A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Simane prefektúra | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Csúgoku | ||
Sziget | Honsú | ||
Székhely | Macue | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 664 539 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6707,95 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″Koordináták: é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″ | |||
Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Simane prefektúra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Simane prefektúra témájú médiaállományokat. |
Simane prefektúra (島根県; Hepburn: Shimane-ken ) Japán egyik prefektúrája, mely a Honsú főszigeten, Csúgoku régióban található.[2] Fővárosa Macue.[3] Simane a második leggyérebben lakott prefektúra, a keleti szomszédja, Tottori után. A prefektúra kelet-nyugati irányban nagyobb kiterjedésű, délen a Csúgoku hegységgel, északon a Japán-tengerrel néz szembe. A prefektúra három része az Izumo-régió keleten, Ivami-régió nyugaton és az Oki-régió, mely egy kisebb szigetcsoport az északi parttól nem messze. A legtöbb város a Japán-tenger partján fekszik . Az Izumo-taisa Izumo városában az egyik legrégebbi sintó szentély.
Az Oki szigetek is része a Simane prefektúrának, amely azt állítja, hogy a fennhatósága alá tartozik, a jelenleg Dél-Korea által ellenőrzött sziget a Liancourt-sziklák (koreai: Tokto (獨島), japán: Takesima (竹島)).
Történelemszerkesztés
Korai történelemszerkesztés
Simane történelme a japán mitológiával kezdődik. Úgy hitték, hogy Ókuninusi sintó isten Izumo városában élt. Tiszteletére emelték a településen az Izumo-szentélyt.[4] Abban az időben, a jelenlegi Simane prefektúra három részre volt osztva: Ivami, Izumo és Oki.[5] Ez a felosztás a hanrendszer 1871-es elörlésésig tartott. A Nara-korban Kakinomoto no Hitomaro lett kinevezve királyi kormányzónak.[6]
Később a Kamakura-korban Kamakura-bakufu száműzetésbe küldte Gotóba és Godaigo császárt Oki szigetére. Godaigo később megszökött a száműzetésből és támogatókat gyűjtött a sógunátus ellen - amely sikerrel járt.[7]
Középkorszerkesztés
A Muromacsi-kor alatt Izumo és Oki területeket a Kjógoku-család kormányozta. Azonban az Ónin-háború után az Amago-család megerősítette hatalmát a Gasszantoda kastély környékén, a Maszuda-család pedig uralma alá hajtotta az Ivami tartományt. A Ivami Ginzan ezüstbánya az Amago és Maszuda klán területe között található, emiatt számos összecsapás zajlott le. Azonban 1566-ban Mori Motonari meghódította Izumót, Ivamit és Okit is.[7] A harmincéves Mori uralom után, 1600-ban Horio Yoshiharu belépett Izumo és Oki területére, mely a szekigaharai csatát eredményezte, melyet Mori elveszített. A változást követően Horio úgy döntött, hogy ahelyett, hogy Gasszantoda várába költözne, felépítteti a Macuei várkastélyt, mely Horio halála után nem sokkal el is készült. Később 1638-ban Tokugava Iejaszu unokája, Macudaira Naomasza lett az uralkodó, mivel a Horio klánnak nem volt örököse, így Tokugava családja uralkodott a hanrendszer eltörléséig.
Az Ivami terület három régióból állt: bányászati kerület, a sógunátus közvetlen felügyelete alatt, a Hamada klán régió, valamint a Cuvano klán régióban. Az Ivami Ginzan ezüstbánya most egy az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított terület, mely az ország egyik legnagyobb ezüstbányája volt a 17. század elején. A Hamada klán a sógunátus oldalán állt a Meidzsi-restauráció alatt. A Cuvano klán annak ellenére, hogy a Macudaira hatalma alatt állt a császár oldalán foglalt helyet a restaurációban.[8]
Modern korszerkesztés
1871-ben a hanrendszer megszüntetése a régi Simane és Hamada tartományok területén folyt, mely a jelenlegi Simane prefektúra. Később abban az évben Oki beolvadt Tottoriba. 1876-ban Hamada prefektúra egyesült Simane prefektúrával. Azonban öt évvel később, 1881-ben a Tottori prefektúra jelenlegi területei leváltak, ezzel létrehozva a mai határokat.[8]
Földrajzszerkesztés
Simane Prefektúra a Csúgoku régióban helyezkedik el a Japán-tenger felőli oldalon. A terület hegyvidékes jellege miatt a rizstermesztés leginkább csak az Izumo-síkságon lehetséges.[9] Egy másik jelentős geomorfológiai képződmény a Simane-félsziget. A félsziget a Japán-tengert szeli át Izumótól Szakaiminatóig, mely már a Tottori prefektúra része. Továbbá a félsziget kettő tengervizes tavat hozott létre: Sindzsi-tó és Nakaumi-tó. A Daikon-sziget a Nakaumi-tavon található. A fő sziget - Honsútól különálló Oki sziget is a Simane prefektúrába tartozik. A sziget maga a Daiszen–Oki Nemzeti Park.[9] Valamint Simane harcol a fennhatóság jogáért Dél-Koreával a Liancourt-sziklákért.[10]
2012. április 1-jén a prefektúra területének 6%-a fel lett véve Japán nemzeti parkjai közé, nevezetesen a Daiszen–Oki Nemzeti Park; a Hiba–Dógo–Taisaku, Nisi–Csúgoku Szancsi valamint tizenegy tartományi természeti park.[11]
A legtöbb nagyobb város a tengerparton vagy folyó mellett található.[9]
városokszerkesztés
Nyolc város található Simane prefektúrában, a legnagyobb Macue, annak székhelye, a legkisebb pedig Gócu. Maszuda, Unnan, Jaszugi és Gócu városoknak volt egy kis népességnövekedése a 2000-es évek elején, amikor újabb területeket kapcsoltak hozzájuk.[12]
Falvak és városokszerkesztés
A városi lakosság aránya jelentősen megnőtt az utóbbi időkben, mivel sok falut teljes egészében egy közeli városhoz csatoltak. Ez a tartomány lakosságának kétharmadát érinti.[12]
Egyesülésekszerkesztés
1976 Április | 2011 Január | 2012 Január | ||
---|---|---|---|---|
Izumo régió | Macue város (régi rendszer) | Matsue város (új rendszer) | Macue város (2011 Augusztus 1 - egyesülés Higasiizumo várossal) | |
Jacuka körzet | Kashima város | |||
Simane város | ||||
Mihonoszeki város | ||||
Jakumo falu | ||||
Tamaju falu | ||||
Sindzsi város | ||||
Jacuka város | ||||
Higasiizumo város | ||||
Jaszugi város (új rendszer) | Yasugi város (új rendszer) | Jaszugi város | ||
Nogi körzet | Hirosze város | |||
Hakuta város | ||||
Nita körzet | Jokota város | Okuizumo város | ||
Nita város | ||||
Izumo város (új rendszer) | Izumo város (új rendszer) | Izumo város (2011. október 1., egyesülés Hikava várossal) | ||
Hirata város | ||||
Hikava körzet | Taisa város | |||
Korjo város | ||||
Taki város | ||||
Szada város | ||||
Hikava város | ||||
Óhara körzet | Daitó város | Unnan város | ||
Kamo város | ||||
Kiszuki város | ||||
Iisi körzet | Mitoja város | |||
Kakeja város | ||||
Josida város | ||||
Tonbara város | Iinan város | |||
Akagi város | ||||
Ivami régió | Óda város (régi rendszer) | Ōda város (új rendszer) | Óda város | |
Nima Körzet | Junocu város | |||
Nima város | ||||
Gócu város (új rendszer) | Gócu város (új rendszer) | Gócu város | ||
Ócsi körzet | Szakurae város | |||
Ócsi város | Miszato város | |||
Daiva falu | ||||
Ivami város | Ónan város | |||
Mizuho város | ||||
Haszumi falu | ||||
Kavamoto város | ||||
Hamada város (új rendszer) | Hamada város (új rendszer) | Hamada város | ||
Naka körzet | Aszahi város | |||
Kanagi város | ||||
Miszumi város | ||||
Jaszaka falu | ||||
Maszuda város (új rendszer) | Maszuda város (új rendszer) | Maszuda város | ||
Mino körzet | Mito város | |||
Hikimi város | ||||
Kanoasi körzet | Cuvano város (régi rendszer) | Cuvano város (új rendszer) | Cuvano város | |
Nicsihara város | ||||
Muikaicsi város | Josika város | |||
Kakinoki falu | ||||
Oki régió | Oki körzet | Saigō város | Okinosima város | |
Fusze falu | ||||
Goka falu | ||||
Cuma falu | ||||
Nisinosima város | ||||
Ama város | ||||
Csibu falu |
Éghajlatszerkesztés
A prefektúra szubtrópusi éghajlatú. A tél felhős kevés hóval, a nyár párás. Az évi középhőmérséklet 14,6 C°. Az eső közel mindennapos, de a kifejezetten esős évszak júniustól július közepéig tart. A legmagasabb havi középhőmérsékletet augusztusban mérték, ez 26,3 C°. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1799 milliméter, magasabb, mint Tokióban (1467 mm) és Obihiróban (920 mm).[12]
Forrásokszerkesztés
- ↑ 月報 : しまね統計情報データベース (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 27.)
- ↑ Nussbaum, Louis-Frédéric. (2005).
- ↑ Nussbaum, "Matsue" at p. 617, p. 617, a Google Könyvekben
- ↑ Izumo Shrine website. 2007. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
- ↑ Nussbaum, "Provinces and prefectures" at p. 780, p. 780, a Google Könyvekben
- ↑ Shimane Prefecture introduction. 1997. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
- ↑ a b 古川清行 Furukawa Kiyoyuki. スーパー日本史 Super Nihon-shi. 講談社 Kōdansha (2003)
- ↑ a b History of Shimane Prefecture. 2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
- ↑ a b c 新編 中学校社会科地図 Updated Social studies map for Junior High school. 帝国書院 Teikoku Shoin (2007)
- ↑ Liancourt Rocks
- ↑ General overview of area figures for Natural Parks by prefecture. Ministry of the Environment, 2012. április 1. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
- ↑ a b c 考える社会科地図 Kangaeru Shakaika Chizu. 四谷大塚出版 Yotsuya-Ōtsuka Shuppan, 113. o. (2005)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.