Bud János -

	Bud János
	Magyarország pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 1924. február 20. – 1928. szeptember 5.
Előd	Korányi Frigyes
Utód	Wekerle Sándor
	Magyarország kereskedelemügyi minisztere
	Hivatali idő; 1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.
Előd	Herrmann Miksa
Utód	Kenéz Béla
Született	1880. május 30.; Dragomérfalva
Elhunyt	1950. augusztus 7. (70 évesen); Budapest
Párt	Egységes Párt
Foglalkozás	közgazdász; politikus; statisztikus; egyetemi oktató; arisztokrata;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1901)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bud János témájú médiaállományokat.

Budfalvai Bud János (Dragomérfalva, Máramaros megye, 1880. május 30. – Budapest, Ferencváros, 1950. augusztus 7.)^[4] statisztikus, miniszter, egyetemi tanár.^[5]

Életpályája

Bud György és Ivasko Mária fia. A középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetemre került, ahol államtudományból doktorált. Már budapesti jogi tanulmányai alatt a Központi Statisztikai Hivatalba került, amelynek rövid ideig könyvtárát is vezette. 1910-től a kereskedelemügyi minisztériumban segédtitkár, 1916-ban a Közélelmezési Hivatalnál miniszteri tanácsos, majd 1918-ban az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. Közben 1911-től a budapesti egyetemen a statisztika magántanára, 1920-tól pedig a műegyetem gazdaságpolitikai tanszékén nyilvános rendes tanár. Politikai karrierjének lezárulta után, 1931-től ismét elfoglalta egyetemi tanszékét. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága előtt képviselte Magyarországot.

Aktívan vett részt a görögkatolikus egyház életében is. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének és a budapesti Rózsák terei Egyházközség képviselőtestületének. Egyik fő védnöke volt a Vasvári Pál Körnek, a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.^[6]

Több tudományos publikáció szerzője, emellett szerkesztője volt a Közgazdasági Szemlének is.

Érdemei elismeréséül 1925-ben megkapta az I. osztályú magyar érdemkeresztet.^[7] Halálát húgyvérűség, vesekő megbetegedés, vérszegénység okozta. Felesége Földváry Mária volt.

Politikai pályája

1921-ben a közélelmezési minisztérium államtitkára, a Bethlen-kormányban 1922. október 19-től 1924. május 24-ig közélelmezési miniszter, 1924. november 15-től 1928. szeptember 5-ig pénzügyminiszter, majd 1928. szeptember 5-től 1931. augusztus 24-ig közgazdasági, ill. 1929. augusztus 31-től egyben kereskedelemügyi miniszter is. Pénzügyi politikája a bethleni konszolidáció érdekeinek szolgálatában állt. 1922-ben Rétságon nemzetgyűlési 1927-ben országgyűlési képviselővé választották a békéscsabai kerületben.

Pénzügyminiszterként az államháztartás pénzügyi egyensúlyát 3 félév alatt helyreállította, így a népszövetségi kölcsön kb. 2/3-át beruházásokra fordíthatták. Nevéhez fűződik a pengő bevezetése. Mindezzel megteremtette Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájának pénzügyi alapjait.

Művei

A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (Bp., 1901)
A bűnügyi statisztika reformja. Bp., 1909.
A magyar szentkorona országainak bűnügyi statisztikája az 1904/8. évekről. Bp., 1910. (Névtelenül)
A gazdaságok társadalmi concentrációja (Bp., 1911)
A gyermekmunka hazánkban és külföldön (Bp., 1911)
Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya (Bp., 1912)
Árstatisztika (Bp., 1912)
Ungarische Bevölkerung. Bp., 1913.
Statisztika. Előadásai után összeáll. Gink Lajos. Bp., 1921.
Gazdasági élet és közegészségügy. Előadás. Bp., 1932.
Harc a jövőért. Bp.., 1935.
A munka mítosza. Politikai tanulmányok. Bp., 1937.
Az idők szellemében. Politikai tanulmányok. Bp., 1939.

A Közgazdasági Szemlében

Születési és termékenységi statisztika. 1907. 31. 24-36.
Népünk halandósága és élettartama. 1-2. 1907. 31. 229-239., 320-342.
Demográfiai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán, történeti fejlődésökben bemutatva. 1908. 32. 11-31.
Elméleti, gazdasági és morálstatisztikai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán. 1-2. 1908. 32. 391-399., 461-470.
A koncentráció a gazdasági-társadalmi életben. 1-3. 1911. 35. 73-100., 199-205., 253-275.
Árstatisztika. 1-2. 1911. 35. 723-744., 806-835.
Magyar árstatisztika. 1913. 37. 18-31.
A munkanélküliség statisztikája. 1913. 37. 344-350.
A kommunizmus után. 1919. 43. 137-184.
A kereskedelempolitika válaszúton. 1936. 60. 4-24.
Chorin Ferenc. 1936. 60. 196-201. /K/
Kartell és kartellpolitika. 1942. 66. 493-548.
A munkanélküliség statisztikája Magyarországon. 1910. 34. 394-398.
Irányított gazdaság. 1944. 68. 385-410.

Jegyzetek

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02376.htm, Bud János, 2017. október 9.
↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_GutenbergNagyLexikon_07/?query=%22Bud%20J%C3%A1nos%22&pg=15&layout=s
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1397/1950. folyószáma alatt.
↑ Alexandru FILIPAȘCU, Enciclopedia familiilor nobile maramureșene de origine română/ The encyclopedia of noble families of a romanian origin in Maramureș county, by Ion and Livia Piso, Ed. Eikon, 2015, p.150-153, ISBN 978-606-711-318-1.
↑ Byzantinohungarica - Görögkatolikus Örökség. . (Hozzáférés: 2010. december 23.)
↑ TÖREDÉK TÖRTÉNETEK CSABA MÚLTJÁBÓL^{[halott link]}

Források

Magyar életrajzi lexikon
Netlexikon^{[halott link]}
Magyar katolikus lexikon
Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 125–127. o. ISBN 978-963-235-449-1

Elődje:
Korányi Frigyes

Magyarország pénzügyminisztere
1924. november 25. – 1928. szeptember 5.

Utódja:
Ifj. Wekerle Sándor

Elődje:
Herrmann Miksa

Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.

Utódja:
Kenéz Béla

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bud_János
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[b9cbe7bf842de223566f8c90ba2bc520acbbb1f0-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02376.htm, Bud János, 2017. október 9.

[1db37cd36a78e3fffdf81a08f6204214c1d38f43-2] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

[3513890457265a30740b67c306fe84cd67c891b1-3] ttps://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_GutenbergNagyLexikon_07/?query=%22Bud%20J%C3%A1nos%22&pg=15&layout=s

[4] Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1397/1950. folyószáma alatt.

[5] Alexandru FILIPAȘCU, Enciclopedia familiilor nobile maramureșene de origine română/ The encyclopedia of noble families of a romanian origin in Maramureș county, by Ion and Livia Piso, Ed. Eikon, 2015, p.150-153, ISBN 978-606-711-318-1.

[6] Byzantinohungarica - Görögkatolikus Örökség. . (Hozzáférés: 2010. december 23.)

[7] TÖREDÉK TÖRTÉNETEK CSABA MÚLTJÁBÓL^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Bud János

Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1924. február 20. – 1928. szeptember 5.
Előd	Korányi Frigyes
Utód	Wekerle Sándor
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.
Előd	Herrmann Miksa
Utód	Kenéz Béla

Született	1880. május 30.^[1] Dragomérfalva
Elhunyt	1950. augusztus 7. (70 évesen) Budapest^[2]
Párt	Egységes Párt

Foglalkozás	közgazdász politikus statisztikus egyetemi oktató arisztokrata
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1901)^[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Bud János témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország pénzügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Kossuth Lajos Batthyány Lajos Duschek Ferenc
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1870: Lónyay Menyhért 1870–1873: Kerkapoly Károly 1873–1874: Szlávy József 1874–1875: Ghyczy Kálmán 1875–1878: Széll Kálmán 1878: Tisza Kálmán 1878–1887: Szapáry Gyula 1887–1889: Tisza Kálmán 1889–1895: Wekerle Sándor 1895–1905: Lukács László 1905–1906: Fejérváry Géza 1906: Hegedűs Ferenc 1906–1910: Wekerle Sándor 1910–1912: Lukács László 1912–1917: Teleszky János 1917: Gratz Gusztáv 1917–1918: Wekerle Sándor 1918: Popovics Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Károlyi Mihály 1918–1919: Szende Pál
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Varga Jenő Székely Béla, Lengyel Gyula Székely Béla Miákits Ferenc
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Peidl Gyula Grünn János 1919–1920: Korányi Frigyes 1920–1921: Hegedüs Lóránt
A Horthy-korszakban	1920–1921: Hegedüs Lóránt 1921: Hegyeshalmi Lajos Walko Lajos Bethlen István Walko Lajos 1921–1924: Kállay Tibor 1924: Walko Lajos Korányi Frigyes 1924–1928: Bud János 1928–1931: ifj. Wekerle Sándor 1931: Károlyi Gyula Vargha Imre 1931–1932: Korányi Frigyes 1932–1935: Imrédy Béla 1935–1938: Fabinyi Tihamér 1938–1945: Reményi-Schneller Lajos
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Reményi-Schneller Lajos
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vásáry István 1945: Oltványi Imre 1945–1946: Gordon Ferenc
A Rákosi-korszakban	1946–1947: Rácz Jenő 1947–1948: Nyárádi Miklós 1948–1949: Gerő Ernő 1949–1950: Kossa István 1950–1956: Olt Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Kossa István
A Kádár-korszakban	1956–1957: Kossa István 1957–1960: Antos István 1960–1962: Nyers Rezső 1962–1967: Timár Mátyás 1967–1971: Vályi Péter 1971–1980: Faluvégi Lajos 1980–1986: Hetényi István 1987: Medgyessy Péter 1987–1989: Villányi Miklós 1989–1990: Békesi László
A rendszerváltás után	1990: Rabár Ferenc 1990–1993: Kupa Mihály 1993–1994: Szabó Iván 1994–1995: Békesi László 1995–1996: Bokros Lajos 1996–1998: Medgyessy Péter 1998–2000: Járai Zsigmond 2001–2002: Varga Mihály 2002–2004: László Csaba 2004–2005: Draskovics Tibor 2005–2009: Veres János 2009–2010: Oszkó Péter 2010–2013: Matolcsy György 2013–: Varga Mihály