabirodalom (Holarktisz) része.
Részei
Makaronézia földtani-természetföldrajzi tagolása némiképpen eltér politikai felosztásától, bár mindkét értelemben négy szigetcsoportra tagoljuk. Politikailag ezek:
- Azori-szigetek (Portugália),
- Madeira-szigetek (Portugália),
- Kanári-szigetek (Spanyolország),
- Zöld-foki-szigetek (Zöld-foki Köztársaság néven független; korábban portugál gyarmat volt).
Természetföldrajzi értelemben a politikailag a Madeira-szigetekhez tartozó Selvagens-szigetcsoport a Kanári-szigetek része. Az ellentmondás feloldása érdekében ezeket a lakatlan szigeteket egyes szerzők önálló szigetcsoportnak tüntetik fel.
Az utóbbi évek kladisztikus elemzései alapján egyértelműnek tűnik, hogy növényföldrajzi szempontból a Zöld-foki-szigetek Afrikához (az óvilági trópusok flórabirodalmához) tartoznak. A Kanári-szigetek növényföldrajzi helyzete több szempontból is az óvilági trópusok és az északi flórabirodalom közötti, átmeneti jellegűnek tűnik.
Földtani felépítése
Mind a négy szigetcsoport alapvetően vulkáni eredetű:
- Az Azori-szigetek az Atlanti-óceán óceánközépi hátságának a tengerszint fölé magasodó csúcsai; kőzetanyaguk ennek megfelelően ún. MORB bazalt.
- A Kanári- és a Madeira-szigetek ún. forrópontos vulkanizmus termékei; kőzetanyaguk ennek megfelelően ún. OIB bazalt.
- A Zöld-foki-szigetek egyes tagjain a bazalt közé ékelt pala- mészkő- és dolomitszirtek is előfordulnak.
- Az egyetlen, tisztán üledékes kőzetekből álló sziget a Madeira-szigetek második legnagyobb tagja, Porto Santo.
Éghajlata
Az északi szigetcsoportok (Azori-, Madeira-szigetek) éghajlata szubtrópusi, délen a Zöld-foki-szigeteké trópusi (ezért ezeket gyakran nem is sorolják a Makaronézia flóraterülethez). A Kanári-szigetek helyzete átmeneti: a szigetcsoport 1500 m fölé magasodó tagjain elég csapadék van a babérlombú erdők kifejlődéséhez, az alacsonyabb szigetek viszont szárazok, sivatagosak.
Az óceán, illetve azon belül a Golf-áramlás kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szigetcsoport (főleg a Madeira-szigetek) éghajlatát befolyásolja; ennek eredményeként ezek klímája a tipikus trópusinál, illetve szubtrópusinál valamivel kiegyenlítettebb (az évszakok kevésbé különböznek egymástól).
Növényzete
Állatvilága
Jegyzetek
Források
- Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.
- Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
- O'Brian, S. – Andrews, S.: Kanári-szigetek. Park kiadó, Budapest, 2005.
- Macaronesia
- Különböző geodinamikai környezetek magmatizmusa[halott link]
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.