A direktoriális ^[1] vagy kollegiális vagy tanács-kormány ^[1] olyan politikai rendszer, ahol több ember közösen gyakorolja az államfő és / vagy kormányfő hatáskörét. Mivel a 21. század elején szinte csak Svájcban létezik,^[2] (illetve kisebb mértékben San Marinoban) ezért svájci típusú kormányzati rendszernek is nevezik.^[1]

Múltja

A rendszert az 1776-os pennsylvaniai alkotmány ihlette, amelyben kiemelkedően szerepelt a 12 fős kollegiális Legfelsőbb Végrehajtó Tanács a primus inter pares elnökletével. Ennek a kormányzati formának a francia mintára épülő változatai az 1792-1802 évi francia forradalmi háborúk alatt a Franciaország által meghódított európai régiókban is létrejöttek.

A 20. században Uruguayt, Jugoszláviát, Ukrajnát ^[3] és pár más országot rövidebb-hosszabb ideig direktoriális kormányok irányították. A volt Szovjetunió kormányát is bizonyos szempontból direktoriálisként lehetne jellemezni, de ez sokkal másabb mintában fejlődött.

Svájcban

A Svájci Szövetségi Tanács tipikus parlamenti kormánynak tűnhet, de direktoriális rendszerű. Tagjait nem a közös politikai ideológia, hanem a kollegialitás tartja össze.^[4]

Bővebben: Szövetségi Tanács (Svájc)

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Directorial system című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.