Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század

Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek

Évek: 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709 – 1710 – 1711 – 1712

Események

Határozott dátumú események

• március 13. – A spanyol örökösödési háborúban Savoyai Jenő hadisikerei nyomán XIV. Lajos lemond olaszországi igényeiről.
• április 3. – A császári szolgálatban álló szerb határőrcsapatok kegyetlen öldöklések közepette kirabolják és felégetik Kecskemétet.^[1]
• április 5–21. – A marosvásárhelyi országgyűlés kimondja Erdély elszakadását a Habsburg-háztól és II. Rákóczi Ferenc fejedelmet tekinti általános teljhatalommal felruházott uralkodójának. (Továbbá törvénybe iktatják az 1706 márciusi huszti országgyűlés végzéseit Erdély és Magyarország konföderációjáról.)^[2][3]
• április 18. – Esze Tamást brigadérossá nevezik ki.^[2]
• május 1. – Életbe lép az Acts of Union, az Anglia és Skócia egyesülését kimondó törvény.
• május 15. – Rákóczi Szerencsen fogadja a szövetséget és a lengyel trónt felkínáló I. Péter orosz cár követeit.^[2]
• május 31.–június 22. – Ónodi országgyűlés.^[2]
• június 13. – I. József császárt az ónodi országgyűlés trónfosztottnak nyilvánítja („Eb ura a fakó! mai naptól fogva József nem királyunk!”)^[4]
• július 29. – A vármegyékhez intézett nyílt levelében Esterházy Pál nádor törvénytelennek nyilvánítja az ónodi országgyűlést.^[2]
• augusztus 10–22. – Homonnán ülést tart az Erdélyi Tanács, s a cárral kötendő szövetségről és Rákóczi lengyel királyságáról tárgyal.^[2]
• szeptember 14. – Varsóban I. Nagy Péter orosz cár és II. Rákóczi Ferenc fejedelem biztosai szerződést kötnek.^[2]

Határozatlan dátumú események

• március vége–április eleje – A Duna–Tisza közét császári szolgálatban feldúló szerb határőrcsapatok Kalocsa környékén is garázdálkodnak.^[1]
• július – A kurucok megkezdik Arad ostromát. (A városban jelentős szerb katonaság és népesség van. Az ostromot 25-én eredménytelenül abbahagyják.)^[1]
• október – Az osztrák császári csapatok Jean Rabutin tábornok parancsnoksága alatt megszállják Erdély teljes területét.^[3]
• az év folyamán –
  • Az Alpokban megépítik az első alagutat.
  • A rácok elleni második bácskai hadjárat.^[1]

Az év témái

1707 az irodalomban

1707 a tudományban

Születések

• február 25. – Carlo Goldoni olasz komédiaíró († 1793)
• április 15. – Leonhard Euler svájci matematikus († 1783)
• május 23. – Carl von Linné svéd természettudós, orvos, botanikus († 1778)
• szeptember 7. – Georges-Louis Leclerc de Buffon francia természettudós († 1788)
• november 3. – Michael Czakul erdélyi szász orvos, sebész († 1771)
• december 18. – Charles Wesley, a metodizmus egyik vezetője, John Wesley öccse († 1788)

Halálozások

• január 4. – Lajos Vilmos badeni őrgróf császári tábornagy (* 1655)
• január 20. – gróf Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek (* 1631)
• március 3. – Aurangzeb nagymogul, a Mogul Birodalom uralkodója (* 1618)
• május 9. – Dietrich Buxtehude német zeneszerző (* 1637)
• szeptember 1. – Madame de Montespan, XIV. Lajos francia király szertője (* 1640)
• november 8. – Rákóczi Erzsébet költő, Rákóczi László és Bánffy Erzsébet leánya (* 1654)

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1707 témájú médiaállományokat.