A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nagy Japán Birodalom (大日本帝國, Dai Nippon Teikoku) | |||
1868. január 3. – 1947. május 3. | |||
| |||
Mottó: 富国強兵 (Gazdag ország, erős hadsereg) Nemzeti himnusz: Kimi ga jo | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Tokió | ||
Terület | 7 400 000 km² | ||
Hivatalos nyelvek | japán | ||
Vallás | sintoizmus buddhizmus | ||
Államvallás | |||
Pénznem | japán jen koreai jen tajvani jen japán katonai jen | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Uralkodó | Meidzsi császár (1868–1912) Taisó császár (1912–1926) Hirohito császár (1926–1945) | ||
Dinasztia | Jamato-dinasztia (Japán császári ház) | ||
Államfő | A mindenkori császár (tennó) | ||
Kormányfő | miniszterelnök | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Japán Birodalom (大日本帝國, Dai Nippon Teikoku) témájú médiaállományokat. |
A Nagy Japán Birodalom (大日本帝國1867. november 9-e és 1945. szeptember 2-a között fennállt államalakulat. Az állam a Tokugava-sógunátus felbomlása és a Meidzsi-restauráció után jött létre.
, ’Dai Nippon Teikoku’) (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság)Japán gyors ipari és katonai fejlődése a Fukoku kjóhei (富国強兵, Gazdag ország, erős hadsereg) szlogenje alatt Ázsia nagyhatalmává tette. 1872-ben meghódította a Rjúkjú-szigeteket, majd 1894–1895-ben, az első kínai–japán háborúban döntő vereséget mértek a Csing-dinasztiára, és megszerezték Koreát. Japán ezután 1904–1905-ben az orosz–japán háború folyamán legyőzte a cári Oroszországot - ekkor fordult elő először, hogy egy ázsiai hatalom egy európai nagyhatalmat legyőzzön. 1914-ben harcolt az első világháborúban, és megszerezte Csingtaót és Mikronéziát Németországtól. Azonban ezt követően a hadsereg hatalma egyre növekedett az államon belül, és egyre militánsabb és agresszívebb kormányok váltották egymást.
1931-ben a megrendezett mukdeni incidens után a japán csapatok megszállták Mandzsúriát, és Mandzsukuo néven bábállamot hoztak létre itt. 1937-ben pedig kitört Japán és a Kínai Köztársaság között a második kínai–japán háború. 1936-ban aláírta az Antikomintern paktumot és 1940-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, ezzel végleg a tengelyhatalmak mellett kötelezve el magát. Hatalma csúcsán, 1942-ben mintegy 7 400 000 km² területet tartott ellenőrzése alatt, amely a világ legnagyobb országainak sorába emelte.[1]
A midwayi csata után azonban fokozatosan elkezdett visszaszorulni az ország, és végül 1945-ben a vesztesek oldalán fejezte be a világháborút. Habár a japán kormány igyekezett kitartani a végsőkig, a Hirosimára és a Nagaszakira dobott atombomba ezt nem tette lehetővé. Ezután az ország amerikai megszállás alá került Douglas MacArthur tábornok vezetése alatt. Az ország 1947. május 3-án kapott új alkotmányt, és végül az amerikai gyámkodás időszaka is véget ért 1952-ben, átadva helyét a mai modern Japánnak.
Jegyzetek
Források
- Edwin P. Hoyt: Pearl Harbor, 1999, Agora Kiadó, ISBN 9639150045
- Nemere István: Háború Japán ellen, Puedlo Könyvkiadó, ISBN 9639477346
- Lord Russell of Liverpool: A Bushido lovagjai, Debrecen, Gold Book, 2002, ISBN 9639437875
- Inogucsi Takasi: Japán politika, Századvég Kiadó, 2007, ISBN 9789637340383
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.