A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az 1905-ös orosz forradalom II. Miklós orosz cár uralkodása alatt, az orosz–japán háború utáni elégedetlenség és országos éhezés miatt alakult ki. A vereséggel végződő háború tovább rontott Oroszország amúgy is gyenge gazdasági helyzetén, s a cár tekintélye is megingott befolyásolhatósága miatt, azonban a cári rendszer megdöntésére csak az 1917-es februári orosz forradalom volt képes.
A véres vasárnap
Általánossá vált a munkanélküliség, az éhínség, és a szegényes lakásviszonyok. A lakosság 60% analfabéta volt. A munkásmozgalmak visszaszorítása céljából szakszervezeteket (oroszul Szovjeteket) hoztak létre. Szentpéterváron egy ilyen szakszervezet vezetésével egy pópát, Georgij Apollonovics Gapon atyát bízták meg. 1905. január 9-én politikában tájékozatlan munkások a szentpétervári Téli Palota elé vonultak, hogy békésen kérjék a cárt a munkások nyomorának enyhítésére. A rendőrség és a katonaság azonban a tömegbe lőtt, közel háromezer halottat és sebesültet követelve.[1] Ezt követően a kozák lovasság indított karddal rohamot a fegyvertelen emberek ellen. Bár a cár nem tartózkodott akkor a fővárosban, sokan mégis neki tulajdonítják a véres vasárnap eseményeit.
A forradalom eseményei
Az idő előrehaladtával országszerte szaporodtak a lázadások, a tüntetések és a sztrájkok. Nyáron fellázadt a fekete-tengeri flotta egyik cirkálójának, a Patyomkinnak a legénysége. A csatahajó legénységének lázadása meggyőzte a hatóságokat arról, hogy a zavargások leveréséhez katonai erőre van szükség. A Pavel Miljukov elnökletével megalakult „Szövetségek Szövetsége”, a szakmai szervezetek képviselőinek gyűlése egyre hangosabban követelte a parlamentet. II. Miklós 1905. augusztus 6-án felajánlotta, hogy felállít egy „tisztán tanácskozó dumát”, de a szövetség ezt elutasította alkalmatlanságra hivatkozva.
Következményei
Később II. Miklós a népszerűtlenségét csak az alkotmányos jogok bevezetésével tudta kiegyensúlyozni. Szabad kezet adott miniszterelnökének, Szergej Witte grófnak a miniszterek választását illetően, majd kiadta az októberi kiáltványt, melyben egy választott törvényhozó duma összehívását ígérte. A parlament kilátásba helyezése véget vetett a zavargásoknak.
1906-1912-ig több Állami duma alakult, de ezeket rövid működés után mindig feloszlatta a cári uralom.
Jegyzetek
- ↑ Kun, Enikő: Az oroszországi „véres vasárnap” (magyar nyelven). National Geographic, 2008. január 22. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
Források
- Bihari Péter: A huszadik század története fiataloknak; Holnap Kiadó, Budapest, 1995, ISBN 963-346-118-9
- Heresch, Elisabeth: II. Miklós
- Radzinszkij, Edvard: Az utolsó cár – II. Miklós élete és halála
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.