A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tanácsköztársaság vagy szovjetköztársaság olyan államforma illetve kormányzati forma, amelyben a hatalmat közvetlenül munkástanácsok, szovjetek gyakorolják. A fogalom a köztudatban szorosan kötődik a kommunista államokhoz, habár eredetileg nem egy meghatározott politikai irányzathoz kapcsolódott, hanem a történelem során valaha létrejött demokráciák egy sajátos, nem parlamentáris népuralmi formáját jelölte. 1919. március 21-én Budapesten kiáltották ki a Magyarországi Tanácsköztársaságot, létrehozva az 1917-es októberi orosz forradalom példáját követve Magyarországon is a proletariátus osztályuralmát.[1]
Az oroszországi tanácsköztársaság (szovjetköztársaság) (1917–1922)
Oroszországban az első munkás- és katonatanácsok (oroszul советы, szovjetek) az 1905-ös forradalom idején alakultak. Az első világháborút és az 1917-es februári forradalmat követően újraalakultak. Ezt követően – szemben Lvov herceg majd Kerenszkij polgári jellegű, koalíciós Ideiglenes Kormányával – a Lenin vezette bolsevik párt (akkor még Összoroszországi Szociáldemokrata Párt) kiadta a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelszót. A hatalom fegyveres átvételére végül 1917. november 7-én (a régi juliánus naptár szerint október 26-án, innen az októberi forradalom elnevezés) került sor, amikor a Kerenszkij-kormány megdöntése után a pétervári szovjet vette át az állam irányítását. Az első szovjet kormány még koalíciós kormány volt, de 1918-ban már csak bolsevikokból állt, akik (a gyorsan kirobbanó polgárháborúra hivatkozva) proletárdiktatúrát vezettek be.
Szovjet-Oroszországból és az egykori Orosz Birodalom területén létrejött bolsevik államból 1922-ben alakult meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, közkeletű elnevezéssel Szovjetunió.
Az első világháborút követő forradalmak idején rövid életű kommunista hatalomátvételek zajlottak le (Bajor Tanácsköztársaság: 1919. április 6-május 3., Szlovák Tanácsköztársaság 1919. június 16-ától július 7-ig). Ezek lényegében az orosz mintát követték, és az elnevezést is onnan vették át. Az orosz Tanácsköztársaságban, majd a Szovjetunióban a húszas évek elején sajátos bürokratikus, egypártrendszerű diktatúra jött létre, amelyben az eredeti hatalmi szerveknek, a szovjeteknek már csupán végrehajtó szerep jutott.
Magyarországi Tanácsköztársaság
A tanácsköztársaság Magyarország államformája volt 1919. március 21-étől 1919. augusztus 1-jéig. (Ezzel párhuzamosan a Magyar Népköztársaság elnevezés is használatban volt.)
1919. március 21-én az antant-hatalmak által küldött ultimátum hatására – amely a román közigazgatás kiterjesztését írta elő a Tisza vonaláig – lemondott az addigi polgári demokratikus koalíciós kormány, a gyengülő szociáldemokraták pedig bevonták az addigra a munkások körében megerősödött Kommunisták Magyarországi Pártját a hatalomba: a két párt egyesült és kikiáltották a Tanácsköztársaságot, létrejött a proletárdiktatúra.
Orosz mintára munkástanács-igazgatást vezettek be az üzemekben, köztulajdonba vették a lakóházakat, szállodákat, oktatási intézményeket, üzleteket, végül pedig a földbirtokok szocializálásáról jelent meg rendelet. Mindez új problémák tömegét hozta felszínre a mindennapi élet és a termelés, elsősorban a frissen létrehozott magyar Vörös Hadsereg ellátása tekintetében.
A Tanácsköztársaság folyamatos külső nyomás alatt állt, egységét csak erős hadsereggel tudta fenntartani. A Vörös Hadsereget a tisztikar is támogatta, és a sokat tapasztalt Stromfeld Aurél irányította. Az északi hadjárat sikerei után Clemenceau francia miniszterelnök politikai nyomására Kun Béla a Vörös Hadsereget visszarendelte az elfoglalt területekről, ez demoralizálta a katonákat, teljesen megtörte az addig győztes hadsereg morálját, a vöröskatonák közül sokan haza indultak. Stromfeld Aurél is lemondott posztjáról.[4] A védtelenül maradt ország, a több irányból szorongató túlerővel szemben végül július 31-én összeomlott. Magyarország egész területét megszállták a világháborút megnyerő antant-országok csapatai.
Bajor Tanácsköztársaság
1919. április 7-én – a helyi kommunisták részvétele nélkül kiáltották ki a Tanácsköztársaságot Bajorországban. Április 13-án a kommunisták is csatlakoznak, a szociáldemokrata kormány azonban május 3-ára körülzáratta Münchent, és a katonaság felszámolta a Tanácsköztársaság központját.
Szlovák Tanácsköztársaság
A magyar Vörös Hadsereg 1919-es északi hadjáratában visszafoglalta a Felvidéket, és egészen a lengyel határig jutott. A katonai sikerek hatására Eperjesen június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot – amelynek azonban semmilyen belső támogatottsága nem volt, és július 7-én a Vörös Hadsereg visszavonulását követően elbukott.
Jegyzetek
- ↑ Pritz, i. m. 2-3. old.
- ↑ Mit jelent ma az őszirózsás forradalom? Archiválva 2020. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, evangelikus.hu
- ↑ Protect! The Power of the Proletariat Archiválva 2016. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, budapestposter.com
- ↑ 1927. október 10. | Stromfeld Aurél halála Archiválva 2014. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, rubicon.hu
Források
- Révai Mór Jánosné: 1918 november 1 - 1919 augusztus 1, mek.oszk.hu
- Harmat Árpád Péter: A forradalmak kora Magyarországon 1918 és 1921 közt, tortenelemcikkek.hu
- Pritz Pál: A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban, grotius.hu
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.