A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Politikatudomány | |
politológia | |
Nanine Vallain: A Szabadság allegóriája (1794) (Francia forradalom múzeuma) | |
Tárgya | a politika |
Jelentős kézikönyvei | Gallai–Török: Politika és politikatudomány (Budapest, 2003) |
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág. A politológia elsődleges célja a politikai események okainak vizsgálata, a tanulságok, következtetések levonása a politikusi torzítások mögött. Elsődlegesen a politikai „intimszférát” kutatja, a háttéreseményeket, az ok-okozati összefüggéseket, melyekből következtetéseket és tanulságokat von le.
Története
Tudományos értelemben vett gyökerei Európában az ókori görög tudományosságig nyúlnak vissza. A társadalmi intézmények vizsgálata már az ókori öntözéses földművelést végző társadalmakban is megjelentek, hiszen már itt megfogalmazódott az igény az egyének cselekvésének összehangolására, az ehhez szükséges hatalom megszerzésére, a hatalom mögötti társadalmi támogatás, egyetértés fenntartására.
A politikai tudományok művelése a középkorban és az újkorban sem szűnt meg, azonban egy igen szűk társadalmi rétegre korlátozódott, és kezdetben több, az állam igazgatásával kapcsolatos tudományt foglalt össze – pl. kameralizmus név alatt.
A modern politikatudomány kialakulásának előfeltétele volt a polgárosodás, a demokrácia és a jóléti állam kialakulása, illetve a gazdasági válságok és világháborúk okozta konfliktusok és az ezek nyomában megjelenő reformok. Legjelentősebb képviselői Amerikában tevékenykedtek – jóllehet ezek egy jó része az európai emigrációból került ki. Európában ehhez képest némi késéssel jelent meg a politikatudomány önálló modern tudományként a kutatásban és az oktatásban egyaránt. Magyarországon is csak a rendszerváltás legitimizálta a korábbi politikai rendszer leginkább bíráló tudomány kialakulását – hasonlóan az európai helyzethez – jogi, közgazdasági, államigazgatási-közigazgatástudományi és történettudományi előzményekre alapozva, illetve ezek által több szempontból hátráltatva az önállósodási törekvést.
Az intézményi háttér kialakulásához mindenütt szükség volt egy politikai reform erejére Európában. Az oktatási rendszer a mai napig sem egységes, nincs egységes, nemzetközileg standardizált politológia-tananyag, több különböző ajánlás létezik – ezek térben és időben egyaránt változnak.
Társaságok
- Amerikai Politikatudományi Társaság
- Magyar Politikatudományi Társaság
- Nemzetközi Politikatudományi Társaság
Források
- Gallai Sándor–Török Gábor: Politika és politikatudomány. Egyetemi tankönyv (Aula Kiadó, 2003) ISBN 963-9478-47-4
- Pokol Béla–Bihari Mihály: Politológia. Egyetemi tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 963-19-2529-3
- Bayer József: A politikatudomány alapjai (Napvilág Kiadó, 2000) ISBN 963-908297-X
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Politikatudomány témájú kategóriát.
- Politológia.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Politikaelmélet.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Politika.lap.hu – Linkgyűjtemény
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.