A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nara (奈良市) | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Virág | Nara jaezakura | ||
Madár | Japán berkiposzáta | ||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Kanszai | ||
Prefektúra | Nara prefektúra | ||
Polgármester | Gen Nakagava | ||
Irányítószám | 630-8580 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 352 377 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1331,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 276,84 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 34° 41′ 06″, k. h. 135° 48′ 17″Koordináták: é. sz. 34° 41′ 06″, k. h. 135° 48′ 17″ | |||
Elhelyezkedése Nara térképén | |||
Nara weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nara témájú médiaállományokat. |
Nara (japánul 奈良市, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye. A város a Nara prefektúra északi részét foglalja el és közvetlenül határos a Kiotó prefektúrával. Hét templom, szentély és rom, név szerint a Tódaidzsi, a Szaidaidzsi, a Kófukudzsi, a Gangódzsi, a Jakusidzsi, a Tósódaidzsi, a Kaszuga szentély és a Heidzsó palota romjai a Kaszugajama ősi erdejével együtt alkotják „az ősi Nara történelmi műemlékeit”, amely az UNESCO világörökségének részét képezi.
Etimológia
Többféle változata is volt Nara írására a Heian korszakban. Ilyenek voltak a következők: 乃楽, 乃羅, 平, 平城, 名良, 奈良, 奈羅, 常, 那良, 那楽, 那羅, 楢, 諾良, 諾楽, 寧, 寧楽 és 儺羅.
Különböző teóriákat vetettek fel Nara nevének eredetéről, a következő öt a leghíresebb. A másodikat, Janagidáét tartják a legdominánsabbnak napjainkban.
- A Nihon soki szerint a narasu (lapítani) szóból származik Nara neve. A könyv szerint: Szudzsin császár uralkodásának tizedik évének szeptemberében "aztán, kiválasztott katonákat vezetve, (a lázadók) előre mentek, megmászták a Nara-jamát (Heidzsó-kjótól északra hegyek fekszenek) és sorrendbe rakták őket. Ekkor a császári csapatok összegyűjtötték és kilapították a fákat és a növényeket. Ezért a hegy neve Nara-jama." Habár maga az elbeszélés egy közös népi etimológia, és néhány kutató történelminek tekinti, még így is a legrégebbi fennmaradt bizonyítéknak számít, és nyelvészeti kapcsolatok szempontjából pedig Janagida másik teóriája követi.
- Az ötlet, miszerint a város neve a síkságból ered, szintén nagyon híres. A nevezetes folklorista, Kunio Janagida a "The Study of Place Names"[2] (Helynevek tanulmánya) című könyvben jelentette ki. A területet, ami egy viszonylag könnyed lejtős domboldalon fekszik – amit Kantóban ta(h)irának, Kjúsú déli részén pedig haenek neveznek -, narunak hívják. A naraszu (ige), narasi (határozószó) és a narushi (melléknév) mind ennek a változatai. A naru kandzsis átírásai, mint például a "平", "阝 és 平" vagy "坪", mindben megtalálható a 平 (lapos), így a "betűk megmutatják a szó jelentését". Emellett, mivel a 平地 (síkság) kiejtése narudzsi az 因幡志 (Inaba könyve, 1795) című könyvben, Janagida arra következtetett, hogy a szót a modernkorig köznévként használták. Nara és Naro is ennek változatai. És valójában, a fentiek alapján kétféle módon is lehet írni Narát: 平, vagy 平城. A teóriát a Nihon Kokugo Daidzsiten (a legnagyobb japán nyelvű szótár), különböző helynevek szótárai[3] és Nara történelemkönyvei is elfogadták, valamint napjainkban ezt tekintik a legvalószínűbbnek.
- Az, hogy Nara a nara (tölgyfafélék) szóból származik, a második leggyakoribb vélemény. Ezt az elképzelést egy Josida Togo[4] nevű nyelvész ajánlotta. A tölgyfafélék ezen elnevezése már a 7-8. századi Manjósúban és a 715-ös Harima no kuni Fudokiban is előfordult.
- Ezentúl, vannak feltételezések, miszerint a koreai eredetű nara (나라: ország, nemzet, királyság) szóból származtatták Nara nevét. Ezt egy nyelvész, Macuoka Sizuo[5] vetette fel. A régi koreai nyelvben – annak ellenére, hogy pár szótár kivételével szinte semmi nem maradt fent – a nara szó először a késői 15. században jelent meg, olyan könyvekben mint a Yongbieocheonga (1447), a Wolinseokbo (1459) vagy a Beophwagyeongeonhae[6] (1463). Arra azonban nincs bizonyíték hogy a szó létezett volna a 7. században. Ezek a könyvek a narah (나랗) szót használták, ami a nara régi formája a koreai nyelvben, s ennek még régebbi formája valószínű, hogy a narak volt. Beckwith szerint a koreai narak a késő középkori kínai nrak (壌, föld) szóból ered, de nincs kapcsolatban a Goguryeo-ban beszélt koreai nyelvvel vagy a japán na-val.[7] Valamint a következő elmélet: Kuszuhara azt mondja, hogy ez a feltevés nem áll kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy rengeteg helyet neveztek el hasonlóan (Nara, Naru vagy Naro), ezen a Narán kívül.[8]
- Végül pedig egy olyan feltevés is létezik, ami azt mondja, hogy az elnevezés kapcsolatban áll a tunguz na-val. Néhány tunguz nyelvben, mint például az Örökben (és valószínűleg a Goguryeo-i koreaiban) a na szó földet, területet jelent.
Történelem
- Fő szócikkek: Nara prefektúra, Nara-kor és Heidzsó palota
Nara Japán fővárosa volt a Nara-kor idején, 710 és 784 között, emellett a Nara-kor névadója is. Az eredeti várost, Heidzsókjót, a kínai Tang-dinasztia fővárosáról, Csanganról (a mai Hszian) mintázták.
Nara templomai – együttes nevükön Nanto Sicsi Daidzsi – erősek maradtak a főváros 794-es Heian-kjóba költöztetésének ellenére is. Nara 2010-ben ünnepelte 1300. évfordulóját annak, hogy Japán császári fővárosa lett.[9]
Modern Nara
A modern korban, a prefektúrai kormányzás központjaként, Nara helyi kereskedelmi és kormányzási központtá fejlődött, amit aztán 1989. február 1-én hivatalosan is bejegyeztek.
2022. július 8-án a városban meggyilkolták Abe Sinzót, a szigetország korábbi miniszterelnökét.
Földrajz
Nara városa a Nara prefektúra északi végében fekszik, északról közvetlenül határos Kiotó prefektúrával. A legújabb egyesítések eredményeképpen, 2005. április 1-én Narához csatoltak két falut is, Cugét és Cukigaszét. A város mára már közvetlenül határos Mie prefektúrával, keletről. A teljes terület 276,84 négyzetkilométer.
Nara belvárosa az egykori Heidzsó Palota keleti részén fekszik, a megszállott, északi részt Gekjónak (外京) nevezik, ami szó szerinti értelemben a külső főváros. A legtöbb közhivatal (községi hivatal, Nara prefektúra kormánya, Narai Rendőrfőkapitányság stb.) Nidzsó-ódzsiben (二条大路) található, míg Nara irodái és az országos bankok Szandzsó-Ódzsiben (三条大路).
A város legmagasabb pontja a Kaigahira-jama csúcsa, 822 méter magasan (Cugehajama-cso kerület), a legalacsonyabb pedig tengerszint feletti magasság szerinti 56,4 méter magasan az Ikeda-cso kerületben található.
Éghajlat
Az éghajlat általában mérsékelt, de jelentős különbségek vannak az északnyugati medence területén, valamint a prefektúra hegyes területein.
A medence éghajlata szárazföldre jellemző, magasabb napi hőmérséklet-eltéréssel, és különbséggel a nyári és a téli hőmérsékletek között. A téli hőmérsékletek általában 3 és 5 °C közöttiek, a nyári pedig 25 és 28 °C közötti. A legmagasabb nyári hőmérséklet közel 35 °C. A Narai Meteorológiai Obszervatórium feljegyzései alapján 1990 óta egyetlen év sem volt, amikor több mint 10 napig esett volna a hó.
Az éghajlat a prefektúra többi részén, főleg délen, -5 °C is lehet télen. Erős esőzések nyáron fordulnak elő. Az éves csapadékmennyiség 3 000 és 5 000 mm közötti, amellyel nem csak Japán, hanem az egyenlítői övezeten kívül, a világ egyik legcsapadékosabb területe.
A tavaszi és őszi hőmérséklet mérsékelt és kellemes. A hegyvidékeken, Josinóban már régóta népszerű a cseresznyefa-virágzás, s annak megtekintése. Ősszel, a fa lombjának hullásakor, a déli hegyek szintén kedvelt helyeknek számítanak.
Demográfia
2005-ben a város becsült lakossága 373 189 fő volt, a népsűrűség 1 348 fő/km², 147 966 háztartással. 3 000 regisztrált külföldi él a városban, koreaiak valamint kínaiak a legnagyobb számban, körülbelül 1 200 és 800 fővel. Végül pedig 1 200 szarvas élt Narában 2005-ben.
Látványosságok
- Buddhista templomok
- Tódaidzsi és Nigacu-dó
- Szaidai-dzsi
- Kófuku-dzsi
- Gangó-dzsi
- Jakusidzsi
- Tósódai-dzsi
- Sinjakusi-dzsi
- Daian-dzsi
- Endzsó-dzsi
- Rjószen-dzsi
- Sintó szentélyek
- Kaszuga szentély
- Egykori császári palota
- Heidzsó palota
- Egyéb látványosságok
- Kaszugajama őserdő
- Naramacsi
- Nara Nemzetközi Múzeum
- Nara Park
- Nara Hotel
- Iszuien kert
- Szaruszava tó
- Vakakusza hegy
- Jagjú
-
Tódaidzsi
-
Kófuku-dzsi, Nara központjában
-
Kaszuga Sinre
-
Nara Nemzeti Múzeum
-
Wakakusza hegy
Szarvasok Narában
A Kaszuga szentély legendája szerint a misztikus Takemikazucsi isten egy fehér szarvason érkezett Narába, hogy vezesse az újonnan épült fővárost, Heidzsó-kjót. Azóta a szarvasokra mennyei állatokként tekintenek, akik védik a várost és az országot.
Szelíd szikaszarvasok járkálnak a városban, főleg a Nara Parkban. A helyszínen sika szembeit (szarvas keksz) lehet vásárolni, amivel a látogatók meg tudják etetni a szarvasokat.
Oktatás
2005-ben 16 középiskola és 6 egyetem volt Narában.
Egyetemek
A Narai Nőegyetem az egyike a két nemzetközi nőegyetemnek Japánban.
Általános és középiskolák
Állami iskolák
Az állami általános és alsó középiskolákat Nara működteti.
Az állami középiskolákat Nara prefektúra működteti.
Magániskolák
Narában található a Tódaidzsi Gakuen nevű magániskola, amit 1926-ban alapított a megegyező nevű templom.
Nemzetközi kapcsolatok
Testvérvárosok
A hivatalos iratok alapján, Narának három testvérvárosa van Japánban, valamit hat külföldön.
Japánban
- Dazaifu, Fukuoka
- Kórijama, Fukusima
- Obama, Fukui
Japánon kívül
- Canberra, Ausztrália
- Gyeongju, Korea
- Toledo, Spanyolország
- Versailles, Franciaország
- Xi'an, Kína
- Yangzhou, Kína
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nara, Nara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ 推計人口調査/奈良県公式ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 31.)
- ↑ 柳田国男 Janagida Kunio (1936), 『地名の研究』, (The Study of Place Names), 古今書院, 217-219. oldal.
- ↑ 楠原佑介 Kuszuhara Júszuke (1981), 『古代地名語源辞典』 (Ősi helynevek etimológiájának szótára), 東京堂出版.
- ↑ 吉田東伍 Yosida Tógo (1907), 『大日本地名辞書 上巻』 (A Nagy Japán helységneveinek szótára, Fuzambo), 冨山房, 190-191. oldal
- ↑ 松岡静雄 編 Macuoka Sizuo (1929), 『日本古語大辞典』 (A Régi Japán nagy szótára), 刀江書院, 955. oldal
- ↑ 劉昌惇 (1964), 李朝語辭典 (A Joseon dinasztia szavainak szótára), 延世大学校出版部.
- ↑ Beckwith (2007): Koguryo, a japán nyelv kontinentális rokonai, Brill Academic Kiadó, 2007, 176. oldal
- ↑ Kusuhara (1981)
- ↑ Tabucsi, Hiroko. „Boldog 1300. évfordulót Nara, Japán”, The New York Times
További információk
- Nara történelmi műemlékei az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.