A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Fudzsiszan (富士山) | |
Magasság | 3776 m |
Hely | Honsú, Japán |
Relatív magasság | 3776 m |
Legmagasabb pont | Kengamine Peak |
Típus | rétegvulkán |
Terület | 193,119 km2 |
Utolsó kitörés | 1707 |
Első megmászás | 663-ban egy ismeretlen szerzetes |
Világörökség-azonosító | 1418-001 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 21′ 29″, k. h. 138° 43′ 51″Koordináták: é. sz. 35° 21′ 29″, k. h. 138° 43′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fudzsiszan témájú médiaállományokat. |
A Fudzsi (japánul: 富士, nyugaton: Fuji), vagy Japánban sokkal általánosabban használt nevén Fudzsiszan (japánul: 富士山) Japán legmagasabb hegye, az ország egyik jelképe, ezért gyakran előfordul a művészetben. Külföldön hibás olvasat miatt a Fudzsijama névalak is elterjedt a Fudzsiszan helyett, Japánban azonban ez egyáltalán nem használatos, legfeljebb régi irodalmi szövegekben fordul elő, de akkor is Fudzsi no jama formában.
2013-ban az UNESCO a kulturális világörökség részévé nyilvánította.[1]
Fekvése
A Honsú sziget csendes-óceáni partján fekszik, Tokiótól 100 km-re délnyugatra. A Fudzsi hegy körül öt tó helyezkedik el: Kavagucsi-tó, Jamanaka-tó, Szai-tó, Motoszu-tó és Sodzsi-tó. A hegy a Fudzsi–Hakone–Izu Nemzeti Park része.
Geológia
A Fudzsi-hegy kialakulásában a vulkáni tevékenység négy különálló szakaszát azonosították. Az első szakasz, Szen-komitake, egy andezit-magból áll, amelyet nemrég tártak fel a hegy mélyében. Utána következett a Komitake Fudzsi, egy bazalt-réteg, amelyről feltételezik a tudósok, hogy több százezer évvel ezelőtt jött létre. Körülbelül 100 000 évvel ezelőtt alakult ki a "Régi Fudzsi", a Komitake Fudzsi tetején. Az "Új Fudzsi" kora kb. 10 000 évre tehető. Archiválva 2004. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Utolsó kitörésére 1707-ben, az Edo-korszakban került sor.
A név eredete
A Fudzsi név eredete tisztázatlan. Az egyik magyarázat szerint a Fudzsi az 不二 összetételből ered(nem + kettő), ami páratlant jelent. A másik magyarázat szerint az eredete 不尽 (nem + vég), vagyis végnélküli. A legnépszerűbb népi etimológia szerint a hegy neve harcosokban bővelkedőt jelent, amelyet a 富士 (bőséges vagy gazdag + harcos) kínai írásjegyek jelölnek. Mások ezt mondják: A nevét a tűzistennőről kapta, s a japánok számára évezredek óta a tökéletes szépséget testesíti meg.
Története
Úgy gondolják, hogy először egy névtelen szerzetes mászta meg 663-ban. Mivel ősidők óta szent hegynek számít, a Fudzsi-hegy környéke tiltott terület volt a nők számára egészen a Meidzsi-korig. A Fudzsi-hegy gyakori téma a japán művészetben. A leghíresebb Hokuszai mesterműve, a Fudzsi-hegy 36 képe. A japán irodalomban is korszaktól függetlenül gyakran említik, sok versnek is ez a témája. A Fudzsi-hegynek harci hagyományai is vannak: a régi szamurájok a hegy lábánál, közel a jelenlegi Gotemba városhoz edzettek.
A Fudzsi megmászása
A hegyet szinte állandóan felhők borítják, de a hegyről tiszta időben akár 150 km-re is el lehet látni.
A hegyre felfelé is, lefelé is négy különböző útvonal alakult ki. Az egyes utak tíz állomásra oszlanak, melyek között a távolság nem egyenlő. Az első ötig kövezett út vezet; az út nehezebb része az ötödik állomás után következik, de legtöbben csak itt kapcsolódnak be a mászásba. Ez a tengerszint felett 2400 méter körül van (maga a hegy 3776 méter magas). Tokióból indulva a legnépszerűbb és legkevésbé meredek a Kavagucsiko-Josidagucsi útvonal.
A hegymászás legkedveltebb időszaka július 1. és augusztus 31. között van. A szezonon kívül nem ajánlatos megkezdeni a hegymászást, több okból: alacsony hőmérséklet, rendkívül erős szél, mentési szolgálat hiánya. A tömeg elkerülése érdekében a mászásra ajánlott időszak július első két hetének munkanapjai (július 20-a előtt, mivel ekkor kezdődik a japán iskolai szünet).
A mászás nem igényel sem hegymászó felszerelést, sem előzetes tapasztalatot. Nagymamától az unokáig sokan megteszik ezt a - japánok számára - szent zarándoklatot a Fudzsi csúcsáig, azonban a csúcs eléréséhez jó állóképesség és lábbeli szükséges. Könnyű esőkabátra nagy valószínűséggel szükség lesz a gyakran szitáló eső miatt, továbbá ivóvízre és kalapra. Éjszakai mászáskor fel kell készülni rá, hogy a hőmérséklet még augusztusban is 6 °C-ra süllyedhet.
- A szokásos folyamat a csúcs megmászására és vissza
- a reggeli busszal való indulás a hegyig
- a mászás megkezdése kora délután, az út felfelé 3-7 órát tart
- az éjszaka eltöltése a csúcs közelében
- korai felkelés és a csúcs elérése, napfelkelte a csúcson (04:30 körül)
- a csúcs, illetve a kráter körül van egy kb. 1 órás körséta
- az ereszkedés megkezdése lefelé, az út lefelé 2-5 órát tart
- az ötödik állomás elérése dél körül
Mintegy 16 menedékház található a Kavagucsiko útvonalon ebben a magasságban (illetve fölötte), amik csak a wc lehetőséget biztosítják, az alváshoz lapos matracot adnak. Némely menedékházban akár 500-an is elférnek egyszerre, ennek ellenére előzetes helyfoglalás szükséges, ha itt akarjuk tölteni az éjszakát. Az ár csak a szállást tartalmazza, de külön díjazásért egyszerű étkezést is kaphatunk.
Az utóbbi néhány évtizedben (az 1980-as évek óta) kialakult egy rövidített zarándoklat is. Ennek során az ötödik állomáshoz este érkeznek, majd az éjszaka folyamán másszák meg a hegyet (ehhez saját lámpa is szükséges). A napfelkelte megtekintése után a mászók megkezdik a leereszkedést. Ilyen módon nem kell az éjszakát egy kalyibában tölteni egy csomó idegennel.
A Fudzsi megmászása egyedülálló élmény. Egy japán mondás szerint:
Mindenkinek meg kell másznia a Fudzsit egyszer életében, de csak a bolond mássza meg kétszer.[2]
Évente kb. 600 000 ember mássza meg a Fudzsi-hegyet, ennek 30%-a külföldi. A hegymászók növekedő száma a szemét mennyiségének növekedésével járt, de ez nem csökkentette a hegy népszerűségét.
Aokigahara
Aokigahara a hegy lábánál fekvő erdő, amelyhez sok legenda kapcsolódik. Az egyik szerint a hegy sziklái nagy mennyiségű vasat tartalmaznak, ezért az iránytűk itt nem működnek. Ez a legenda teljesen hamis. A japán önvédelmi erők és az amerikai hadsereg rendszeresen tartanak katonai gyakorlatokat az erdőben, és közben ellenőrizték, hogy az iránytűk rendesen működnek. A vasérc által gerjesztett mágneses mező túl gyenge, semhogy zavarná az iránytű vagy az elektronikus berendezések működését. Az erdőben talált barlangok sziklából és jégből vannak, még akkor is, ha a felszínen nyár van. A legenda szerint az erdőt szörnyek, szellemek és manók lakják. Az Aokigahara Dzsukai (a fák tengere), az öngyilkosságok zónája. Az 1950-es évek óta több mint 500 holttestet találtak itt, annak ellenére, hogy a hatóságok az öngyilkosságot tiltó táblákat helyeztek ki.
Érdekességek
- Az Atari és Infiniti logója a Fudzsi-hegy stilizált képe.
- Az Új-Zélandon fekvő Mount Egmont bizonyos szögből nézve annyira hasonlít a Fudzsihoz, hogy egyes filmekben is ezt használják, például Az utolsó szamurájban.
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
- ↑ Qatar and Fiji get their first World Heritage sites as World Heritage Committee makes six additions to UNESCO List, 2013. június 22.
- ↑ Frommers Japan 2008
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.