A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Szaga (佐賀県) | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | Kámforfa (Cinnamomum camphora) | ||
Virág | (Cinnamomum camphora) | ||
Madár | Szarka (Pica pica) | ||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Kjúsú | ||
Sziget | Kjúsú | ||
Székhely | Szaga város | ||
Kerületei | 6 | ||
Önkormányzatok | 20 | ||
Kormányzó | Yoshinori Yamaguchi | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 809 824 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2439,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,439.58 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 33° 14′ 57″, k. h. 130° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 33° 14′ 57″, k. h. 130° 17′ 58″ | |||
Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Szaga weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaga témájú médiaállományokat. |
Szaga prefektúra (佐賀県; Hepburn: Saga-ken ) Japán Kjúsú szigetének északnyugati részén fekszik.[2] Partjaival egyaránt határos a Japán-tenger és az Ariake-tenger. A prefektúra nyugati részén fekvő városok, mint Arita és Imari híresek kerámiáikról és porcelánjaikról. Fővárosa Szaga.[2]
Történelemszerkesztés
Az ókorban a mai Nagaszaki prefektúra és Szaga prefektúra területe együttesen alkották a Hizen tartományt. A rizstermesztés jelen van már az ókor óta, ennek maradványai láthatóak Nabatake romjainál Karacuban és a Josinogari lelőhelyen.
Feudális időszakszerkesztés
A Kamakura-kortól a Muromacsi-korig kb. 100 hűbéri klán követhető nyomon. Nagy befolyással bírt egy szamuráj klán ebben az időben a Genkai-tenger mentén Macuratóban. A Szengoku-kor kezdetére a Rjúzódzsi klán (család) kiterjesztette hatalmát Hizen és Csikugo Tartományokra, Higo egy részére és Csikuzen Tartományra. Rjúzódzsi Takanabu daimjó halála után a kialakult politikai helyzeten Nabesima Naosige lett úrrá. 1607-re a Rjúzódzsi klán összes birtoka a Nabesima család ellenőrzése alá került.
Az Edo-korban a területe Szaga Tartománynak nevezték (佐賀藩 Szaga-han) és 3 altartományt foglalt magába: a Hasunoikét, Ogit és Kasimát. Ezenkívül Szaga prefektúrához tartozott az akkori Karacu tartomány (唐津藩 Karacu-han) és 2 körzete a Cusima-Fucsú tartománynak (対馬府中藩 Cusimafucsú-han). Szaga Tartomány területét továbbra is a Nabesima klán uralta, a Rjúzódzsi klán törvénytelen vérvonalának tagjaival. A politikai helyzet viszonylag stabil volt, habár Nagaszaki védelmének összege egyre csak növekedett. A pénzügyi helyzeten csak rontott a nagy kjóhói éhség és az 1828-as Siebold tájfun. Mégis az Ariake-tengerrel határos területek művelhető, jól termő talaja lehetővé tette a termény nagy mennyiségű előállítását és az 1840-es évekre az éves koku 670,000-el növekedett, a 200 évvel azelőtti kétszeresére.
A 19. század közepe táján Nabesima Naomasza törekedett a tartomány pénzügyeinek stabalizálására. Különböző intézkedéseket rendelt el ennek érdekében, többek között csökkentette a hivatalnokok számát és előmozdította a helyi iparágakat, mint az aritai porcelán készítését, zöld tea termelést és a kőszén bányászatot. Új technológiákkal ismerkedtek meg a tengerentúlról: a lángkemencével és a gőzmozdonnyal.
A bosin háború után sokan a tartományból a Meidzsi restaurációt támogatták. A Meidzsi-korban a kőszénbányák korszerűsítésére Kisima és Higasimacura közetekben nagy hangsúlyt fektettek, illetve elősegítették a vasútvonalak kiépítését.
Földrajzszerkesztés
Szaga prefektúra Kjúsú északnyugati részén fekszik. Északról határos a Genkai-tengerrel és a Cusima-szorossal, délről pedig az az Ariake-tengerrel. Szaga közelsége a Koreai-félszigethez lehetővé tette, hogy fontos közvetítő legyen a kulturális tárgyak vagy iparcikkek megismerésében, illetve cseréjében a japán történelem során. A prefektúra területének 68%-át agrár és erdős területek alkotják.
- Legészakibb pont: Enuonohana, Kakaradzsima, Karacu – é. sz. 33° 36′, k. h. 129° 51′
- Legkeletibb pont: Iida-macsi, Toszu – é. sz. 33° 23′, k. h. 130° 32′
- Legdélibb pont: Óurakó, Tara – é. sz. 32° 57′, k. h. 130° 13′
- Legnyugatibb pont: Óse, Madarashima – é. sz. 33° 34′, k. h. 129° 44′
Hegységekszerkesztés
- Sefuri-hegység, Tara-hegység
- Kjóga (1,076 m, Szaga legmagasabb pontja), Sefuri-hegy (1,056 m), Tenzan (1,046 m), Taradake (996 m ), Ihara-hegy (962 m), Kinzan (957 m), Raizan (955 m), Hagane-hegy (900 m)
Folyókszerkesztés
- Csikugo (15.5 km hosszan Szagában), Kase (57.5 km), Macuura (45.3 km), Rokkaku (43.6 km)
- Hokuzan-gát
Tengerekszerkesztés
- Kelet-kínai-tenger: Ariake-tenger, Isahaja-öböl
- Japán-tenger: Genkai-tenger, Karacu-öböl, Imari-öböl
Félszigetekszerkesztés
- Higasimacuura-félsziget
Szigetekszerkesztés
- Genkai-tenger: Takasima, Kasiwadzsima, Ogawadzsima, Kakaradzsima, Macusima, Madaradzsima, Kabesima, Mukusima, Iroha-szigetek[3]
- Ariake-tenger: Okinosima
Erdőkszerkesztés
- Nidzsi no Macubara[3]
Barlangokszerkesztés
- Nanacugama-barlang[3]
Híres parkokszerkesztés
Közigazgatásszerkesztés
Városokszerkesztés
10 város tartozik Szaga prefektúrához:
Körzetekszerkesztés
6 városrésze van. Városok körzetenként:
Gazdaságszerkesztés
Meghatározó szerepe a mezőgazdaságnak, erdészetnek és a tengerparti halászatnak van. Nagy számban termelnek hagymát, epret és jelentős marhahúst állítanak elő. A prefektúra a legnagyobb előállítója a mocsigoménak (ragacsos rizs) és a melegházas mandarinnak országszerte.
Bankszerkesztés
- Szaga Bank
- Szaga Kjoei Bank
Oktatásszerkesztés
Egyetemszerkesztés
- Szaga Egyetem
- Nisikjúsú Egyetem
- Nisikjúsú Főiskola (előtte Szaga Főiskola)
- Kjúsú Rjukoku Főiskola
- Szaga Agrártudományi Főiskola
Kultúraszerkesztés
Arita, Imari és Karacu városok nevezetesek az ott készülő porcelánokról. Az ország legjobb porcelánműhelyei itt találhatóak: Imaemon, Genemon és Fukagawa.
Látványosságokszerkesztés
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ 推計人口(月報・年報) < さが統計情報館 < 佐賀県
- ↑ a b Nussbaum & Roth (2005), "Saga prefecture", p. 804.
- ↑ a b c The Saga Sightseeing Information: Nature. Saga Tourist Federation Information Center (Tourism Division). 2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
- ↑ General overview of area figures for Natural Parks by prefecture (PDF). Ministry of the Environment (Japan), 2014. április 1. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
Forrásokszerkesztés
- Nussbaum. Japan Encyclopedia. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 780, 804. o. (2005). ISBN 978-0-674-01753-5. OCLC 58053128
További információkszerkesztés
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.