A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Edo | |
Megszűnés | 1868 |
Ország | Japán |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 41′ 02″, k. h. 139° 46′ 28″Koordináták: é. sz. 35° 41′ 02″, k. h. 139° 46′ 28″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Edo témájú médiaállományokat. |
Edo (江戸, szó szerint: az öböl kapuja, torkolat) a régi neve Japán fővárosának, Tokiónak.
Japán fővárosa hagyományosan a császár székvárosa, Kiotó volt 1603-ig, amikor megalakult a Tokugava-sógunátus, és az első sógun, Tokugava Iejaszu áthelyezte az államigazgatás központját Edóba. Onnantól kezdve Kiotó csak a reprezentatív, de jure fővárosnak számított, de facto Edo volt Japán fővárosa, a tényleges politikai hatalom központja.
A 16. század végéig jelentéktelen, mocsaras halászfalut Iejaszu megerődítette, majd 1603-ban sóguni székhelyévé tette. 1720-ra lakossága meghaladta az egymilliót, és a város különös, kétlaki jelleget kapott: itt fordult meg leggyakrabban s tartott városi házat (a Jamanotéban, az edói kastély környékén) a katonai arisztokrácia, vagyis a daimjók, de Oszakán kívül itt koncentrálódott az egyre népesebb polgárság (csónin) is (a sitamacsiban, a tengeröböl, a folyók és a Nihombasiból kiinduló utak mentén). Az állandó fejlesztés (a daimjók ez irányú megadóztatása) révén az egész ország motorjává vált, a munkalehetőségek, az egyre újabb iparágak (például a könyvkiadás) tömegével vonzották a vidékieket. Óriási lakosságával (és az ország össztársadalmához képest aránytalanul nagy elitjével) Edo minden városnál meghatározóbb befolyást gyakorolt a modern kor előtti japán társadalomra.
Edót gyakran tizedelte tűzvész, többek között az 1657-ben feltehetően 100 000 áldozatot szedő Meireki no Taika. Az Edo-korszakban körülbelül százszor pusztított tűzvész, amit általában véletlen balesetek idéztek elő. A tűz sebesen terjedt a fából épült, faszénnel fűtött macsiják között. 1600 és 1945 között Edót, illetve Tokiót 25-50 évente sújtotta tűzvész, földrengés, cunami, vulkáni kitörés[1] vagy háború.
1868-ban a sógunátus végével Meidzsi császár átkeresztelte a várost Tokiónak (keleti főváros) és Kiotóból ide helyezte át székhelyét. Tokió ezzel Japán hivatalos fővárosává vált.
Jegyzetek
- ↑ A Fudzsi 1707-es kitörésekor kb 4 cm vastag vulkáni hamu terítette be a várost.
Források
- Az 1911-es Encyclopædia Britannica cikke
- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567
További információk
- Photograph of declaration „Edo is henceforth called Tokyo” (Japán Nemzeti Archívum)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.