A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nyers Rezső | |
Nyers Rezső 1970-ben | |
A Magyar Népköztársaság élelmiszeripari minisztere | |
Hivatali idő 1956. július 30. – 1956. november 3. | |
Előd | Altomáré Iván |
Utód | Kovács Imre |
A Magyar Népköztársaság pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1960. január 15. – 1962. november 27. | |
Előd | Antos István |
Utód | Timár Mátyás |
A Magyar Népköztársaság államminisztere | |
Hivatali idő 1988. november 24. – 1989. június 27. | |
Előd | Pozsgay Imre |
Utód | Pozsgay Imre |
A Magyar Szocialista Munkáspárt 2. elnöke | |
Hivatali idő 1989. június 24. – 1989. október 7. | |
Előd | Kádár János |
Utód | nem volt |
A Magyar Szocialista Párt 1. elnöke | |
Hivatali idő 1989. október 9. – 1990. május 27. | |
Előd | nem volt |
Utód | Horn Gyula |
Született | 1923. március 21.[1][2] Budapest |
Elhunyt | 2018. június 22. (95 évesen)[4][1][2] Budapest[3] |
Párt | |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyers Rezső témájú médiaállományokat. |
Nyers Rezső (Budapest, 1923. március 21. – Budapest, 2018. június 22.) magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató. A Hegedüs-kormány, majd a második Nagy Imre-kormány élelmiszeripari minisztere (1956), a Münnich-kormány és a második Kádár-kormány egyik pénzügyminisztere (1960–1962). Az 1960-as években a nagy hatású reformok egyik vezéralakja, az új gazdasági mechanizmus kidolgozásáért felelős szakbizottságok első számú vezetője. 1988–1989 között a Németh-kormány államminisztere Pozsgay Imre mellett, 1989-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökeként az államszocialista Magyarország utolsó vezetője, a párt megszűnését követően pedig 1989–1990-ig a Magyar Szocialista Párt első elnöke.
Fiatalkora
Budapesten született Nyers Rezső (1898–1956) lakatos-segéd és Nagy Julianna (1899–1973)[5] gyermekeként.[6] 1938-ban kezdett el előbb betűszedőként, majd nyomdászként dolgozni 1944-ig. Már 1940-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, melynek 1945 és 1946 között kispesti titkárhelyettese volt. 1945-ben beválasztották Kispest képviselő-testületébe. (A városnak 1947-től édesapja volt a polgármestere.) 1946 és 1947 között a Népszava kiadóhivatalában dolgozott, majd 1947-ben az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárhelyettese, később titkára lett.
A szocialista Magyarországon
Az SZDP és az MKP kényszerű egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségének (KV) póttagja, valamint a párt Pest Megyei Bizottságának szervezőtitkára lett. 1948-ban a lemondatott Kisházi Ödön helyére hívták be az országgyűlésbe, melynek 1953-ig maradt tagja. 1951-ben a Belkereskedelmi Minisztérium zöldség- és gyümölcs főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, emellett 1954-től a Kossuth Akadémia tanulója is volt. Mindkét helyen 1956-ban végzett.
1954-ben a Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) elnökhelyettese és az MDP KV tagja lett. 1956-ban Hegedüs András kormányában rövid ideig élelmiszeripari miniszter volt. Az MDP-ből alakult Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja. A Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa volt, majd 1957-ben a Szövosz elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett (utóbbinak 1989-ig tagja maradt). 1958-ban újra országgyűlési képviselő lett és maradt a rendszerváltás után is, egészen 1998-as visszavonulásáig (Bács-Kiskun megyéből, ill. kecskeméti választókerületből szerezve a mandátumokat, 1990 után pedig a budapesti területi listáról).
1960-ban kinevezték pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává nevezték ki és vált a PB póttagjává, melynek 1966-ban lett tagja. 1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a korabeli gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, melyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle dogmatikus szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy időre politikai parkolópályára került.
1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki, emiatt távozott a párt KB-titkári posztjáról, majd 1975-ben kikerült az MSZMP PB-ből is. 1976-ban a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke lett. 1980-ban az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnökévé választották. 1981-ben az intézet tudományos tanácsadója lett. Emellett 1983 és 1990 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöki posztját is betöltötte. A párton belüli reformmozgalmak erősödése idején (melynek ő is tagja volt), 1987-ben először az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. 1989 júniusában az MSZMP elnökévé és a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, mely tisztségeket az októberi pártkongresszusig töltötte be.
A rendszerváltás után
Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását, ill. a Magyar Szocialista Párt megalakítását, az új párt elnökévé választották, ezt a pozícióját 1990-ig töltötte be.
Az 1990-es országgyűlési választáson az MSZP budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 1992-ig a választási és mandátumvizsgáló-bizottság elnöke volt, majd 1994-ig a számvevőszéki bizottság alelnökeként dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választáson újra az MSZP budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, a számvevőszéki bizottság tagja és az MSZP-frakció etikai bizottságának elnöke volt. 1998-ban visszavonult a politikától.
1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke 2014. november 4-én Nagy Imre és társai kivégzésével összefüggésben felbujtóként elkövetett emberölés, jogellenes fogva tartás és bűnpártolás címén feljelentette a Legfőbb Ügyészségen.[7]
Családja
Felesége 1988-ban hunyt el, házasságukból egy gyermek született, Nyers Rezső, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként és a Magyar Bankszövetség főtitkáraként tevékenykedett.
Művei
- Dégen Imre–Nyers Rezső–Mészáros Sándor: A földművesszövetkezetek feladatairól. Cikkgyűjtemény; SZÖVOSZ, Bp., 1955
- A földművesszövetkezetek szerepe a város és a falu áruforgalmában; Vörös Csillag Ny., Bp., 1955
- Szövetkezetek a Magyar Népi Demokráciában; Kossuth, Bp., 1959
- Szövetkezeti mozgalom a mai Magyarországon; Szövetkezeti Kutató és Üzemszervezési Iroda, Bp., 1962 (Tanulmányok. Szövetkezeti Kutató és Üzemszervezési Iroda) (angolul is: The cooperative movement in Hungary)
- Szövetkezeti mozgalom a mai Magyarországon; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1962
- A műszaki fejlesztés szerepe gazdaságpolitikánkban; Kossuth, Bp., 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
- A gazdasági irányítás átfogó reformja. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése. 1965. nov. 18-20.; előadói beszéd Nyers Rezső: Gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról; Kossuth, Bp., 1965
- A reform: eszköz, a dolgozók jobb élete: cél. Az Országgyűlés 1967. júl. 12-14-i ülésszakának anyagából; Fock Jenő, Nyers Rezső beszédeivel; Kossuth, Bp., 1967
- Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja; Kossuth, Bp., 1968
- A szocialista gazdasági integráció elvi és gyakorlati kérdései; Kossuth, Bp., 1969 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
- Időszerű gazdaságpolitikai kérdések. Nyers Rezső előadói beszéde. Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás 1969; Kossuth, Bp., 1969
- Bagota Béla–Garam József: 25 kérdés és válasz gazdaságpolitikai kérdésekről. Interjú Nyers Rezső elvtárssal; Kossuth, Bp., 1969
- Nyers Rezső–Bálint József: Una reforma silenciosa. A nova economia da Hungria; Paralelo, Petrópolis, 1970
- A jövedelmezőség és a jövedelemelosztás problémái hazánkban; Kossuth, Bp., 1970 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
- Szövetkezetpolitikánk kérdései (1970)
- Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás. 1972. február 3. / Nyers Rezső: A tömegpolitikai munka feladatai a gazdaságpolitika végrehajtásában / Óvári Miklós: Az agitációs és propagandamunka néhány időszerű kérdése; Kossuth, Bp., 1972
- Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján; Kossuth, Bp., 1973 (Közgazdasági ismeretek)
- Gazdaság és politika kölcsönhatása; Alföldi Ny., Debrecen, 1981
- Útkeresés, reformok; Magvető, Bp., 1988
- "A reformhoz kötöttem sorsomat". Nyers Rezsővel beszélget Baló György és Domány András; Alföldi Nyomda, Debrecen, 1989
- Váczi Tamás: Újra a reformok élén; beszélgetőtárs Nyers Rezső; Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat, Kecskemét, 1990
- Beszélgetések Nyers Rezsővel; beszélgetőtárs Huszár Tibor; Kossuth, Bp., 2004
Díjai, elismerései
Jegyzetek
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://neb.hu/asset/phpvxez9g.pdf
- ↑ Elhunyt Nyers Rezső (magyar nyelven), 2018. június 23. (Hozzáférés: 2018. június 23.)
- ↑ Nyers Rezsőné Nagy Julianna halotti bejegyzése a Budapest XIX. kerületi polgári halotti akv. 371/1973. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ id. Nyers Rezső és Nagy Julianna házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 108/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Feljelentik Nyers Rezsőt Archiválva 2014. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben - mno
- ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online
Források
- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1273–1274. old.
- Nyers 1996-os országgyűlési életrajza
- Életrajz az MTI 1956-os emlékoldalán
Elődje: Antos István |
|
Utódja: Timár Mátyás |
Elődje: – (új párt) |
|
Utódja: Horn Gyula |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.