A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A településen világörökségi helyszín található |
Hirosima (広島市) | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | Cinnamomum camphora | ||
Virág | Nerium oleander | ||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Csúgoku | ||
Prefektúra | Hirosima prefektúra | ||
Polgármester | Tadatosi Akiba | ||
Irányítószám | 730-8586 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 198 021 fő (2021. febr. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 905,01 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″Koordináták: é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″ | |||
Elhelyezkedése Hirosima térképén | |||
Hirosima weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat. |
Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.
Története
A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.
Az atomtámadás
1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról nevezték el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.
Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.
A város egyik nevezetessége is a háborúhoz köthető, az Atombomba-dóm.
Földrajza
Japán kikötőváros a Honsú sziget délnyugati a Szeto-beltenger öblének északi partján.[2] A várostól északra Csúgoku hegység, délre pedig a Japán-beltengerre néző Sikoku sziget található.[3]
Klíma
A település éghajlata speciálisnak tekinthető a hegyvonulatok védelme és a zárt beltenger hatásai miatt. Télen kevés a csapadék és enyhe a hőmérséklet, havazás ritka a tengeri szorosokon áramló hideg levegő hatására. Tavasszal az átvonuló ciklonok növelik a csapadék mennyiségét.[4]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 83 387 | 137 197 | 1 051 748 | 1 093 707 | 1 134 134 | 1 173 843 | 1 173 843 | 1 194 034 | 1 198 555 | 1 198 021 |
1889 | 1945 | 1985 | 1990 | 2000 | 2010 | 2010 | 2015 | 2017 | 2021 |
Közlekedése
1961 óta van repülőtere.
Ipara
Élelmiszer ipar szempontjából halászati központ, konzervipar fejlett. Nehézipara kikötő és védett hely miatt gép-, hadi-, hajóépítő ágazatokat foglal magában. Könnyűipara a környezeti alapanyagok miatt textil- és fafeldolgozáson alapul.[2]
Irodalom
- Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
- Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
- Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
- Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999
Jegyzetek
- ↑ 広島県人口移動統計調査
- ↑ a b
- ↑
- ↑ 15. oldal Seto beltengeri régió 20. oldalon 13. ábra Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1981-2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék, A japán szigetek időjárási és éghajlati sajátosságai Szakdolgozat Készítette: Szegő Judit Témavezető:Dr. Weidinger Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2020.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.