A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit Magyarországon jelenleg az Alaptörvény és az egyesülésről szóló törvény rendelkezései tartalmazzák.
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.
Fogalma
- Önkéntesen létrehozott,
- önkormányzattal rendelkező szervezet,
- alapszabályában meghatározott célra alakul,
- nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
- céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.
A pártállami „egypárt”
- A pártállami „egypárt” tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
- Ilyen párt működhet látszólagos többpártrendszerben is (például a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban.
- A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az „pártonkívüli”.
- A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindenki számára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
- George Orwell találóan „belső pártnak” nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a „külső párttal”, amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)
A párt a többpártrendszerben
- A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért.
- Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
A pártok jellemzői
- megosztottság – konfliktus kifejezői
- érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat
- a rész az egészet képviseli
- nem partikuláris érdekeket közvetítenek
- alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek
- mai pártok
- a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
- hierarchiával rendelkezik
- programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására
- az állam és a társadalom között közvetít
- programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
- céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne
LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni:
- állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép
- látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken belül
- a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására
- az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére
A pártrendszerek kialakulása
Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.
A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó
Beyme felosztása
A Beyme-féle 10 párttípus:
- liberális (feudalizmus, rendiség ellen)
- radikális (francia forradalom, annak eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága)
- konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok)
- szocialista (szociáldemokrata) (4. rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
- kereszténydemokrata (modern konzervatív)
- paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben)
- regionális, etnikai pártok (politikai önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
- kommunista (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend)
- fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
- környezetvédők (ökológiai pártok az 1970-es évektől)
A pártok szerepe
- társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
- közvéleményt formálják,
- választási alternatívákat dolgoznak ki
- nézeteket egyeztetnek.
- vezetőket választanak
A pártok funkciói
- érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése)
- érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
- szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése
- internáló, integráló funkció
- az emberek valahova tartozzanak
- beintegrálja az egyént a társadalomba
- a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való részvétel
- politikusok rekrutációja, szelekciója
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- nem kell érteni a szakmához(!)
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör .
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.