A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
A Nihonsoki (japánul: 日本書紀, Hepburn-átírással: Nihonshoki, magyarul: Japán krónikája) vagy Nihongi (japánul: 日本紀, magyarul: Japán krónika) japán történelemkönyv, a Kodzsikivel együtt a japán történelem két klasszikus krónikájának egyike. Bár a Kodzsiki régebben született, mint a Nihonsoki, a kettő közül a Nihonsoki a pontosabb és részletesebb. A Nihonsoki Japán őstörténetének leghiánytalanabb áttekintését nyújtja, így az évek során történészek és régészek számára nélkülözhetetlen történelmi forrásá vált.[1]
A krónikát i. sz. 720-ban fejezték be. Véglegesítését Toneri herceg, Temmu császár fia felügyelte, és nagyban segítette Ó no Jaszumaro, korabeli nemes és a Kodzsiki egyik főszerkesztője. A Nihonsoki Gensó császárnőnek van dedikálva.
Keletkezés és tartalom
Végleges formája 720-ban született meg Tonari herceg szerkesztői felügyelet alatt, Ó no Jaszumaro segítségével. Császári parancsra készült, célja a központi császári hatalom megerősítése volt. A történetek megerősítik a népet abban a tudatban, hogy a császáruk isteni eredetű. Kínai nyelven jegyezték le, a Japánban zajló eseményeket egészen 697-ig, Dzsitó császárnő (ur. 686-697) uralkodásának végéig követi. Formája történeti jellegű írás pontos dátumozással és nevekkel. Forrásait tekintve kínai és koreai feljegyzések adatait is tartalmazza, ebből következtetve nem csak a szigetországbeli, hanem az azon kívül zajló eseményekről is szót ejt. A kínai hatások erősen kivehetőek, ezt mutatja a kínai írás, a forma, és utalás pl. a konfuciánus elvekre.
Fejezetek
30 fejezetből áll. Az első fejezet mitológiai hangvételű, a teremtésmítoszt meséli el: a Japán szigeteket istenek hozták létre, akik közül kettő - A férfi Izanagi és a női Izanami - alászállt az égből, hogy a feladatot elvégezze. Ők hozták létre a többi kami-t (istenek vagy természetfeletti erők) is, olyanokat, mint a tengert, folyókat, szelet, fákat és hegyeket befolyásoló egyedeket. Ezek közül két istenség, a Napistennő, Amateraszu Ómikami, és bátyja, a Vihar Istene háborúztak egymás ellen, amelyből Amateraszu emelkedett ki győztesként. Tőle származtatják magukat a japán császárok. Az ő leszármazottja Dzsinmu, az első császár, a Dzsinmut követő uralkodók pedig szintén az ő leszármazottai. A további fejezetek a császárokról szólnak. A hangsúly nem a történelmi tényeken, hanem a császárok tettein, az erkölcsös uralkodó érdemein, a rossz uralkodó hibáin van. Más országokkal való diplomáciai kapcsolatokat is leír.
Fejezetek:
- 1. fejezet: Kami no Yo no Kami no maki
- 2. fejezet: Kami no Yo no Shimo no maki
- 3. fejezet:(Dzsinmu császár) Kan'yamato Iwarebiko no Sumeramikoto
- 4. fejezet:
- (Szuizei császár) Kamu Nunakawamimi no Sumeramikoto
- (Annei japán császár) Shikitsuhiko Tamatemi no Sumeramikoto
- (Itoku japán császár) Ōyamato Hikosukitomo no Sumeramikoto
- (Kósó császár) Mimatsuhiko Sukitomo no Sumeramikoto
- (Kóan japán császár) Yamato Tarashihiko Kuni Oshihito no Sumeramikoto
- (Kórei császár) Ōyamato Nekohiko Futoni no Sumeramikoto
- (Kógen japán császár) Ōyamato Nekohiko Kunikuru no Sumeramikoto
- 5. fejezet: (Szudzsin császár) Mimaki Iribiko Iniye no Sumeramikoto
- 6. fejezet: (Szuinin császár) Ikume Iribiko Isachi no Sumeramikoto
- 7. fejezet:
- ( Keiko császár) Ōtarashihiko Oshirowake no Sumeramikoto
- (Szeimu császár) Waka Tarashihiko no Sumeramikoto
- 8. fejezet: (Csúai császár) Tarashi Nakatsuhiko no Sumeramikoto
- 9. fejezet: (Dzsingú császárnő) Okinaga Tarashihime no Mikoto
- 10. fejezet: (Ódzsin császár) Homuda no Sumeramikoto
- 11. fejezet: (Nintoku császár) Ōsasagi no Sumeramikoto
- 12. fejezet:
- (Ricsú császár) Izahowake no Sumeramikoto
- (Hanzei császár) Mitsuhawake no Sumeramikoto
- 13. fejezet:
- (Ingjó császár) Oasazuma Wakugo no Sukune no Sumeramikoto
- (Ankó császár) Anaho no Sumeramikoto
- 14. fejezet: (Júrjaku császár) Ōhatsuse no Waka Takeru no Sumeramikoto
- 15. fejezet:
- (Szeinei császár) Shiraka no Take Hirokuni Oshi Waka Yamato Neko no Sumeramikoto
- (Kenzó császár) Woke no Sumeramikoto
- (Ninken császár) Oke no Sumeramikoto
- 16. fejezet: (Burecu császár) Ohatsuse no Waka Sasagi no Sumeramikoto
- 17. fejezet: (Keitai császár) Ōdo no Sumeramikoto
- 18. fejezet:
- (Ankan császár) Hirokuni Oshi Take Kanahi no Sumeramikoto
- (Szenka császár) Take Ohirokuni Oshi Tate no Sumeramikoto
- 19. fejezet: (Kimmei császár) Amekuni Oshiharaki Hironiwa no Sumeramikoto
- 20. fejezet: (Bidacu császár) Nunakakura no Futo Tamashiki no Sumeramikoto
- 21. fejezet:
- (Jómei császár) Tachibana no Toyohi no Sumeramikoto
- (Szusun császár) Hatsusebe no Sumeramikoto
- 22. fejezet: (Szuiko császárnő) Toyomike Kashikiya Hime no Sumeramikoto
- 23. fejezet: (Dzsomei császár) Okinaga Tarashi Hihironuka no Sumeramikoto
- 24. fejezet: (Kógjoku császárnő) Ame Toyotakara Ikashi Hitarashi no Hime no Sumeramikoto
- 25. fejezet: (Kótoku császár) Ame Yorozu Toyohi no Sumeramikoto
- 26. fejezet: (Szaimei császárnő) Ame Toyotakara Ikashi Hitarashi no Hime no Sumeramikoto
- 27. fejezet: (Tendzsi császár) Ame Mikoto Hirakasuwake no Sumeramikoto
- 28. fejezet: (Temmu császár, 1. rész) Ama no Nunakahara Oki no Mahito no Sumeramikoto, Kami no maki
- 29. fejezet: (Temmu császár, 2. rész) Ama no Nunakahara Oki no Mahito no Sumeramikoto, Shimo no maki
- 30. fejezet: (Dzsitó császárnő) Takamanohara Hirono Hime no Sumeramikoto
- (Kaika császár) Wakayamato Nekohiko Ōbibi no Sumeramikoto
Nihonsoki hasonlóságai a Kodzsikivel
A Nihonsoki 7 évvel a Kodzsiki után készült el, és rögtön népszerűbbé vált elődjénél. A két mű között rengeteg hasonlóság és átfedés van, azonban a Kodzsikit inkább vallási, a Nihonsokit pedig történelmi szövegként kezelik. Mindkettőhöz ugyanazokat a forrásokat használták fel (Császári feljegyzések (Teiki 帝紀), Ősi mitológia (Kudzsi 旧辞), Teremtéstörténet (Hondzsi 本辞) de a Nihonsoki ezeken kívül kínai és koreai feljegyzéseket is használt, és jóval hosszabb mint a másik. Jobban érvényesül benne a kínai hatás is.
Jegyzetek
Források
↑ Szanajda: Andrew Szanajda. Making Sense in History – Historical Writing in Practice, 2. kiadás, Bitingduck Press LLC (2012). ISBN 9781938463037. Hozzáférés ideje: 2018. április 30.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.