Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Az ultimátum (latinul: az utolsó) olyan fenyegetéssel kísért követelés, amelynek teljesítését meghatározott időhöz kötik. Általában több kérés utáni végső követelés szokott lenni és mint ilyen, a rendelkezésre álló idő többnyire rövid, maga a követelés pedig nem lehet további tárgyalások témája.

Az ultimátumot alátámasztó fenyegetés a követeléstől és a körülményektől függően többféle lehet. Gyakori fenyegetések például:

• a diplomáciában az ultimátumot benyújtó fél fenyegethet háborúval, katonai akciókkal, szankciók (például a kereskedelmi embargó) életbe léptetésével
• túszejtés esetén a túszejtők fenyegethetnek a túszok kivégzésével, a hatóságok pedig azok erőszakos kiszabadításával.

A hétköznapi életben is előfordulhatnak ultimátumok, úgymint:

• jogi eljárásokban (például vádalku felkínálása büntetéssel fenyegetés mellett)
• az üzleti életben (például az egyik fél egy bizonyos árat követel, különben felbontja a szerződést)
• személyes kapcsolatokban (például válással fenyegetés, amennyiben a házastárs nem vet véget házasságon kívüli kapcsolatának)

Források

Nézd meg az ultimátum címszót a Wikiszótárban!

• Bokor József (szerk.). Ultimatum, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Ultimátum – A magyar nyelv értelmező szótára Arcanum