Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Japán 日本語 Nihongo
Beszélik	Ausztrália,  Egyesült Államok,  Fülöp-szigetek,  Guam,  Japán,  Peru,  Brazília,  Tajvan
Terület	Japán-szigetek
Beszélők száma	126 000 000 fő
Nyelvcsalád	Japán nyelvek    japán nyelv
Írásrendszer	hiragana, kandzsi, katakana
Hivatalos állapot
Hivatalos	Japán  Palau
Gondozza	nincs szabályzó szervezet
Nyelvkódok
ISO 639-1	ja
ISO 639-2	jpn
A Wikimédia Commons tartalmaz 日本語 Nihongo témájú médiaállományokat.

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語, kiejtése^ⓘ) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon. E közösség legnagyobb része Japánban él, ezen kívül első vagy második nyelvként csak Palauban beszélik.^[1] Standardizált változata (hjódzsungo) a tokiói dialektuson alapszik.

A japán ragozó nyelv, eredete máig sem tisztázott:

• közelebbi rokonságot eddig az Okinaván beszélt rjúkjú nyelvvel igazoltak (a két nyelvet és dialektusaikat újabban a japán nyelvek családjának nevezik),
• a koreai nyelvvel sokan távolabbi rokonságot feltételeznek (nyelvszerkezeti hasonlóságok, csekély számú rokon szó),
• korábban gyakran az altaji nyelvcsaládba sorolták, de ez az elmélet nem egyértelműen bizonyítható és ezért nem általánosan elfogadott,
• néha az ainu (Japán őslakosai) nyelvrokonság is felmerül, emellett azonban csak igen kevés érv szól.

Írás és kiejtés

A japán nyelvben három írásrendszer van: a hiragana és a katakana szótagírások, a kandzsi kínai eredetű szóírás, de ezek mellett időnként használatos még a rómadzsi is, ami a latin betűs írás neve.

1947-ben az amerikai megszállók nyomására az addigi 50 000 jelből álló jelrendszer helyett az alap jelkészlet számát 1850-re korlátozták, de 1981-ben a listát 1945 tételre, 2010-ben pedig 2136-ra bővítették.^[2] A többi írásjegy sem tűnt el azonban teljesen, például a kandzsi kentei vizsga legmagasabb szintjén ma is 6355-nek az ismeretét követelik meg.^[3]

A kandzsival a szavak fogalmi részét, például a főneveket, az igetőt írják le, a hiraganával a toldalékokat és a határozószókat, katakanával pedig az idegen eredetű szavakat és (főként tudományos művekben) a növények, állatok nevét.^[4]

A következő táblázat bemutatja a japán nyelv alapvető szótagjait. A táblázatot úgy kell használni, hogy a bal oldali mássalhangzó után kiejtjük a felül lévő magánhangzót.

Van néhány kivétel a hiragana, ill. a katakana olvasásában:

• Az sz-sor minden szótagja sz-szel kezdődik, kivéve し/シ, amely sinek ejtendő; hasonlóan a z-sor, melyben minden dz-vel, kivéve a じ/ジ, mely dzsinek ejtendő.
• A t-sor kiejtése: ta csi cu te to. A d-sor hasonlóan: da dzsi zu de do.
• A ふ/フ mássalhangzója valójában egy f-szerű hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal képzünk.

Kiejtési és egyéb tudnivalók:

• ん/ン – önálló szótagot képző n hang. Ez szigorúan vett értelemben nem szótag; a japán nyelv nyelvi alapegységeinek terminológiailag pontos megnevezése „mora”.
• A v-sor mássalhangzója az angol w-hez hasonlít; hasonlóan a ふ/フ f-szerű hangjához, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal képzett hang. A を/ヲ hangot sokszor csak simán o-nak ejtik, ám ettől még nem ugyanaz a szerepe, mint a másik o hangnak.
• Az あ/ア egy, a magyar á-hoz hasonló hang, viszont annyira nem nyílt, és rövid.
• Az i, e és o hangok olyanok, mint a magyarban.
• Az う/ウ ajakkerekítés nélküli u hang, kiejtése ü-szerű.

Részletes hiragana táblázat:

Részletes katakana táblázat:

Magánhangzók					Lágyítás
ア a	イ i	ウ u	エ e	オ o	ja	ju	jo
カ ka	キ ki	ク ku	ケ ke	コ ko	キャ kja	キュ kju	キョ kjo
サ sza	シ si	ス szu	セ sze	ソ szo	シャ sa	シュ su	ショ so
タ ta	チ csi	ツ cu	テ te	ト to	チャ csa	チュ csu	チョ cso
ナ na	ニ ni	ヌ nu	ネ ne	ノ no	ニャ nja	ニュ nju	ニョ njo
ハ ha	ヒ hi	フ fu	ヘ he	ホ ho	ヒャ hja	ヒュ hju	ヒョ hjo
マ ma	ミ mi	ム mu	メ me	モ mo	ミャ mja	ミュ mju	ミョ mjo
ヤ ja		ユ ju		ヨ jo
ラ ra	リ ri	ル ru	レ re	ロ ro	リャ rja	リュ rju	リョ rjo
ワ va	ヰ vi		ヱ ve	ヲ* vo
				ン n
ガ ga	ギ gi	グ gu	ゲ ge	ゴ go	ギャ gja	ギュ gju	ギョ gjo
ザ za	ジ dzsi	ズ zu	ゼ ze	ゾ zo	ジャ dzsa	ジュ dzsu	ジョ dzso
ダ da	ヂ (dzsi)	ヅ (zu)	デ de	ド do	ヂャ (dzsa)	ヂュ (dzsu)	ヂョ (dzso)
バ ba	ビ bi	ブ bu	ベ be	ボ bo	ビャ bja	ビュ bju	ビョ bjo
パ pa	ピ pi	プ pu	ペ pe	ポ po	ピャ pja	ピュ pju	ピョ pjo
Nem japán szavak katakanával történő átírásakor a nem japán szótagokat a így írják át. Ebben a táblázatban a v a magyar hangzású, a w az angol w-nek megfelelő hangot jelöl
ヴァ va	ヴィ vi	ヴ vu	ヴェ ve	ヴォ vo	ヴャ vja	ヴュ vju	ヴョ vjo
			シェ se
			ジェ dzse
			チェ cse
	スィ szi
	ズィ zi
	ティ ti	トゥ tu				テュ tyu
	ディ di	ドゥ du				デュ gyu
ツァ ca	ツィ ci		ツェ ce	ツォ co
ファ fa	フィ fi		フェ fe	フォ fo		フュ fju
	* ji		(*) イェ je
	ウィ wi	* wu	ウェ we	ウォ wo
(クヮ) クァ kwa