A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Szaitama prefektúra (埼玉県, Szaitama-ken) | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | japán gyertyánszil | ||
Virág | bársonyos kankalin | ||
Madár | balkáni gerle | ||
Hal | Pungitius | ||
Lepke | japán farkröpér | ||
Becenév: „A színek országa” (彩の国, Szai no kuni)[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Kantó | ||
Sziget | Honsú | ||
Székhely | Szaitama | ||
Alapítás éve | 1871 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7 343 100 fő (2021. ápr. 1.)[2] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3767,09 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 51′ 26″, k. h. 139° 38′ 57″Koordináták: é. sz. 35° 51′ 26″, k. h. 139° 38′ 57″ | |||
Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Szaitama prefektúra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaitama prefektúra témájú médiaállományokat. |
Szaitama prefektúra (japán írással: 埼玉県 (Szaitama-ken)) Japán egyik közigazgatási egysége. Honsú középső északi részén, Kantó régióban található. Fővárosa Szaitama.
Földrajzszerkesztés
Szaitama prefektúra Kantó régióban, Honsú szigetének középső részén terül el. Felszínének mintegy harmadét hegyvidék borítja, a többi síkság. Délen Tokióval, délnyugaton Jamanasi, nyugaton és északon Gunma, északon Tocsigi, északkeleten Ibaraki, keleten pedig Csiba prefektúrával határos.
Az éves középhőmérséklet 15,8 °C, a páratartalom (Kumagaja városában) átlagosan 64%.[3]
Közigazgatásszerkesztés
A prefektúrát 63 községre osztották, ebből 1 kijelölt város, 39 város 22 kisváros és 1 falu.[3]
Történeteszerkesztés
Szaitama prefektúrát 1871. november 14-én hozták létre. Száz évvel később a kormány ezt a napot a prefektúra lakóinak ünnepnapjává nyilvánította.[3]
A második világháború előtt főként mezőgazdasági jellegű vidék a háború után gyorsan megváltozott. Omija (A mai Szaitama város egyik elődje), Fukaja, Kavagoe és Szajama városokban nagy ipari központok alakultak ki, ez pedig, Tokió közelségével együtt, gyors népességnövekedést okozott: az 1950-ben mért 2,14 milliós lakosság 2002-re mintegy 7 millióra emelkedett.[3]
Jelképeiszerkesztés
A prefektúra fő jelképe, amely zászlajában is látható, nyolc pár, összesen 16 darab, kört alkotó, piros színű, csepp alakú úgynevezett magatamából áll.[3]
Szaitama madara a balkáni gerle, amely Japánban csak itt, a prefektúra keleti részén él. A fák közül a helyiek által régóta nagy becsben tartott japán gyertyánszilt választották jelképül, a virágok közül a bársonyos kankalint, amely a Tadzsimagahara nevű vidéken vadon is nő, a lepkék közül a zöld színű japán farkröpért, a halak közül pedig a Pungitius nem egyik faját, amely Kumagaja városban, az Arakava folyó forrásvidékén él.[3]
A balkáni gerle népszerűségét jelzi, hogy a prefektúra kabalaállata, a 2005-ben „megszületett” Kobaton (コバトン) is ebből a fajból kerül ki.[3]
Turizmus, látnivalókszerkesztés
Testvérterületeiszerkesztés
A prefektúra több külföldi közigazgatási egységgel is kötött megállapodásokat:[3]
- México szövetségi állam, Mexikó
- Sanhszi tartomány, Kína
- Queensland állam, Ausztrália
- Ohio állam, Amerikai Egyesült Államok
- Brandenburg tartomány, Németország
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ 【彩の国さいたま】の彩の国って何? (japán nyelven). Viva埼玉. 2016. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
- ↑ 埼玉県推計人口(月報) < 埼玉県
- ↑ a b c d e f g h Características de la Prefectura de Saitama (spanyol nyelven) (PDF). Szaitama prefektúra honlapja. 2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.