A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tottori prefektúra (鳥取県) | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | japán tiszafa Taxus cuspidata | ||
Virág | japán körte virága | ||
Madár | mandarinréce | ||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Csúgoku | ||
Sziget | Honsú | ||
Székhely | Tottori | ||
Körzetek | 5 | ||
Önkormányzatok | 19 | ||
Kormányzó | Hirai Sindzsi | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 549 925 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 163 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3517,19 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″ | |||
Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Tottori prefektúra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tottori prefektúra témájú médiaállományokat. |
Tottori prefektúra (japánul: 鳥取県, Tottori-ken) közigazgatási egység, Japán prefektúráinak egyike. Honsú szigetén, a Csúgoku régióban található. Székhelye Tottori. Ez Japán leggyérebben lakott prefektúrája.
Etimológiaszerkesztés
A „Tottori” szó a japán nyelvben két kandzsiból tevődik össze. Az első (鳥) azt jelenti „madár” , a második (取) pedig azt, hogy „kap”. Ugyanis, a korábban ezen a területen élő lakosság a régióban található hatalmas vízi madár állományból tartotta fenn magát. A név először a Nihonsokiban jelenik meg.
Történelemszerkesztés
Korai történelemszerkesztés
Már a japán őskorban éltek emberek a mai Tottori prefektúra területén, ahogy azt a Dzsómon-kori (i. e. 14000–300) leletek, a Mukibanda Jajoi maradványok, is bizonyítják. Ebben a prefektúrában találhatók a Jajoi-kor (i. e. 300–i. sz. 250) legnagyobb településének maradványai Daiszen és Jonago városban, a Daiszen-hegy lábánál. Ezen felül számos kofun-kori (i. sz. 250–538) sír is felfedezhető a prefektúra egész területén. 645-ben, a Taika-reform idején a mai Tottori prefektúra területét ketté osztották, így létrejött Hóki és Ikebana tartomány.
Kései történelemszerkesztés
A Taira–Minamoto-háború (1180–1185) idején Tottori a Taira-ellenes erők bázisává vált; ezek közül is mindinkább a prefektúra két temploma, a Daiszen-dzsi és a Szanbucu-dzsi. Később, a Kamakura-kor (1185–1333) elején kialakultak a sóen birtokok, hogy közvetlenül támogathassák a császári udvart és a különböző templomokat, majd ezután a Hadakozó fejedelemségek korában az egymást követő családok irányították a régiót; közülük is leghíresebb a Jamana család volt. Azonban az 1600-ban kitört Szekigaharai csata után a régióban elcsendesedtek a viszályok. A Tokugava-sógunátus a Tottori kastélyban helyezte el az Ikeda családot. A család meg is tartotta fennhatóságát az adott terület felett egészen az Edo-korig (1603–1868) és forrásai mind pénzügyileg, mind nyersanyag tekintetében támogatták a sógunátust.
Modern kori történelemszerkesztés
Egészen az 1868-ban bekövetkező Meidzsi-restaurációig létezett a két tartomány, még nem 1888-ban meghúzták Tottori prefektúra végleges határait. Miután a 20. században Japán elfoglalta Koreát és Tajvant, valamint megalakult Manchukuo bábállam 1932-ben, Tottori kikötői fontos kereskedelmi csomóponttá váltak Japán és a gyarmati területek között. Később, a második világháború idején, 1943-ban egy hatalmas, 7,2 erősségű földrengés sújtotta Tottori városát, amely következtében a város 80%-a elpusztult és a környező területek is súlyos kárt szenvedtek. A háborút követően földreformot léptettek életbe, amely nagymértékben fellendítette a mezőgazdasági termelést.
Földrajzszerkesztés
Tottori ad otthont a Tottori homokdűnéknek, amely Japán egyetlen és legnagyobb dűne rendszere. 2012. április 1-én a prefektúra 14%-át Nemzeti Parkká avatták; név szerint Daiszen-Oki Nemzeti Park, Szanin Kaigan Nemzeti Park, Hiba-Dógo-Taisaku Nemzeti Park, Hjónoszen-Usirojama-Nagiszan Nemzeti Park, Miszasza-Tógóko Nemzeti Park, Nisi Inaba Nemzeti Park és Okuhino Prefekturális Nemzeti Park.
Nagyvárosokszerkesztés
Négy nagyváros található Tottori prefektúrában:
- Kurajosi
- Szakaiminato
- Tottori (székhely)
- Jonago
Körzetekszerkesztés
|
|
|
|
|
Demográfiaszerkesztés
Tottori Japán leggyérebben lakott prefektúrája.
Gazdaságszerkesztés
Tottori prefektúra főként a mezőgazdaságra épít és Japán jelentősebb városai igényt is tartanak termékeire. Néhány jelentősebb terméke például a japán körte, a nagaimo jamgyökér, japán scallion, negi és görögdinnye.
Nyelvszerkesztés
Történelmileg a prefektúra széles körű nyelvi diverzitással rendelkezik, így manapság a hivatalos japán nyelv mellett számos más dialektust is használnak a lakosok. Ezek közül is a legtöbb a nyugati japán dialektusok csoportjába tartozik, amely magában foglalja a Csúgoku-i és az Umpaku-i nyelvjárásokat is.
Oktatásszerkesztés
Egyetemekszerkesztés
Kollégiumokszerkesztés
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.